Buborékvarázs a Margitszigeten

Idén már ötödik alkalommal került megrendezésre augusztus 23-án, vasárnap a Buborékfújó Nap a Margitszigeti Nagyréten.  Mi is ott voltunk, kicsik-nagyok egyaránt élvezték.

Végre újra gyereknek érezhettük magunkat :D

A fotókat a wizesblog készítette.

bubi1

bubi2

bubi5

bubi6

bubi7

bubi8

bubi9

 

bubi4

Comment (0) Hits: 771

A békakirály birodalma: a tardosi Malom-völgyi tó

A Gerecse hegység egyik gyönyörű völgyében, a Süttő-Tardos közötti út mentén, Tardos községtől néhány km-re található a Malom-völgyi tó. A tó maga kiépített horgászhely, környéke pedig a környékbeliek által - méltán - kedvelt kirándulópont. Ide látogattunk el családosan a hosszú hétvégén.

malomvolgyi to1

A tóhoz érkezvén.                                    fotó: wizesblog

Ez egy mesterséges tó: a Bikol-patak által táplált völgyzáró gátas víztározó. 1,2 hektár vízfelületű, átlagos mélysége 1,6 méter.

Történetéről annyit sikerült kideríteni (szájhagyomány útján), hogy a valaha létezett, közeli Lábatlani Papírgyár (nem egyezik meg a Forest-Papír Kft.-vel) tulajdonában épült, szépült az idők folyamán. A gyár még egy helyes, kétszintes téglaházat is épített a tó melletti domboldalban. Itt tartottak különböző rendezvényeket. Régebben szigorúan csak a Lábatlani Papírgyár Horgászegyesület tagjai horgászhattak itt, mára azonban már nyitott, és 3500 Ft napi díjért süllőt, pontyot, amurt és keszeget lehet itt fogni. Most is ültek botokat lógatva néhányan, elszórtan a füves parton.

malomvolgyi to2

A Malom-völgyi tó egyik csücske, az őt tápláló Bikol-patakkal.        fotó: wizesblog

Ez a tó arról is nevezetes, hogy a környék legfontosabb béka szaporodó helye. Tavasszal békák ezrei látogatnak ide, hangjukat messzire hallani.

Két nagyon jópofa, napelemes interaktív tájékoztató táblát helyeztek ki a part mentén 1-2 éve. Az egyik a békákról szól, a másik a „Ha a kövek mesélni tudnának” címmel a híres, tardosi vörösmárvány bányászatáról, felhasználási területéről informál. Forgatható táblás memóriajáték, puzzle, mesekocka-szerű puzzle mellett meghallgathatjuk ötféle békafaj és néhány honos madárfaj hangját. Gyerekem imádta, és számomra is érdekes információkkal szolgált.

malomvolgyi to3

A békákról szóló interaktív tábla.                   fotó: wizesblog

A tó közelében, egy nagy réten évtizedek óta üzemel a Malomvölgy Büfé, az étlapon isteni finom sült hekkel és sült kolbásszal, megfizethető árakkal. Viszonylag nagy parkolót alakítottak ki mellette, ami napsütéses tavaszi napokon valamint nyári hétvégéken tele is van. Elég nagy a gondozott, megnyírt terület, így lehetőségük van baráti társaságoknak itt focizni, sátrazni, bográcsozni (több kialakított hely) is. A gyerekek egy igazi, full retro játszóteret találnak, fém mászókákkal, libikókákkal. A vezetékes víz fel van vezetve, egy utcai kék nyomós kútnál kezet is moshatunk.

Aki nemcsak pihenni és/vagy horgászni jött, és nemcsak egy napot töltene a környéken, annak egyéb programlehetőségei is akadnak. A közelben vezet az országos Kék Túra útvonal, de vannak helyileg kijelölt kisebb körtúrák is, melyek egy tardosi fogadótól indulnak, és ide is térnek vissza. A sárga jelzésen (15km) az egykori kisvasút nyomvonalát járhatjuk végig, míg a piros jelzés (10km) felvezet a Gerecse csúcsára. Az Agostyáni Arborétum 5 percre van Tardostól. A közeli Gorba-tetőn sárkányrepülő és paplanernyő felszállóhely található. Sportvadászatra is van lehetőség erre, a Süttői Erdészet szervezésében.

Többet nem lehet (és érdemes) a helyről írni. Én javaslom, hogy aki a közelben jár, töltsön el itt egy napot, mert tényleg érdemes!

Comment (0) Hits: 2404

A Lukács Fürdő ivókútja - A pesti poharazók III.

A pesti poharazók cikksorozatunk utolsó állomása a Szt. Lukács Gyógyfürdőnél található ivócsarnok.

Az itt feltörő forrásvizet XII. századi lovagrendek által épített kolostorok már bizonyítottan használták. Hajdan a gyógyszállóval és az első budapesti komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel együtt ez volt a Gellért Fürdő megnyitásáig Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője. Ekkor alakult ki az a szokás, hogy a gyógyult betegek márvány „hálatáblákat” helyeztek el az épületen, amelyeknek nagy része a II. Világháború során megsemmisült. A megmaradt táblákat a felújítás során az épületek falába építették, érdekes látvány.

