A világ első vízháza - nagyinterjú a magyar építésszel

Néhány nappal ezelőtt Gutai Mátyással beszélgettünk egy magyar világújdonságról, a vízházról. Ez egy olyan, a fiatal építész által megalkotott hibrid épület, amely a vizet építőanyagként használja. A lényege, hogy a falak külső és belső rétege, valamint a dupla üvegfelületek között több centiméter vastagságban áramlik a víz. Az épületnek nemcsak az oldalfalai, hanem padlója és mennyezete is vízzel van töltve.

A feltalálót az innovációról és jövőbeni terveiről faggattuk.

Mikor döntötted el, hogy építészmérnöknek tanulsz? Miért erre a területre esett a választásod?

Mindenképpen valamilyen kreatív területen szerettem volna elhelyezkedni. Fiatalon érdekelt az informatika, történelem, irodalom, újságírás (jelenleg is publikálok a Metszet és az Alaprajz című szakmai folyóiratokban), tanítás (jelenleg is tanítok). Bármit csináltam, mindig feltöltött, hogyha az építészetben valami problémát kellett megoldani.

Több helyen olvasni, hogy miként kerültél ki Japánba: a Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után ösztöndíjjal mentél ki a tokiói egyetem építész karára 10-11 évvel ezelőtt. Jelenleg is ott kutatsz, dolgozol. Miért éppen Japánt választottad? Az európaitól annyira eltérő az építészeti kultúrája.

Másodéves egyetemistaként találkoztam Bognár Botond Mai japán építészet című könyvével. A kortárs japán építészet lenyűgözött, ekkor fogalmazódott meg bennem az elhatározás, hogy tanulmányaimat részben japánban szeretném végezni.

GM2

Gutai Mátyás                fotó: wizesblog

Mi a szabadalmazott ötlet, a vízház lényege?

A szabadalom azon az - egyébként nem új keletű - felismerésen alapul, hogy az összekapcsolt víztömegek hatékonyan és gyorsan kiegyenlítenek minden hőmérséklet-különbséget a rendszerben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vízház paneleiben áramló víz is kiegyenlítő hatást nyújt, ezzel növelve a komfortérzetet. Azaz nincsenek túlmelegedett vagy lehűlt részek, mert például a déli napfény koncentrált hatása a homlokzatról a teljes épületben szétáramlik, így a hidegebb északi részt fűti. Mindebből számos előny következik: energiatakarékosság, átlátszóbb épület lehetősége, megújuló energiák felhasználása. De talán a komfortérzet a legfontosabb.

Olvastam, hogy minden panel egyben napkollektorként is működik. Az épület teljes felülete tárolja a napenergiát, amit később hasznosítani tud. Ezt hogyan kell elképzelni?

Az épületben három fázis van: a 0. fázis, amikor a beépített víztömeg helyben elnyeli az energiát, mint például egy normál ház esetében a padló és az üveg a déli napsütést. 1. fázis, amikor a helyben lévő folyadéktömeg már nem elegendő, és gyakorlatilag a melegebb víz elkezd a hidegebb felé áramlani, és helyére hidegebb víz áramlik. Ez egy teljesen automatikus folyamat, mint a Földön a tengeráramlások. A doktorim lényege is az volt, hogy bebizonyítottam, hogy ez hatékonyan használható épületeken. A 2. fázis az, amikor egy mesterséges külső energiaforrás – esetünkben egy hőszivattyú - segít abban, hogy hűtsünk vagy fűtsünk.

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy amikor a vízház nem tud már több hőenergiát felvenni, mert nagyon meleg van, akkor a hőszivattyú hideg vizet állít elő. Közben pedig a meleg víz (amit a ház előállított) hőenergiáját egy tárolóban helyezi el, ez lehet egy sima villanybojler is. Azaz a hőszivattyú segítségével energiacsere történik. (De ez nem vízcsere, mivel két vízkör létezik: a ház és hőszivattyú, valamint a villanybojler és a hőszivattyú között.) A bojlerből aztán bárki hagyományos vízfelhasználással meleg vizet tud használni.

