Wellness az ókorban

Két hete nyitotta meg kapuit Fürdőkultúra Aquincumban címmel a fővárosi Aquincumi Múzeum legújabb időszaki kiállítása, mely egy évig lesz látható. Első látásra picit csalódtam, mert a kiállító terem nem volt nagyobb 30 m2-nél. De jobban utána gondolva rájöttem, hogy végül is a fürdőzés kellékei igazán nem foglalnak olyan nagy teret, mégis mire számítottam?! Az ismeretek - angol és magyar nyelven való - kiírása viszont bőséggel kárpótolt. Egyszerűen minden olyat olvashatunk a falakon, ami az akkori fürdőzéssel kapcsolatos. Szépen összeszedett és rendszerezett tárlat.

Kezdjünk is bele! Néhány érdekesség ízelítőül:

A víz a rómaiaknak sok mindent jelentett: „felettébb szükséges mind az élethez, mind az élvezetekhez, mind a mindennapi használatra”(Vitruvius írása, kétezer évvel ezelőttről). A fürdőépületeket a görögöktől másolták, de míg azok szigorúan csak testedzés utáni tisztálkodásra használták ezeket, a rómaiak igazi fürdőkultúrát alakítottak ki: a fürdőzés higiéniai szempontok mellett a pihenés, feltöltődés és a társadalmi érintkezés helyszínévé is vált. Az Aquincumban tucat számra található fürdők lármás élettel teltek voltak egykor.

A főváros területén az első ókori fürdőt 1778-ban egy meszesgödör ásása során találták – mint legtöbbször, itt is - teljesen véletlenül. Azóta csak a hajdani Aquincumban (a katonavárost és a polgárvárost együtt nézve) már húsz fürdő és hozzá tartozó épületrész feltárása történt meg.

aquincum

A felső részen a polgárváros, lentebb, a mai Óbuda területén a katonaváros és a légiótábor van kiemelve. (Mindkettő szélén körrel jelölték az Amfiteátrumot.)

A rómaiak nagy becsben tartották a termálvizet, jótékony hatásukat már akkor ismerték. A (gyógy)forrásoknál forrásfoglalatokat építettek, és e köré kútházakat emeltek, melyek kis szentélyként is funkcionáltak, sokukból oltárok kerületek elő.

kuthaz

Kútházak és a forrásfoglalatok makettje.

forrasfoglalat

Kiállított, méretarányos forrásfoglalat-minta.

A Római Birodalomban a tisztasági fürdők egységesen épültek. Az épületek három fő fürdőhelyiségből álltak: a frigidariumból (fűtetlen, hideg vizes medencékkel), a caldariumból (forró vizes medencékkel, magas hőmérséklet és páratartalom jellemezte) melyhez egy öltözőhelyiség is kapcsolódott, valamint a tepidariumból. Ez utóbbi a meleg és hideg fürdő között helyezkedett el, és állhatott benne akár langyos vizű medence is, de ez nem volt kötelező eleme. Innen nyílhatott még egy magas hőmérsékletű, alacsony páratartalmú izzasztóhelyiség (száraz szaunához hasonló) is.

furdoepulet

Egy ókori fürdő látványterve.

Tulajdonjog és a fürdőt használók szerint a római fürdők háromfélék lehettek: magánfürdők, közfürdők és katonai fürdők. Ez utóbbiban például a tepidariumból két „száraz szauna” helyiség is nyílt, hiszen orvosi leírások szerint ennek hatása olyan volt a testre, mint „a vas edzése”. Azt hiszem, nyugodtan kimondhatjuk, hogy már ekkor elismerték a szaunázás pozitívumait.

Olvashatunk érdekességeket a fürdőépítészetről is, hiszen ezekben az épületekben korszerűen kellett megoldaniuk a fűtést, a vízmelegítést, a vízellátást és a szennyvízelvezetést is. Egy dolog például, amit sosem gondoltam volna: a fürdőmedencékből kikerülő szennyvizet gyakran a fürdőhöz kapcsolódó illemhelyen is keresztülvezették, biztosítva ezzel azok folyamatos vízöblítését.

padlo

Ilyen padlótéglák alatt áramoltatták a felmelegített levegőt. Emellett a falakban is üreges téglát használtak, amibe szintén forró levegő keringett.

Az emberek minden alkalommal vitték magukkal a fürdőfelszerelést: törölköző, papucs, fésű, tükör, fülpiszkáló, csipesz, olívaolaj vagy egyéb illóolaj, kenőcs (pl. méhviasz), vakarókés (a testre tapadt olaj és piszok eltávolítására), merítő edényke, horzsakő.

furdofelszereles

A fürdőfelszerelés. A módosabb polgárok rabszolgával vitették mindezt, aki még az öltözködésben, kencék felvitelében is segített nekik.

A fürdők személyzetének létszáma is meglepő, nagyjából úgy osztották fel a feladatokat, mint ahogyan az egy mai, modern gyógyfürdőben vagy wellness-központban van. Még gyógymasszőr és orvos is szolgált bennük.

Érdemes megnézni ezt a kiállítást; a fentieken kívül számos információ és egyéb tárgyak, szerkezetek is megtekinthetők – többek között „kipróbálhatjuk” (na, nem teljesen szó szerint J) az ókori fürdők illemhelyiségéből lemásolt, élethű WC-deszkás padozatot is.

A jegyár 1000 Ft, és ezzel a jeggyel Budapest másik három múzeumába is bemehetünk ingyenesen egy hónapon belül. Ha lehet, ide szép időben menjünk, mert akkor bolyonghatunk kicsit a kinti romterületen is. Ez hazánk legnagyobb területű római régészeti parkja. Megéri.

Leave your comments

Post comment as a guest

0
Your comments are subjected to administrator's moderation.
  • No comments found