A békakirály birodalma: a tardosi Malom-völgyi tó

A Gerecse hegység egyik gyönyörű völgyében, a Süttő-Tardos közötti út mentén, Tardos községtől néhány km-re található a Malom-völgyi tó. A tó maga kiépített horgászhely, környéke pedig a környékbeliek által - méltán - kedvelt kirándulópont. Ide látogattunk el családosan a hosszú hétvégén.

malomvolgyi to1

A tóhoz érkezvén.                                    fotó: wizesblog

Ez egy mesterséges tó: a Bikol-patak által táplált völgyzáró gátas víztározó. 1,2 hektár vízfelületű, átlagos mélysége 1,6 méter.

Történetéről annyit sikerült kideríteni (szájhagyomány útján), hogy a valaha létezett, közeli Lábatlani Papírgyár (nem egyezik meg a Forest-Papír Kft.-vel) tulajdonában épült, szépült az idők folyamán. A gyár még egy helyes, kétszintes téglaházat is épített a tó melletti domboldalban. Itt tartottak különböző rendezvényeket. Régebben szigorúan csak a Lábatlani Papírgyár Horgászegyesület tagjai horgászhattak itt, mára azonban már nyitott, és 3500 Ft napi díjért süllőt, pontyot, amurt és keszeget lehet itt fogni. Most is ültek botokat lógatva néhányan, elszórtan a füves parton.

malomvolgyi to2

A Malom-völgyi tó egyik csücske, az őt tápláló Bikol-patakkal.        fotó: wizesblog

Ez a tó arról is nevezetes, hogy a környék legfontosabb béka szaporodó helye. Tavasszal békák ezrei látogatnak ide, hangjukat messzire hallani.

Két nagyon jópofa, napelemes interaktív tájékoztató táblát helyeztek ki a part mentén 1-2 éve. Az egyik a békákról szól, a másik a „Ha a kövek mesélni tudnának” címmel a híres, tardosi vörösmárvány bányászatáról, felhasználási területéről informál. Forgatható táblás memóriajáték, puzzle, mesekocka-szerű puzzle mellett meghallgathatjuk ötféle békafaj és néhány honos madárfaj hangját. Gyerekem imádta, és számomra is érdekes információkkal szolgált.

malomvolgyi to3

A békákról szóló interaktív tábla.                   fotó: wizesblog

A tó közelében, egy nagy réten évtizedek óta üzemel a Malomvölgy Büfé, az étlapon isteni finom sült hekkel és sült kolbásszal, megfizethető árakkal. Viszonylag nagy parkolót alakítottak ki mellette, ami napsütéses tavaszi napokon valamint nyári hétvégéken tele is van. Elég nagy a gondozott, megnyírt terület, így lehetőségük van baráti társaságoknak itt focizni, sátrazni, bográcsozni (több kialakított hely) is. A gyerekek egy igazi, full retro játszóteret találnak, fém mászókákkal, libikókákkal. A vezetékes víz fel van vezetve, egy utcai kék nyomós kútnál kezet is moshatunk.

Aki nemcsak pihenni és/vagy horgászni jött, és nemcsak egy napot töltene a környéken, annak egyéb programlehetőségei is akadnak. A közelben vezet az országos Kék Túra útvonal, de vannak helyileg kijelölt kisebb körtúrák is, melyek egy tardosi fogadótól indulnak, és ide is térnek vissza. A sárga jelzésen (15km) az egykori kisvasút nyomvonalát járhatjuk végig, míg a piros jelzés (10km) felvezet a Gerecse csúcsára. Az Agostyáni Arborétum 5 percre van Tardostól. A közeli Gorba-tetőn sárkányrepülő és paplanernyő felszállóhely található. Sportvadászatra is van lehetőség erre, a Süttői Erdészet szervezésében.

Többet nem lehet (és érdemes) a helyről írni. Én javaslom, hogy aki a közelben jár, töltsön el itt egy napot, mert tényleg érdemes!