Az egyik nagyon fontos jelentősége ennek a technológiának az, hogy a vízház esetében a fűtéshez elegendő egy hőszivattyú használata, és a gáz teljesen elhagyható - míg máshol a gázfűtésnek csak kisegítő elemeként jelenik meg a hőszivattyú, azaz mindkét rendszert meg kell vásárolni.

A projektmenedzser egy közgazdász, középiskolai barátod, Berényi Milán lett. Ő segített EU-s pályázatot is felkutatni a prototípus megépítéséhez. Mióta dolgoztok együtt?

Milán osztálytársam volt a gimnáziumban. Amikor 2010-ben szóba került egy találkozásunk alkalmával, hogy dolgozhatnánk együtt, akkor éppen mindketten ugyanolyan élethelyzetben voltunk: külföldön éltünk és dolgoztunk évekig, de vissza szerettünk volna jönni. Én épp kerestem a lehetőséget, hogy az első vízház Magyarországon épüljön fel. Milánnak volt pályázatíró tapasztalata, és gyakorlatilag úgy is alakult az együttműködés, hogy a pénzügyi, pályázati és egyéb részeket Milán intézte, én a termékfejlesztéssel foglalkoztam.

vízház

A vízház prototípusa Kecskeméten.             fotó: MTI

A vízház prototípusa Kecskeméten épült meg. Miért itt és nem Japánban?

A doktori megírása után visszajöttem Magyarországra, ahol a Budapesti Műszaki Egyetem segítségével kísérleteket végeztünk, prototípust állítottunk elő. Minderre a szabadalmaztatás miatt volt szükség, mert oda le kellett írni, hogy a gyakorlatban mindez hogyan is néz ki. Ezen kívül kecskeméti vagyok, és személyes álmom volt, hogy az első vízház is ott épüljön fel.

Nyilatkoztad, hogy akkora házat építettetek fel, amelyen már tudományos méréseket is tudtok végezni. Környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontból az épület milyen eredményeket ért el?

Előzetes számokat tudok mondani, mert még nem értek véget a mérések. Jelenleg olyan becsléseink vannak, amelyekkel minimum 20 %-os energia-megtakarítással számolhatunk. Ez egy minimum érték, aminél mindenképpen többet várunk, de egyelőre ennyit állíthatunk biztosra.

Gondoljunk csak bele, míg egy radiátorral fűtött házban a rendszerben keringetett vizet akár 70-90 °C –ra is fel kell melegítenünk ahhoz, hogy a házban megfelelő hőmérsékletet érjünk el, addig esetünkben elég mondjuk 30 °C –os vízhőmérsékletet elérni a falakban, üvegfelületekben, mennyezetben és a padlóban, hogy mindezt elérjük.

Milyen elképzeléseitek vannak a vízház jövőjével kapcsolatban?

Az építészet állandóan változik, nehéz megmondani, mit hoz a jövő, de tendenciák mindenképpen vannak. Biztos nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az energia és energiafogyasztás a jövőben is meg fogja határozni az építőipart és az építészetet. Szerintem törekedni fogunk arra, hogy minél inkább fenntarthatóbbakká váljunk, és minél inkább energiahatékonyabb építészetet hozzunk létre. Személy szerint bízom abban, hogy ez a tendencia megmarad, és a vízháznak komoly jelentősége lesz ebben a folyamatban, hiszen egy teljesen új megoldást kínál a meglévő problémára.

Napjainkban a fenntartható építészet általában építészeti megoldásokkal pl. napkollektorral, napelemmel, hőszivattyúval kooperál, és így ér el egy energiatakarékos épületet. A vízház ezzel szemben olyan építészeti gondolkodást képvisel, ahol nemcsak az épületgépészetnek van reakcióképessége a környezet hatásaira, hanem magának az épületnek, jelen esetben az épületben folyó víznek is. Ez egy teljesen új szemlélet.

A vízház az elsők között van, de nem az egyetlen ilyen jellegű épület. Nemrég jelent meg az Actar kiadó gondozásában a Transz-szerkezet (Trans Structures: Fluid Architecture and Liquid Engineering) című könyvem, melyben olyan épületeket mutatok be, melyek hasonló elgondolás alapján korlátozott reakcióképességgel rendelkeznek. Van benne például algával dolgozó épület is.

