3D-s csaptelepet vennél? Már megteheted.

Kinek ne lenne kedve egy kellemes habos-illatos fürdőhöz egy ilyen modern fürdőkádban? Vagy gondoljunk csak bele: az olyan családban, ahol gondot jelent a kisgyermek kézmosásra szoktatása, mekkora ösztönző erővel bírna egy ilyen csap?

Az American Standard csoporthoz tartozó DXV, mely luxus fürdőszobai és konyhai kiegészítőkkel, szerelvényekkel foglalkozik, idén nyáron megalkotta újabb, hét dizájnere által megálmodott DXV modellcsaládját.

3d csap1

3d csap12

3d csap3

Ránézésre fizikai képtelenségnek tűnhet, a darabok mégis működőképesek. 3D nyomtatási technikával megalkotott, fémből készült különlegességek ezek: lézersugár, hő és nyomás segítségével formázzák meg az anyagot. Egy csaptelep több ilyen rétegből áll, és ezután még csiszoláson, polírozáson is átesik.

Ez az eljárás teszi lehetővé azt, hogy a hagyományos, csőszerű formát felválthassa a rácsos, csavart minta, a rétegelt szerkezet. Tisztára, mintha művészi alkotások lennének…

3d csap2

3d csap22

Átlagosan egy nap alatt készül el egy darab. Emiatt első körben exkluzív bemutatótermekben tűnnek majd fel ezek a csaptelepek, és egy szűk réteg részére lesz csak elérhető. Az árak még nem publikusak, de egyesek 12-20 ezer dollár között tippelik.

Az információ és a képek forrása: http://www.americanstandard-us.com/ 

Comment (0) Hits: 707

Bőrünk hidratáció, azaz víztelítettség mérése

Munkahelyemen a minap érdekes közérdekű hírt olvastam: másnap egy ismert üdítő italokat és ásványvizet forgalmazó cég kiszáll hozzánk hidratáció mérésre.

A cég képviselői az étterem egy sarkában telepedtek le. A vizsgálat elvégzését 2 db fél literes kiszerelésű saját termék vásárlásához kötötték – hisz semmi sincs ingyen.

A bőr hidratációjának mérésére többféle módszer, eszköz létezik. A kozmetikaiparban és az egészségügyben is használják ezeket. Elterjedtebbek az olyan modern, kombinált eszközök, melyek a hidratáción kívül mérik a bőrrugalmasságot, pH-t, faggyútermelést és bőrpigmentációt is.

Itt most a nemzetközileg elismert Corneometer®-eljáráson alapuló egyik - csak hidratáció mérő - eszközt használták. Ennél állítólag a mérést nem zavarja meg az, ha a bőrön van valamilyen kémiai anyag (krém, smink).

Ez a bőranalizáló készülék kinézetre olyan volt, mint egyes vércukormérők vagy terhességi teszterek: 11-13 cm hosszú, 2 cm átmérőjű, vaskos, enyhén lapított, toll formájú eszköz, apró digitális kijelzővel az oldalán. Elemmel működött. Két apró gomb is volt rajta, a ki/bekapcsolásra és a méréshez. A tetején egy kör alakú szenzor volt, ezt érintették a kézfejhez és az archoz 1-2 másodpercre.

hidrataciomero

(Fénykép készítésére sajnos nem volt lehetőség. A mellékelt fotó egy hasonló eszközről készült. Reklámozni nem szeretnénk, így márkát sem említünk, mutatunk.)

A gép ennek segítségével méri le a bőr felső rétegének állapotát kis elektromos impulzusokon (ami nem érezhető) keresztül. Kicsit tudományosabban: a műszer 0,1 mm mélységig méri a hám dielektromos tulajdonságát, mely a nedvességtartalomtól függően változik, majd a kijelzőn megjelenik a mérési érték 0-99% között.

Volt egy táblázat, ami alapján meghatározták bőrünk hidratáltságát: 35% alatt dehidratált, 35-45% között normál, 45% felett pedig kiváló a nedvességtartalom.

Nálam a kézfejen 36%-os értéket mutatott, az arccsontomnál 40%-ot. Azaz átlagos, de még jobban oda kellene figyelnem a folyadékbevitelre. Egyik kollégámnál 72%-ot mutatott a műszer. Állítólag ilyet ritkán látni.