Comment (0) Hits: 2182

A Lukács Fürdő ivókútja - A pesti poharazók III.

A pesti poharazók cikksorozatunk utolsó állomása a Szt. Lukács Gyógyfürdőnél található ivócsarnok.

Az itt feltörő forrásvizet XII. századi lovagrendek által épített kolostorok már bizonyítottan használták. Hajdan a gyógyszállóval és az első budapesti komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel együtt ez volt a Gellért Fürdő megnyitásáig Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője. Ekkor alakult ki az a szokás, hogy a gyógyult betegek márvány „hálatáblákat” helyeztek el az épületen, amelyeknek nagy része a II. Világháború során megsemmisült. A megmaradt táblákat a felújítás során az épületek falába építették, érdekes látvány.

A 2011-2012-ben felújított  Szt. Lukács Gyógyfürdő és Uszoda épületegyüttesei mellett áll az ivócsarnok. 1937-ben nyitott, és azóta is eredeti struktúrájában található itt. Az épületek közötti kert kellemesen parkosított, ősfás.

lukács kint

A csarnok bejárata a parkosított udvarról nézve.

A csarnokot körben hatalmas ablakokkal tették világossá. Belépve középütt egy elzárt, használaton kívüli, márvány szökökút található. A forrásvizet viszont ettől balra, egy szintén márványból készült fali kútnál lehetett korábban inni. Most ez is zárt terület.

lukács csarnok

A központi, valaha működő szökőkút.

lukács kút

A falikút, valamint a háttérben a gyógyvíz kiadása.

 

A gyógyvíz kiadására oldalt alakítottak ki egy kisebb területet, ahol éjjel-nappal folyik a csapból a forrásvíz. Itt szolgálják ki az érdeklődőt.

Ott jártunkkor, 10 perc alatt összesen két személy vett csak vizet, és csupán egy flakonnal. A másik két ivócsarnokban nagyobb forgalmat tapasztaltunk, ott kannákkal és teli kosarakkal távoztak a vásárlók.

Természetesen mi is kóstoltuk a vizet. Frissen, azaz melegen, ebben a nagy hőségben most kifejezetten nem esett jól, de kevéssé volt záptojás szaga/íze, mint a korábban, az ivócsarnokokban kóstoltaknak. Kihűlve erősödött ugyan valamellyest a záptojás szag/íz, de nem ez volt számomra zavaró, hanem inkább az az érzet, mintha állott, enyhén szénsavas vizet ittam volna. Én azt nem szeretem.

Az ivókútból hétköznap 10.00 - 18.00 között hozhatunk gyógyvizet a szokásos árakon: fél liter 40 Ft, 1 liter 70 FT, míg 5 liter 600 Ft.

A gyógyvizek részletes összetételét megtaláljátok honlapunkon.

A korábban látogatott ivócsarnokokról szóló cikkeinket megtaláljátok itt:

A PESTI POHARAZÓK

NE CSAK PACSÁLJUK, IGYUK IS! - A PESTI POHARAZÓK II.

Comment (0) Hits: 740

Kánikulában az Élővíz-csatornán

Szebb nevet is adhattak volna a Gyula-Békéscsaba-Békés közötti csatornának, ami egyébként kirándulásra, evezésre, vízibiciklizésre kitűnő.

A helyiek több névvel is illetik a tekergő vizet: Körös, Körös-csatorna, Büdös-Körös.

A csatorna eredete 1977-re nyúlik vissza. Eredetileg az erdélyi kivágott fák leúsztatására használták és vízimalmok is voltak rajta. Ma pompás turisztikai látványosság termálfürdőzők örömére.