A 2011-2012-ben felújított  Szt. Lukács Gyógyfürdő és Uszoda épületegyüttesei mellett áll az ivócsarnok. 1937-ben nyitott, és azóta is eredeti struktúrájában található itt. Az épületek közötti kert kellemesen parkosított, ősfás.

lukács kint

A csarnok bejárata a parkosított udvarról nézve.

A csarnokot körben hatalmas ablakokkal tették világossá. Belépve középütt egy elzárt, használaton kívüli, márvány szökökút található. A forrásvizet viszont ettől balra, egy szintén márványból készült fali kútnál lehetett korábban inni. Most ez is zárt terület.

lukács csarnok

A központi, valaha működő szökőkút.

lukács kút

A falikút, valamint a háttérben a gyógyvíz kiadása.

 

A gyógyvíz kiadására oldalt alakítottak ki egy kisebb területet, ahol éjjel-nappal folyik a csapból a forrásvíz. Itt szolgálják ki az érdeklődőt.

Ott jártunkkor, 10 perc alatt összesen két személy vett csak vizet, és csupán egy flakonnal. A másik két ivócsarnokban nagyobb forgalmat tapasztaltunk, ott kannákkal és teli kosarakkal távoztak a vásárlók.

Természetesen mi is kóstoltuk a vizet. Frissen, azaz melegen, ebben a nagy hőségben most kifejezetten nem esett jól, de kevéssé volt záptojás szaga/íze, mint a korábban, az ivócsarnokokban kóstoltaknak. Kihűlve erősödött ugyan valamellyest a záptojás szag/íz, de nem ez volt számomra zavaró, hanem inkább az az érzet, mintha állott, enyhén szénsavas vizet ittam volna. Én azt nem szeretem.

Az ivókútból hétköznap 10.00 - 18.00 között hozhatunk gyógyvizet a szokásos árakon: fél liter 40 Ft, 1 liter 70 FT, míg 5 liter 600 Ft.

A gyógyvizek részletes összetételét megtaláljátok honlapunkon.

A korábban látogatott ivócsarnokokról szóló cikkeinket megtaláljátok itt:

A PESTI POHARAZÓK

NE CSAK PACSÁLJUK, IGYUK IS! - A PESTI POHARAZÓK II.

Comment (0) Hits: 763

Kánikulában az Élővíz-csatornán

Szebb nevet is adhattak volna a Gyula-Békéscsaba-Békés közötti csatornának, ami egyébként kirándulásra, evezésre, vízibiciklizésre kitűnő.

A helyiek több névvel is illetik a tekergő vizet: Körös, Körös-csatorna, Büdös-Körös.

A csatorna eredete 1977-re nyúlik vissza. Eredetileg az erdélyi kivágott fák leúsztatására használták és vízimalmok is voltak rajta. Ma pompás turisztikai látványosság termálfürdőzők örömére.

Látogassatok ti is el ide, ha tehetitek. Bandi képei a kedvcsináló.

eloviz csatorna

eloviz csatorna gyula

eloviz csatorna

 

 

Comment (0) Hits: 631

Női porték egy szörfbolondtól

Ezeket a lenyűgöző tengerparti falfestményeket Hawaii-n láthatjuk. Sean Yoro, művésznevén Hula így visz egy kis életet elhagyatott vízparti épületre, betontömbre. A street art művész graffitik, akvarellek és tetoválások készítésével kezdte a pályafutását, mígnem felfedezte magának a női testet, arcot.

Most a vászon és a szörfdeszkák után női portéit félig vízbe süllyesztve festi. Alkotásai szörfdeszkán egyensúlyozva készülnek hagyományos olajfestékkel.

hula10

hula4

hula11

hula3

hula5

hula1

hula2

Comment (0) Hits: 694

A mostari "Öreg híd"

Ismered Csontvárynak ezt a festményét: Római híd Mosztárban? Tájképeivel mindig is varázsolt: szerettem volna élőben is látni azokat.

01mosztar

                                                           forrás: www.csontvary.com

Pár napja aztán fél füllel hallgatva a híreket, felpillantottam a képernyőre, és ott volt! A HÍD. Azóta megismertem történetét is.

A mai Bosznia-Hercegovina déli részén található Mostar nevű városban épült a XVI. században. Az egyíves híd – ívének legmagasabb pontja 27 méter magas – építészetileg egyedülálló megoldás volt a maga korában.  Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de végül a délszláv háborúban egy horvát tank a Neretva folyóba bombázta. 2005-ben épült újra, az UNESCO kulturális örökség részeként.

Több mint 400 éves hagyomány a helyiek körében, hogy nyaranként rendeznek itt egy hídugró versenyt. Az első helyezett egy évig ingyen sörözhet egy helyi bárban :) A folyóba csobbanó „mostari fecskékről” elsőként az oszmán történész-utazó Evlia Cselebi tesz említést 1644-ben.

bridge jumper

                                                               forrás: google

A mostari gyerekek már 5-6 éves koruktól tanulnak a folyóba ugrani előbb 2-3 méterről, majd néhány év múlva már rutinszerűen a hídról - vízállás-függően - 24-27 méter magasból.

Szerintem ez a világ legszebb ugródeszkája.

 

Comment (0) Hits: 770