Kik érdeklődnek az innováció után?

Befektetők és gyártók is. Első nekifutásra az üvegfelületekben látjuk a piacot. Jelenleg azon dolgozunk, arra törekszünk, hogy egy jó minőségű üvegfallal legyünk versenyképesek, árban és minőségben. Jelenleg gyártóként a Jüllich Glas Holding Zrt-vel dolgozunk együtt Székesfehérvárról. Nekik van eladói hálózatuk, kiépült kapcsolatrendszerük is, folynak az egyeztetések.

Előreláthatóan meddig maradsz Magyarországon, és mik a terveid?

Japánba már nem térek vissza, idén Tajvanon kezdek el kutatni és tanítani. Emellett egy újabb könyvön fogok dolgozni. Ugyanakkor kapcsolatom Magyarországgal mindig szoros marad, hiszen itt van a cégem, az Allwater Kft., melyen keresztül folyamatosan tervezem dolgozni. Honlapunkon és Facebook oldalunkon keresztül ezt nyomon is lehet követni, munkáinkat feltöltjük.

Jelenleg házakat tervezünk itthon. Folyamatosan keresnek bennünket, hogy akár részben, belsőépítészeti elemként, akár homlokzati elemként használjuk ezt a technológiát.  Két projekt is folyamatban van jelenleg: a Kiskunsági Nemzeti Park Oktatási Központja és egy balatonszárszói pavilon építése. Örömmel várunk további megkereséseket is!

 

Mindehhez mi sok sikert, és bővülő piacot kívánunk a jövőben!

Köszönjük Márk és Milán segítségét!

Comment (0) Hits: 1216

A budai Veli bej törökfürdő

Ha még nem voltál a Veli bej fürdőben, akkor már ne is halogasd sokáig! Isteni kikapcsolódás, akarom mondani: császári. Ez a kis törökfürdő a hajdan nagyhírű Császárfürdő épületegyüttesének utolsó megmaradt egysége.

1575-ben építette Buda egyik pasája. Története kalandos volt, végül teljesen leromlott állapotban, 2000-ben - 50 év után - visszakerült a Betegápoló Irgalmasrend birtokába. Szerencsére egy komplett fejlesztési terv részeként mára már gyönyörűen felújításra került.

A Császárfürdő helyén 1970-ben épített kórházépület szorosan közrefogja a török fürdőt. Furcsa látvány. A felújítás során a külső oldalfalakat eredeti állapotban meghagyták. A fürdő köré igen ötletesen, üvegtetős kerengőt építettek. Véleményünk szerint a régi időket idéző megoldásokat kellemesen ötvözték a modernnel.

veli bej kupola

A Veli bej kupolái beszorítva a két kórházépület közé. Jól látható az üvegtetős kerengő.

A törökfürdő területére a Budai Irgalmasrendi Kórház auláján keresztül vezet az út. A pénztárnál a be- és kilépéshez, valamint a szekrényekhez használatos műanyag karórát kapunk. Középkategóriás ár jellemzi: a normál belépőjegy 2800 Ft, de ha csak két órát maradunk délelőtt vagy az esti órákban, akkor 20% kedvezmény is jár.

Az öltöző itt is koedukált, modern megoldásokkal, új(szerű) bútorokkal. A (külön női és férfi) zuhanyzó részen keresztül vezet az út a fürdőbe, amit összességében ízléses burkolatok, tág és világos terek jellemeznek. Mindenhol tisztaság.

belső medence

A központi nagymedence és a kupola, ahol a napsugár is utat talál.

A törökfürdőben egy nagymedence (36°C) és négy, 9-10 nm-es kismedence működik, melyek eltérő hőmérsékletűek (40, 32, 28 és 22°C). Egy komplex wellness részleg is a vendégek rendelkezésére áll jakuzzival (6 fő), két gőzkamrával (8-8 fő, 40 és 50°C), finn szauna (10 fő) és infraszaunával (2 fő). A hangulatos jégkészítő gép mellett két élmény-masszázszuhanyt is kipróbálhatunk. A büfébe innen közvetlenül is felsétálhatunk. A fürdőben fizetős masszázs-szolgáltatás is elérhető.

kerengő

A világos, üvegtetős folyosón minden adott a kellemes pihenésre.