Látogassatok ti is el ide, ha tehetitek. Bandi képei a kedvcsináló.

eloviz csatorna

eloviz csatorna gyula

eloviz csatorna

 

 

Comment (0) Hits: 608

Női porték egy szörfbolondtól

Ezeket a lenyűgöző tengerparti falfestményeket Hawaii-n láthatjuk. Sean Yoro, művésznevén Hula így visz egy kis életet elhagyatott vízparti épületre, betontömbre. A street art művész graffitik, akvarellek és tetoválások készítésével kezdte a pályafutását, mígnem felfedezte magának a női testet, arcot.

Most a vászon és a szörfdeszkák után női portéit félig vízbe süllyesztve festi. Alkotásai szörfdeszkán egyensúlyozva készülnek hagyományos olajfestékkel.

hula10

hula4

hula11

hula3

hula5

hula1

hula2

Comment (0) Hits: 666

A mostari "Öreg híd"

Ismered Csontvárynak ezt a festményét: Római híd Mosztárban? Tájképeivel mindig is varázsolt: szerettem volna élőben is látni azokat.

01mosztar

                                                           forrás: www.csontvary.com

Pár napja aztán fél füllel hallgatva a híreket, felpillantottam a képernyőre, és ott volt! A HÍD. Azóta megismertem történetét is.

A mai Bosznia-Hercegovina déli részén található Mostar nevű városban épült a XVI. században. Az egyíves híd – ívének legmagasabb pontja 27 méter magas – építészetileg egyedülálló megoldás volt a maga korában.  Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de végül a délszláv háborúban egy horvát tank a Neretva folyóba bombázta. 2005-ben épült újra, az UNESCO kulturális örökség részeként.

Több mint 400 éves hagyomány a helyiek körében, hogy nyaranként rendeznek itt egy hídugró versenyt. Az első helyezett egy évig ingyen sörözhet egy helyi bárban :) A folyóba csobbanó „mostari fecskékről” elsőként az oszmán történész-utazó Evlia Cselebi tesz említést 1644-ben.

bridge jumper

                                                               forrás: google

A mostari gyerekek már 5-6 éves koruktól tanulnak a folyóba ugrani előbb 2-3 méterről, majd néhány év múlva már rutinszerűen a hídról - vízállás-függően - 24-27 méter magasból.

Szerintem ez a világ legszebb ugródeszkája.

 

Comment (0) Hits: 736

Megszomjaztál? Hát keress egy tűzcsapot! - Interjú az Ivócsap Projekt megálmodóival

Tart az idei nyár harmadik hőhulláma. Mindenhol szomjoltási és hűsölési lehetőséget keresünk.

Felkerestük hát a tavalyi SUSCO Expo-n látott innováció, a tűzcsapra szerelhető ivócsap ötletgazdáit. Soltész Judittal beszélgetünk arról, hogy mi is történt azóta az Ivócsap Projekttel.

Mi is az Ivócsap Projekt? Honnan jött az ötlet?

2009-ben, amikor másodévesek voltunk a BME Építészmérnöki Karán, volt egy művészeti TDK (Tudományos Diákköri Konferencia – egyetemek közötti verseny) ivóvíz témában. Azt dolgoztuk fel, hogy miért nem lehet Budapesten a köztereken ivóvízhez jutni, miért nincs ivókút. A kérdéskört boncolgatva végül eljutottunk odáig, hogy a legoptimálisabb egy olyan szezonálisan, májustól szeptember végéig működő egységes rendszer lenne, aminek van gazdája, azaz megoldott az üzemeltetése, karbantartása. A tűzcsapok hálózatát megfelelőnek találtuk erre, ezért kitaláltunk egy olyan mobil tárgyat, ami átalakítja a tűzcsapot ivókúttá, miközben annak tűzbiztonsági funkciója nem sérül. A tűzoltók néhány másodperc alatt le tudják szerelni.

Mi vitt rá benneteket arra, hogy az elképzelést tovább gondoljátok?

