Te betartod a fürdőhigiénés szabályokat?

Ki ne vágyna a nyári nagy melegben vízpartra, strandra? Sokan az évszak elmúlása után is hódolnak a víz élvezetének. Ám kevesen gondolják csak igazán végig, mi mindennel térhetnek haza ezekről a helyekről.

asp 620 tokio

Egy zsúfolásig megtöltött strand Tokióban.          forrás: itt

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a fürdők és a természetes vizek higiéniájának fontosságát!

A wizesblog-on keresztül bekapcsolódhatsz egy fürdőhigiéné témájú, kérdőíves felmérésbe, melynek eredményeit Hornyák Szilvia népegészségügyi ellenőr hallgató fogja felhasználni szakdolgozatához.

Az online kérdőív természetesen anonim, kitöltése 2-3 perc. November végéig lesz elérhető.

Kiértékelését mi is közzétesszük majd. Kíváncsian várjuk válaszaitokat!

Comment (0) Hits: 1816

Épületlátogatáson a Széchenyi Gyógyfürdőben

Még sosem jártam a Szecskában, de egy ideje tervbe van már véve. Így igencsak kapóra jött a hétvégi Magyar Fürdőkultúra Napjára meghirdetett épületlátogatási lehetőség, külön idegenvezetővel.

Előre kellett regisztrálni a választott időpontra egy megadott e-mail címen. A gyülekező a Kós Károly sétány felőli bejárat kupolacsarnokában, az épület legdíszesebb részében volt. Szonja nevű idegenvezetőnk innen indított.

kupola bejarat

A Városliget felőli bejárat igazán impozáns látványt nyújt.

Szechenyi kupola

A kupolacsarnok mennyezeti freskói.

A kis bevezető után kiballagtunk a Szent István forrás fölé emelt ivócsarnokba, ahol megkóstolhattuk a gyógyvizet. (Én korábban jártam már itt, olvashattatok is róla.) Ezután átgyalogoltunk a másik bejárathoz, az uszoda részhez, ahol a beléptető kapun túljutva a belső udvarra néző, 2. emeleti teraszról nézelődhettünk egy kicsit.

uszodabejarat

A Fővárosi Nagycirkusszal szembeni bejárat is díszes, de szerényebb, mint a másik oldal.

És most a hallottakról:

Zsigmondy Vilmosnak (bányamérnök) köszönhető, hogy Pesten is elkezdték az artézi kutak fúrását. Munkásságának, kitartásának hála, a mai Hősök terén, az Árpád fejedelem lovas szobor előtti részen 1878 januárjában 970 méter mélyen 74 °C-os termálvízre bukkantak. Ez a kút táplálta a hamarosan kialakuló kisebb gyógyfürdőt, ami az Artézi Fürdő nevet kapta.

szobor

Zsigmondy Vilmos mellszobra az épület bejáratával szemben, a sétány bal oldalán áll.

A nagy fürdőkomplexum megtervezésével a főváros Czigler Győző műegyetemi tanárt bízta meg a 19. század legvégén. A terveket 1903-ban hagyták jóvá, de a tényleges építkezés csak 1909-ben kezdődött meg. Az új létesítmény 6220 nm kiterjedésű lett, és 1913-as megnyitásakor már Széchenyi nevét viselte. Megépítése 3 900 000 aranykoronába került, ami óriási pénz volt akkoriban.

Az épületet kívülről és belülről díszítő igényes szobrok, üvegmozaikok, freskók a kor legjelentősebb művészeinek alkotásai. Egytől-egyig mind a víz témaköréhez köthető alkotások, még a járólapok is a víz motívumaival díszítettek.

Tágas medencecsarnokainak kialakításánál a római fürdőkultúra hatását érezhetjük, míg a (régen magán-) kádfürdőknél a görög fürdőkultúra, és máshol az északi fürdőkultúra nyomai is fellelhetők.

A kupolacsarnok jobbra eső részén nappali kórház üzemel hidro- és balneo-kádakkal, amiket orvosi beutalóval, 80%-os TB támogatás mellett lehet igénybe venni. Balra indulva pedig többek közt rendezvényterembe botlunk, amit akár esküvők alkalmával is ki lehet bérelni.