Ez az érték egyébként nem egyenlő a bőr víztartalmával, mivel a bőrünk felszíni rétegei 10-25% vizet tartalmaznak, de idős korban és bőrszárazság esetén ez az érték 10% alá is csökkenhet.

A méréskor kapott eredmény rámutat testünk hidratációs állapotára is, azaz, akinek túl száraz a bőre, annak teste is dehidratált, és sokkal több folyadékbevitelre volna szüksége.

A gyakran hangoztatott, és talán unalmasnak tartott intelemre itt most mi is felhívjuk a figyelmet: napi 2-3 liter, megfelelő - elsősorban tiszta víz - folyadékbevitelre van szüksége a felnőtt szervezetnek többek között a vérkeringés biztosításához, a vérnyomás szabályozásához, a tápanyagok oldásához és szállításához, a szervezet állandó hőmérsékletének biztosításához. A kiszáradás, dehidratáció gyakran fejfájásként, fáradékonyságként jelentkezik, és teljesítményünk is romlik. Emellett súlyosabb problémákat is okoz, például vesekőképződéshez is vezethet, és még folytathatnánk…

Ezért hát igyunk rendszeresen még akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak!

Comment (0) Hits: 1146

Te is úsznál a nagy kék bálnákkal? A lehetőség már adott.

A Remotte team fiatal mérnökökből álló feltaláló csapat, egy portugál és kaliforniai székhelyű vállalkozás. Különböző applikációk tervezésével és értékesítésével foglalkoznak. Legújabb projektjük ’víz alatti szabadság’ szlogennel fut. Ez a NautilusVR, ami egy valóságos merülés élményt nyújtó, víz alatti virtuális valóság headset.

nautilusmedence 

A NautilusVR működés közben.

Lényege, hogy virtuális merülőhellyé alakítja át a szemünk előtt akár az uszoda vizét. A Remote LLC koncepciója: egy egész arcot fedő speciális búvármaszkba kell elhelyezni az okostelefont, ami gyakorlatilag a nézelődő elé vetít egy valós víz alatti tájat. Nem kell külön légzőkészülék, ez ugyanis csak egy légzőcsővel működik. A felszínen lebegve kell úszni, mint egy sima nyaraláson. Az applikáció előnye, hogy bármilyen kis medencében élményt nyújthat ez az időtöltés.

 nautilusvr

A Nautilus szerkezeti ábrája.

A készülék alkalmas arra, hogy érzékelje a fej mozgását, így aztán tényleg úgy lehet nézelődni, mint a tengerben. Ráadásul több helyszínt digitalizáltak, így aztán megoldható, hogy egyszer Ausztrália mellett merülgessen az ember, máskor pedig szétnézzen valami hideg vízi élőhelyen. Az biztos, hogy az Antarktisz felszín alatti világát máshogy nem lehet megnézni egy szál fürdőruhában... J

Az alkalmazást ki lehet egészíteni számos egyéb funkcióval. Például lehet feliratozni a látottakat, így a nézelődő gyerekek megtanulhatják, milyen halak úszkálnak a szemük előtt.

Ez egy érdekes kezdeményezés, és a jövőben kiderül, mennyire van rá igény. Az igazi élmény azért biztosan lényegesen jobb.

A termék ára nagyjából húszezer forint, ami lássuk be, egy ilyen virtuális valóságot teremtő holmiért nem is olyan sok.

További információ a team weboldalán található.

 

Comment (0) Hits: 816

A világ első vízháza - nagyinterjú a magyar építésszel

Néhány nappal ezelőtt Gutai Mátyással beszélgettünk egy magyar világújdonságról, a vízházról. Ez egy olyan, a fiatal építész által megalkotott hibrid épület, amely a vizet építőanyagként használja. A lényege, hogy a falak külső és belső rétege, valamint a dupla üvegfelületek között több centiméter vastagságban áramlik a víz. Az épületnek nemcsak az oldalfalai, hanem padlója és mennyezete is vízzel van töltve.

A feltalálót az innovációról és jövőbeni terveiről faggattuk.

Mikor döntötted el, hogy építészmérnöknek tanulsz? Miért erre a területre esett a választásod?

Mindenképpen valamilyen kreatív területen szerettem volna elhelyezkedni. Fiatalon érdekelt az informatika, történelem, irodalom, újságírás (jelenleg is publikálok a Metszet és az Alaprajz című szakmai folyóiratokban), tanítás (jelenleg is tanítok). Bármit csináltam, mindig feltöltött, hogyha az építészetben valami problémát kellett megoldani.