A TDK-n nyertünk, és mindenki nagyon nyitottan fogadta az ötletet. Az egyetem elvégzéséig motoszkált a fejünkben az elképzelés. 2013-ban készítettük el az első prototípust, és indultunk vele a 2013-as Bánkitó Fesztivál pályázatán. Amikor azt megnyertük, azt gondoltuk, hogy az ivócsapnak van létjogosultsága.

ivocsap probauzem bankito

Próbaüzem a Bánkitó fesztiválon.                            Fotó: Ivócsap Projekt

Legelőször tehát ott Bánkon próbáltuk ki. Tetszett az embereknek, merték használni. Más ivókút egyébként nem is volt a tó mellett.

Ki segített a gyakorlati megvalósításban?

Ferenczy Tamás gépész barátunk segítségével közösen találtuk ki, hogyan is működjön, nézzen ki az ivócsap. Önköltségen egy műhelyben pedig legyártattuk a prototípust.

Hány darab ivócsap létezik ma?

Tavaly a Design Terminál Smart City Lab pályázaton is részt vettünk, ahol jelentősebb összegű pénzt is nyertünk. Itt két hónap alatt meg is kellett valósítani a terveket. Októberben a Design hétre 11 ivócsapot szereltünk fel Budapesten a belvárosban.

elso ivocsap

A Design hétre felszerelt első ivócsap éles bevetésre kész.       Fotó: Ivócsap Projekt

Másik jelentősége ennek a pályázatnak az volt, hogy a három szponzor (és egyben zsűri) közül az egyik a Fővárosi Vízművek volt. Velük együttműködve kellett megvalósítani a pályázatot, így sikerült összekapcsolódnunk velük.

Azóta készítettünk egy másik, továbbfejlesztett prototípust is, és most van gyártás alatt ebből 20 darab.

Nemrég láttam veletek egy interjút az Én vagyok itt műsorban. Ott említettétek, hogy a Fővárosi Vízművekkel június végére várható egy együttműködési megállapodás aláírása. Ez mit takar, és hol tart az ügy?

A Fővárosi Vízművek szeretne vásárolni tőlünk ivócsapot. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk velük, de valószínűleg a sorozatos hőségriadók hatására, most kicsit belassultak a tárgyalások. Egyébként olyannyira elő van készítve az együttműködés, hogy már az ivócsapok konkrét helye is ki van jelölve. Ezeket együtt választottuk ki.

Hallottam egy érdekes kezdeményezésetekről, miszerint tervezitek, hogy örökbefogadhatóak lesznek az ivócsapok. Ez a gyakorlatban hogyan működne?

Van egy Roadrun-R nevű cég, akik kezdő vállalkozásokat segítenek. Velük közösen találtuk ezt ki. Mi már az elejétől kezdve azt szerettük volna, hogyha biztosítva lenne az, hogy ezek az ivócsapok használatban lennének.

A Vízművek által vásárolt ivócsapok olyan ivócsap-gerinchálózatot képeznének a fővárosi köztereken, ahol a leginkább szükség van ivókútra. Az örökbefogadási rendszer pedig arra szolgál, hogy ez az ivócsaphálózat tovább tudjon bővülni és az egész várost át tudja szőni.

Lényege, hogy bárki, aki tenni akar az élhetőbb városért - legyen az magánszemély, önkormányzat vagy cég -, tud ivócsapot örökbefogadni. Az ivócsap örökbefogadási díja tartalmazza a gyártási és az üzemeltetési költséget.

Örökbefogadni lehet teljes szezonra (május elejétől szeptember végéig), illetve lehet bérelni rövidebb távra is, rendezvények alkalmából. Ki lehet választani azt a helyet, ahol ezek az ivócsapok lennének.

Van már érdeklődő?

Van már több cég, akik szeretnének örökbefogadni. Itt már zajlanak a tárgyalások, hogy mennyiért vállalja a Fővárosi Vízművek ezen csapok üzemeltetését.

Ha valaki szeretne csatlakozni, facebook oldalunkon keresztül elér minket.