1927-ben, Francsek Imre építész tervei alapján a Széchenyit kibővítették egy strandfürdővel, így 6900 nm-esre bővült az alapterület. Ekkor épült meg a Fővárosi Nagycirkusszal szembeni bejárati rész és a külső udvar három medencéje.

foto

Az uszoda rész beléptető és kiléptető kapuinál a falon áll bekeretezve a kibővített fürdő régi látképe.

Ekkor egyre inkább szükségessé vált egy második artézi kút fúrása is a folyamatos vízellátás szempontjából. 1938-ban 1256 méter mélyen 77 °C-os termálvizet találtak, ami a mai napig olyan óriási gyógyvíz mennyiséggel lát el bennünket, hogy az első kutat le is zárhatták. A 24 óra alatt 6000 m3 vizet termelő kút a medencéken kívül az épületkomplexum fűtési rendszerét is ellátja, sőt még az állatkertnek is jut belőle. Gondolnánk, hogy a vízilovak is ebben fürdenek?

kut

A gyógyfürdőt ellátó artézi kút a kupolacsarnok közti bejárat és az ivócsarnok között bújik meg a zöldben.

A fürdő a világháborúk alatt is üzemelt. Szerencsére a kutat nem érte támadás, emellett az épületnek nagyjából 20%-a szenvedett csak valamilyen sérülést.

A gyógyfürdőt 1963-ban téliesítették, addig az öltözőkabinok nyitottak voltak, ekkor ablakozták be a folyosókat.

kilato

Kilátás a 38 °C-os termálmedencére a zárt teraszról.

kilato2

Az élménymedence is kapós, az úszómedence 26 °C-os vize viszont már túl hideg volt ebben a zord időben.

Érdekesség, hogy a budapesti fürdők közül ennek és a Gellért Gyógyfürdő vendégforgalmának 90%-át külföldiek teszik ki. A többi fürdőben ez az arány jóval kisebb.

A Szecska legutóbbi felújítási munkálatai 1997-ben kezdődtek, és 2006-ban fejeződtek végül be a kupolacsarnok stukkóival, mozaikképeivel.

Leszögezhető, hogy méltán szerepel az épület méretarányos makettje a brüsszeli Mini Európa kiállításon, hazánkat képviselve. Kívül-belül igényes és lenyűgöző.

Comment (0) Hits: 1805

Orgona, ahol a víz az úr

Pont nem egy ilyen közegben képzelünk el egy orgonát. Pedig ez a világ legnagyobb orgonája, ahonnan ráadásul a tenger csalja elő a hangokat.

Zadarban egy fehér mészkő sétány végén, 70 méter hosszan elnyúlva, tengerbe tartó lépcsősorokat találunk. Ezek alatt mélyedések vannak, ahol bever a tengervíz. A víz csövekben folyik tovább, melyek folyamatosan szűkülnek. A lépcsők hét fokozatban tartanak a tengerbe, így hét különböző hosszúságú csőrendszeren halad végig a víz. Ahogy szűkülnek a csövek, felgyorsul a víz áramlása. A hosszabb úton sokkal jobban, ekkor magasabb hangon szólal meg a víziorgona kürtője.

A híres tengeri orgona, a Morske Orgulje, 35 sípból (azaz csőből) áll. Hét különböző hangszinten, öt mélységben tud „zenélni”.

Az építészeti különlegesség 2005-ben készült, Nikola Bašić tervei alapján. Egy évvel később megkapta érte a European Prize for Urban Public Space elismerést.

Egyébként a világ első tengeri orgonáját a San Francisco-öbölben építették 1985-ben.

Comment (0) Hits: 1710

Tengeri evezés második hely, Nizza

Cseh Ottó felvétele a European Masters Games Nice 2015 rendezvényről, a magyar csapat a második helyen végzett a tengeri evezés számban.

cseh otto nizza 2015

Comment (0) Hits: 1211

Az esztergomi Duna Múzeum

A környéken nőttem fel, de bevallom, nem jártam itt gyerekként. De ha jártam is volna, mára már teljesen más kép fogad. A Duna Múzeum idén lett 35 éves. 2001-ben megújításra került, nemcsak gyűjteményét gyarapítva, hanem jellegét tekintve is. Ugyanis - nagyon okosan - a fiatal korosztály érdeklődésére alapoztak ettől kezdve mindent: interaktív programokon és élményeken keresztül szeretnének hatni.

Ettől az átalakulástól kezdve aztán sokféle díjat bezsebeltek - köztük a Családbarát Múzeum díjat (2005) is -, de a legbüszkébbek a 2003-as Év Európai Múzeuma verseny különdíjára.