Érdekesség, hogy az Irgalmas forrás itt olyan erővel tör a felszínre, hogy a medencék teljes vízkészlete higiénikusan négy óránként cserélődik. Emiatt a medencék alján nincs lerakódás, és a víz sem enyhén zöldes színű, hanem csillogó, tiszta.

A gyógyászati részleghez külön lépcsősoron jutunk fel: ide a normál belépő nem elegendő. Itt víz alatti vízsugármasszázsra alkalmas kád, Kneipp-sétáló (röviden: sekély, eltérő hőmérsékletű vízben kavicson sétálás) és terápiás úszómedence található.

A törökfürdő gyógyvize hatásos kopásos jellegű csont- és ízületi bántalmakra, a csontrendszer mészhiányára, sérülések és műtétek utáni gyógyulás elősegítésére. A gyógyvíz összetétele sehol sincs kiírva, de kérésünkre a bejáratnál kiadták az adatokat. Ezeket megtaláljátok táblázatunkban.

Egyéb megjegyzéseink: Minden nap koedukált nap van. Kizárólag 30-40 éves vendégekkel találkoztunk, pedig péntek délelőtt voltunk ott. A mozgáskorlátozottak számára is megoldott a belépés, a pihenés. Nagyon pozitív volt, hogy mivel itt nem kénes a gyógyvíz, nem érződik semmiféle „nehéz gyógyvíz-szag”, sem enyhe záptojásszag. A hátsó folyosó apró múzeumként funkcionál: üvegbúra alatt megleshetjük a régi csővezetéket, kutat.

Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a Veli bejt! Ha – teljes joggal - kíváncsi lettél a fürdőre, ennek a rövid bemutató videónak a segítségével körbe is nézhetsz.

A fürdő szolgáltatásainak kiértékelését itt találjátok.

A képek forrása http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-legszebb-hazai-torokfurdo/ .

Comment (0) Hits: 2672

Jamnica horvát víz

jamnicaÚjabb, kóstolásra szánt ásványvizünk a Jamnica. Szénsavval dúsított ásványvíz, kellemes halványzöld színű pillepalackban. A horvátországi Janino vrelo forrásból való, a címke szerint 1828 óta palackozzák. Odakint közkedvelt ital, horvát nyaralásaink alatt sokszor találkoztunk vele vendéglőkben, biztos nektek is ismerős. Magyarországon a Fonyódi Ásványvíz Kft. forgalmazza.

Közepes árfekvésű, másfél literes kiszerelésben 199 Ft-ba kerül a CBA-ban.

A víz enyhén "szúrós", édeskés utóízű. Nekem nem igazán jött be.

Nagyon gazdag ásványi sókban, összes oldott ásványianyag tartalma: 3615,2 mg/. Én még ennyire magas értékkel nem találkoztam ásványvíz kategóriában, ez már a gyógyvizekével vetekszik. További meghökkentő adat számomra: magas hidrogén-karbonát tartalma (2204,5 mg/l), valamint jelentős nátriumtartalma (820,8 mg/l).

Hivatalos honlapja csak horvátul olvasható, de a magyar forgalmazó kiemeli emésztőrendszerre gyakorolt jótékony hatását. 

És való igaz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tippjei, javaslatai alapján: a jelentős Na-, K-hidrogén-karbonátos ásványvizek jól alkalmazhatóak gyomorsav túltengésnél, illetve epepanaszoknál. Viszont rendszeres fogyasztásra szánt vizeinket lehetőleg úgy válogassuk meg, hogy minél kisebb - 20 mg/l alatti - legyen a nátriumtartalma. Emiatt érdemes korlátozottan fogyasztani a Jamnicá-t.

A víz összetételét szokásos táblázatunkban megtaláljátok.

 

Comment (1) Hits: 3217

Drosia ásványvíz a görög hegyekből

drosia

 Következő bemutatásra kerülő vizünk a Drosia szénsavmentes ásványvíz. Görögország harmadik legmagasabb hegycsúcsa (2500 m feletti), a Kaimaktsalan közelében található forrásból nyerik. A név a síelés szerelmeseinek ismerősen csenghet.