Valahol megjelenne az örökbefogadó neve?

Egyrészt tervezzük, hogy lesz egy ún. okostérkép, amin jelölnénk, hogy hol találhatóak ivókutak. Ezen a telefonos alkalmazáson feltüntetnénk az örökbefogadókat.

Emellett tervezzük, hogy egy pici bilétát a tűzcsapra erősítünk az örökbefogadó nevével, amiből az is látszik majd a jövőben, hogy itt ivócsap volt.

ivocsap bileta

 Egy tűzcsapra erősített biléta tavalyról.                     Fotó: Ivócsap Projekt

Vásárlók is érdeklődnek az innováció után?

A most gyártás alatt lévő ivócsapokból Oroszlány és Pécs vásárolt 3-3 darabot. Ők kerestek meg minket, hallottak rólunk. Ezen kívül Budakesziről is jelezték már az igényt, de itt még csak a legelején tartunk a dolognak.

Pécsett egy nagyszabású európai kórusfesztivál kezdődik jövő héttől, ahol megjelentek. Hány ivócsappal?

Kölcsönadjuk azt a 11 darabot, amink van, mivel a saját tulajdonukba kerülő ivócsapok még gyártás alatt vannak. Ezek hivatalos átadása tervezetten augusztus legelején lesz majd.

Milyen egyéb leszervezett helyszínetek van idénre?

Megyünk a tihanyi ART Placc fesztiválra, ott leszünk a Művészetek völgyében és a Szegedi Ifjúsági Napokon is.

ivocsap hasznalata

Az ivócsap használat közben.                     Fotó: Ivócsap Projekt

Milyen távolabbi elképzelésetek van az ivócsap jövőjével kapcsolatban?

Eddig Budapestre koncentráltunk, de most vidék felé is szeretnénk nyitni. Elkezdtük megkeresni egy bemutatkozó anyaggal a vidéki városok önkormányzatait és vízszolgáltatóit.

Egy idő után természetesen jó lenne külföld felé fordulni, de ez majd egy következő lépés. Érdekes, hogy Amerikából már valaki ránk talált, és egy szakdolgozathoz kért tőlünk anyagot.

Hogyan és milyen irányban tervezitek még népszerűsíteni az ivócsapokat?

A Fővárosi Vízműveknek az együttműködési megállapodás kapcsán van egy olyan kérése, hogy városi sétákkal kössük valahogyan egybe ezeket az ivókutakat, mert ez a Design héten is nagyon jól működött. Akkor ingyen részt lehetett venni a felszerelt ivókutakat is érintő, a város és víz kapcsolatát bemutató ún. Vízfakasztó sétán, a Hosszúlépés.Járunk? nevű városi túrákat szervező cég rendezésében. Jelenleg úgy állapodtunk meg velük, illetve a biciklis városnéző túrákat is szervező Budapest Bike-kal, hogy az ivókutaknál megállnak majd inni, pihenni a sétáik alatt.

Folynak egyeztetések még a Hajtás-pajtással, akik valahogyan hozzájárulnak majd az ivócsapok népszerűsítéséhez.

Emellett megkeresett minket a Budapest Főváros Önkormányzata által nemrég alapított arculatfejlesztő társaság, akik feladata marketinggel, innovációval és kreatív iparral kapcsolatos. Már találkoztunk is velük. Szeretnénk együttműködni velük, mert ez segítene abban, hogy az emberek tudjanak róla, és használják a kihelyezett csapokat.

 

Nos, adva van négy lelkes ötletgazda: Hüttl Sarolta, Soltész Judit, Zétényi Zsófi és Zoletnik Zsófia.

Adva van egy remek találmány.

Kívánjuk, hogy tudjunk élni a lehetőséggel, és a tervből mielőbb valóság legyen! Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a városok felkarolják az ötletet.

HAJRÁ LÁNYOK!

Comment (0) Hits: 1262