Ennyit az előzetes tájékozódásról: kíváncsivá tettek :)

A Kulturális Örökség Napja rendezvénysorozat keretein belül látogattunk el hozzájuk. Épülete egy barokk stílusú, szépen gondozott, belső udvaros Káptalan-ház. Udvarában macskakő és egy impozáns, óriás hársfa, tövében egy működő, hangulatos, karsztvíz kúttal.

epulet

A múzeum bejárata.                         fotó: wizesblog

A múzeum év elején 2-3 hónapig zárva tartott. Ekkor hozták létre a Látványtárat, ami első hallásra – gyerekként legalábbis biztosan - unalmas polcokat sejtet. Ide csoporttal lehet csak bejutni, a múzeum honlapján meghirdetett időpontokban. Nekünk egy nyolcadik osztályos csapathoz sikerült csatlakozni.

Kb. fél órát voltunk bent, és ebből a tárlatvezető hölgy mesélnivalója nagyjából a fele volt, a többi idő nézelődéssel és/vagy játékos formában telt el. Hihetetlen aktívak lettek a serdülők – akikről pedig nem ez a kép él sokakban, ha múzeumlátogatáson képzeli el őket.

A bevezetőben volt szó gátőr-munkáról, dunai aranymosásról, a Vizafogó lakótelep elnevezésének miértjéről, Széchenyi Istvánról. Itt említették meg, hogy itt őrzik az ország harmadik legnagyobb, Széchenyihez köthető kézirat együttesét. Egy érdekességet fel is festettek a falra: egy részletet az egyik neki írt rágalmazó levélből (érdekességből az írás végére bemásolom). Ezt egyébként mindenki elolvasta, míg ha mondjuk egy hivatalos szöveg lett volna látható, azt a fele banda se nézte volna meg, az tuti.

level

A rágalmazó levél részlete és az érintőképernyős szerkezet a Látványtárban.          fotó: wizesblog

Egy javarészt hagyatékokból származó, óriási képeslap-gyűjteménnyel is büszkélkedhetnek. Digitalizált formában, egy érintőképernyős gépen keresgélve, lapozgatva akár Tunéziából, Marokkóból származó száz éves képeslapokat is olvasgathatunk. Mi persze néhány magyar fürdővárosra is rákerestünk. Érdekes volt olvasni az „ízes beszéddel” íródott üdvözleteket a ’900-as évek elejéről.

kepeslap

A hévízi strandfürdőből egy Pesterzsébetre küldött lap 1932-ből.             fotó: wizesblog

A fiatalok az ezt követő feladatoktól dobódtak igazán fel. Tableteket kaptak, amin tárgykereső játékot játszhattak: például meg kellett találni QR-kódok leolvasásával a halász/gátőr/stb. mesterség által használt tárgyakat.

tabletesjatek

A tablettel fotózhatták is egymást, emléket hagyva itt jártukról.          fotó: wizesblog

Közben mások a falon és az asztalon elhelyezett érintőképernyős készülékeken keresgéltek érdekességeket, vagy épp szintén játszottak valamit: például a tárgyat és annak használatát kellett párosítani egymással.

Természetesen tárgyi kiállítás (azaz „unalmas polcok”) is voltak a Látványtár hátsó traktusában - ásványvizes palackok, festett, porcelán fürdőszoba felszerelés, hajó-, zsilip-, víztorony- és cölöpverő makettek -, de egy-két érdekességet hallhattunk is róluk. Nekem egy fából készült hajómalom makett lett a kedvencem. Mivel megtudtam, hogy Ráckevén van egy működő ilyen szerkezet, amit hétvégenként látványosság gyanánt be is kapcsolnak, el is határoztam, hogy hamarosan megnézem.