269 Ft-ért vettem másfél literes kiszerelésben a CBA-ban. Küllemre semmi érdekes, visszafogott stílusú, a palackon csak görög és angol szövegezés.

A gyártó az Ecofood, a Drosia-n kívül még jeges teákat forgalmaz. Honlapjukat csak görögül tudók olvasgathatják.

Íze viszonylag semleges, de kellemes, frissítő hatású. Hamar elfogyott :)

 A víz összetételét táblázatunkban megtaláljátok.

Comment (0) Hits: 1172

Rájaváros

Ki szereti, ki irtózik tőle, de egy biztos, népszerűsége veretlen az ócenáriumokban, állatkertekben. Speciális rája-simogatókat tartanak fenn ezekben, ahol kézzel is megérinthetjük ezeket a csodás, furcsa kinézetű lényeket.

Szerencsésebbek azok a rája-rajongók, akik óceán közelében laknak, főleg, ha a Kajmán-szigeteknél. Ők testközelből is találkozhatnak kedvenceikkel.

stingray

Rájavárosnak is nevezik a Nagy-Kajmán-szigetek azon részét, ahol a homokos part közelében a tüskésráják rajokban gyülekeznek. Régebben a halászok ezekben a sekély vizekben pucolták zsákmányukat, és mivel a ráják kedvenc csemegéje a halbelsőség, hamar ideszoktak. Ma már a csónakmotor hangja is idevonzza őket, mivel az állatokat turista-látványosságként etetik. Emiatt a búvároknak ez a hely egy merülő-paradicsom, sima turistaként pedig szervezett kirándulóhajóval juthatunk ide.

Ha egy kicsit mi is szeretnénk átélni a látogatók élményeit, a lenti videót nézve megtehetjük.

 

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=BwnY40dsxfA 

 

Comment (0) Hits: 743

A pezsgő Perrier ásványvíz

A minap észrevettem ezt a kicsi, gusztusos üveges kiszerelésű Perrier vizet az egyik kis boltban. Nem ismertem ezt a márkát, de utánaolvasva kiderült, hogy világszerte elismert minőségű. Vize a Montpellier környékéről, Dél-Franciarszágból származik a Source Perrier forrásból. Dúsított víz, a cimke szerint a forrásból származó szén-dioxidot tartalmazza.

perrier

Megbontva én túlságosan szénsavasnak találtam (nem csoda, hiszen 6000 mg/l a CO2 érték, ami kmagasló az eddig vizsgált vizek közül), de a kinyitás utáni napon már kevésbé pezsgett, így jobban lehetett ízlelgetni is: határozott, telt ízt nyújt és hagy sokáig a szájban. Kellemes.

289 Ft-ért jutottam hozzá a 0,33 l-es kiszereléshez, azaz a drágább vizek közül való.

A palack kis méretéből adódóan elég kis címkén állnak az összetételére vonatkozó adatok több nyelven is, az üveg hátoldalán. De érdekes, hogy egy 2X2 cm-es címke is rá van külön ragasztva, amin csak magyar nyelvű szövegezés található. Többek között ezen áll, hogy az ásványvizet Magyarországon a Kékkúti Ásványvíz Zrt. forgalmazza. Na, ez egy mini betűkkel megírt tájékoztató, épp ezért a biztos olvasás érdekében nagyítóval is átfutottam, mert ezen bizony más arányú összetétel-adatok találhatóak. Nem nagy a különbség, de azért megemlítendő és furcsa ez az eset. Én mindenesetre ez utóbbit töltöttem fel ásványvíz-adatbázisunkba.

Az üveg érdekessége, hogy címkéjét Andy Warhol nevével futtatják, azaz feltételezem, hogy az egykor reklámrajzolóként kezdett híresség tervezhette az emblémát. A Perrier hivatalos honlapjára fellépve azonban nem találtam ennek nyomát, de tény, hogy többféle limitált, különleges dizájnnal gyártott palack is szerepelt jelenleg is a honlapon. Elképzelhető, hogy ez egy régebbi darab.

Comment (0) Hits: 1605