A múzeum állandó kiállítása az emeleten kapott helyet. A lépcsőfordulóban egy több méter magas, fából faragott, 18. századi vízimalom-féle makett áll. Egy esztergomi lakos tervei alapján készítették el. Mozgatható alkatrészei vannak, be tudják rajta mutatni a víz erejével működő népi eszközöket: a kerekek mellett a víz mozgatott annó kalapácsot, fújtatót és pecsétet is.

vizimalom

A szerkezet 2001-ben került ide.                       fotó: wizesblog

A fenti folyosó falán üvegezett tablókban a magyarországi vizekkel kapcsolatos történésekről olvashatunk, valamint több híres, magyar mérnök munkásságát tekinthetjük át. A folyosó közepén kialakított pihenőpadon ücsörögve az általunk választott, vízzel kapcsolatos verset vagy zenét hallgathatjuk fülhallgatóval. (Vörösmarty, Petőfi, Juhász költemények, Strauss, Smetana művek, Sebestyén Márta dalok)

Ezután ismét egy interaktív program: az ún. Pancsoló-szobában ki lehet próbálni az (ősi) vízi szerkezetek működését, valamint a víz fizikai tulajdonságait is tesztelhetjük. Van itt búvárharang, különböző szivattyúk, terelőlapát az örvénykeltéshez, hullámtörő gát, turbinakerék, zsilip, láncos kút.

pancsolo

Kicsiknek köpenyt is adnak itt.                          fotó: wizesblog

zeneles

Ti tudtok zenélni így? Kipróbáltuk, működik.           fotó: wizesblog

A következő szoba az árvizekkel és folyószabályozásokkal foglalkozik. Legérdekesebb darabja egy helikopter-szimulátor. Üléseiben ülve egy hazai vizek feletti légi utazáson vehettünk részt. Itt szó volt az árvízi védekezés mai módszereiről és vizeink jelenlegi állapotáról is.

Ezután következett a térképterem. Padlóján egy kb. 20 nm-es, Magyarországról készült űrfelvétel fotója. Az 1:100 000 méretarányú kép 2000-ben készült, és szinte minden települése felismerhető rajta, valamint a nagyobb épületeket is fel lehet fedezni nagyító segítségével.

terkep

Csak cipőre húzott zacskóval lehetett rálépni az üveglapra. A háttérben a szimulátor.         fotó: wizesblog

A kiállítás legutolsó állomásán egy 19. századi polgári lakás berendezett mosókonyháját és fürdőszobáját találtuk. Emellett egy 1850-es évekbeli Andrássy úti részlet: fából készült macskakővel, tűzcsappal, csatornanyílásokkal, nyomókaros utcai kúttal és hirdetőoszloppal. A hangszóróból lovak patáinak dobogása szólt, hangulatfokozónak.

Mint megtudtam, a múzeumban foglalkoztató szoba is van, ahol előre leegyeztetve, tervezett, iskolán kívüli tanóra megtartása is kérhető. Óvodás csoportoknak is vannak programlehetőségek, akár bábozással egybekötve is.

Igazán érdekes, nem csak száraz tényeket bemutató intézmény ez, ahol a múzeumi dolgozók abszolút segítőkészek és kedvesek. Minden akadálymentes. A mellékhelyiségek is tiszták.

Mintha fél óra lett volna az a két óra, amit ott töltöttünk. Szóval le a kalappal az ott dolgozók előtt! Szép munkát végezt(n)ek!

Ahogy ígértem, bemásolom a Széchenyi Istvánhoz írt rágalmazólevél-részletet, amely a Duna Múzeum gyűjteményének része:

"Te Grof Szécsényi Istvány!

Midön voltál á szép 's remek Presesnénél kurafi

á világgal elhitetéd hogy te vagy nagy hazafi

most vagy látiuk és bámuliuk a Giregnél szolgafi.

Lettél igy hazaárúló, azaz hunczvut, és gazfi.

Pfi, Pfi, Pfi! Pfi, Pfi, Pfi! Pfi! Pfi! Pfi!

De ha tetszik, még van üdő magadat javitani,

csak ted meg, ne fogia urad á hidat állitani.

Ha pedig á hid fel áll

Téged maid golyó tanál

Á vagy csak maid mint ebet

agyon ütünk mint lehet."

 

Comment (0) Hits: 1567

Az ország egyetlen hajóskanzene, Neszmélyen

A környékről származom, de mindössze három héttel ezelőtt botlottam bele a neszmélyi hajóskanzenbe, teljesen véletlenül. Van ugyanis Neszmélyen egy baromi jó réteses. Abból a fajtából, ahol a kézzel nyújtott tésztából még nem sajnálják a tölteléket. Többször jártunk már ott, de most először fordult elő, hogy várni kellett a következő adagra. Hát fogtuk magunkat, és a 10-es főútról egyenesen lesétáltunk a kb. 100 méterre lévő Duna-partra. Az már évekkel ezelőtt feltűnt, hogy ácsorog a kereszteződésben egy hatalmas, ezüstszínű hajócsavar, de csak egy szimpla kikötőt sejtettem a háttérben.

Egy vasúti felüljáró alatt áthaladva kitárult a töltés mögötti kép: egy kis sziget által határolt, csendes (Szent Ilona-) öböl, ahol 2004 óta az ország legtekintélyesebb szabadtéri hajómúzeuma működik, a rég letűnt idők emlékét őrző gőzhajóival. Előző hétvégén el is mentünk körbenézni.

A bejáratnál impozáns látványt nyújt a parton kiállított, üres szárnyashajó.

vocsok

Vöcsök, a szovjet gyártmányú szárnyashajó.              fotó: wizesblog

Valaha Vöcsök névre hallgatott, 1975-ben gyártották, két évvel később pedig a MAHART-nál állt munkába.

Az öböl vizén egymás után sorakoznak a száz évnél is idősebb gőzösök.

bejarat

A bejáratnál mindössze ez a tábla fogad.                     fotó: wizesblog

A legöregebb az 1869-es építésű Zoltán elnevezésű, oldalkerekes vontató gőzhajó. A gépházában hajózástörténeti kiállítás van. Mi most sajnos erre a hajóra nem jutottunk fel, mert egy nagy vihar megtépázta (a környék fáin is hatalmas károk látszanak) és még zajlanak a helyreállítási munkálatok. A hajóhíd ráccsal le volt zárva.

zoltan

A Zoltán gőzös.                        fotó: wizesblog

Ennek a hajónak az első lakrészében a kapitányi kabint egyébként kipróbálhatja szállásként bárki, akár egy 3-4 fős család is, 3000 Ft vagy étkezéssel együtt 5150 Ft-ért/fő/éj. A hátsó traktusban függőágyakon alhat 10-12 fő 1000 Ft vagy étkezéssel együtt 3150 Ft-ért/fő/éj. Megnéztük volna pedig ezt is :)

A Neszmély elnevezésű lapátkerekes gőzhajóra viszont feljutottunk. Ez 1957-ben épült az Óbudai Hajógyárban, hajdan Bakony névre keresztelték.

neszmely

A Neszmély gőzös.                          fotó: wizesblog

Kormányállásában egy interaktív szimulátor van, itt bátran ki lehet próbálni a hajóvezetést. Gépházában a hajó gőzgépét mozgás közben is meg lehet figyelni.

kapitanyfulke

Berendezett korhű kapitányfülke a Neszmély gőzösön.                  fotó: wizesblog

Ezen a hajón is található szállás: a matrózkabinokat (összesen 12 db) rendezték újra be, emeletes ágyakkal 2-4 fő részére. 2000 Ft vagy teljes ellátással 4150 Ft-ba kerül/fő/éj. Itt csapatépítő matróztanfolyamokat is tartanak. Eredeti ötletnek tartom!

matrozkabin

A apró matrózszobák az alagsori folyosón jobbra-balra nyílnak.                    fotó: wizesblog

A skanzen területén áll még több, felújításra szoruló kisebb-nagyobb gőzös. Többek között elég feltűnő a csupa-rozsda Petőfi, ami már a megalakulás kezdetétől várja a lehetőséget. 1918-ban gyártották, egy nagyobb méretű, Ferencz Ferdinánd Főherceg osztályú lapátkerekes gőzhajó.

petofi

A felújításra váró hajók a skanzen végében.                    fotó: wizesblog

egyeb

A parton sorakozó egyéb műemlékek, többek között a kép tetején látható Plankton osztályú Tengeri Egység az Izlandi Hadseregtől.          fotó: wizesblog

Motorcsónakázási lehetőség is van – előre egyeztetve. A skanzen honlapján legénybúcsúra és esküvőre is lehet ajánlatot kérni.

A parton Hekkparty büfé: 1450 Ft egy kisebb méretű sült hekk uborkával és kenyérrel, míg az XL-es menü 1750 Ft. Kipróbáltuk, kicsit sótlan volt ugyan, de finomra átsütve kaptuk. A hekk mellett más ételeket is kapni. A szárnyashajó és a büfé között kulturált, nem „lelakott” játszótér is van a legkisebbeknek.

Hát én azt hiszem, a hajómúzeumot működtető Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány mindent kihozott ebből a létesítményből, amit csak lehetett.

Comment (0) Hits: 1183