Több helyen olvasni, hogy miként kerültél ki Japánba: a Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után ösztöndíjjal mentél ki a tokiói egyetem építész karára 10-11 évvel ezelőtt. Jelenleg is ott kutatsz, dolgozol. Miért éppen Japánt választottad? Az európaitól annyira eltérő az építészeti kultúrája.

Másodéves egyetemistaként találkoztam Bognár Botond Mai japán építészet című könyvével. A kortárs japán építészet lenyűgözött, ekkor fogalmazódott meg bennem az elhatározás, hogy tanulmányaimat részben japánban szeretném végezni.

GM2

Gutai Mátyás                fotó: wizesblog

Mi a szabadalmazott ötlet, a vízház lényege?

A szabadalom azon az - egyébként nem új keletű - felismerésen alapul, hogy az összekapcsolt víztömegek hatékonyan és gyorsan kiegyenlítenek minden hőmérséklet-különbséget a rendszerben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vízház paneleiben áramló víz is kiegyenlítő hatást nyújt, ezzel növelve a komfortérzetet. Azaz nincsenek túlmelegedett vagy lehűlt részek, mert például a déli napfény koncentrált hatása a homlokzatról a teljes épületben szétáramlik, így a hidegebb északi részt fűti. Mindebből számos előny következik: energiatakarékosság, átlátszóbb épület lehetősége, megújuló energiák felhasználása. De talán a komfortérzet a legfontosabb.

Olvastam, hogy minden panel egyben napkollektorként is működik. Az épület teljes felülete tárolja a napenergiát, amit később hasznosítani tud. Ezt hogyan kell elképzelni?

Az épületben három fázis van: a 0. fázis, amikor a beépített víztömeg helyben elnyeli az energiát, mint például egy normál ház esetében a padló és az üveg a déli napsütést. 1. fázis, amikor a helyben lévő folyadéktömeg már nem elegendő, és gyakorlatilag a melegebb víz elkezd a hidegebb felé áramlani, és helyére hidegebb víz áramlik. Ez egy teljesen automatikus folyamat, mint a Földön a tengeráramlások. A doktorim lényege is az volt, hogy bebizonyítottam, hogy ez hatékonyan használható épületeken. A 2. fázis az, amikor egy mesterséges külső energiaforrás – esetünkben egy hőszivattyú - segít abban, hogy hűtsünk vagy fűtsünk.

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy amikor a vízház nem tud már több hőenergiát felvenni, mert nagyon meleg van, akkor a hőszivattyú hideg vizet állít elő. Közben pedig a meleg víz (amit a ház előállított) hőenergiáját egy tárolóban helyezi el, ez lehet egy sima villanybojler is. Azaz a hőszivattyú segítségével energiacsere történik. (De ez nem vízcsere, mivel két vízkör létezik: a ház és hőszivattyú, valamint a villanybojler és a hőszivattyú között.) A bojlerből aztán bárki hagyományos vízfelhasználással meleg vizet tud használni.

Az egyik nagyon fontos jelentősége ennek a technológiának az, hogy a vízház esetében a fűtéshez elegendő egy hőszivattyú használata, és a gáz teljesen elhagyható - míg máshol a gázfűtésnek csak kisegítő elemeként jelenik meg a hőszivattyú, azaz mindkét rendszert meg kell vásárolni.

A projektmenedzser egy közgazdász, középiskolai barátod, Berényi Milán lett. Ő segített EU-s pályázatot is felkutatni a prototípus megépítéséhez. Mióta dolgoztok együtt?

Milán osztálytársam volt a gimnáziumban. Amikor 2010-ben szóba került egy találkozásunk alkalmával, hogy dolgozhatnánk együtt, akkor éppen mindketten ugyanolyan élethelyzetben voltunk: külföldön éltünk és dolgoztunk évekig, de vissza szerettünk volna jönni. Én épp kerestem a lehetőséget, hogy az első vízház Magyarországon épüljön fel. Milánnak volt pályázatíró tapasztalata, és gyakorlatilag úgy is alakult az együttműködés, hogy a pénzügyi, pályázati és egyéb részeket Milán intézte, én a termékfejlesztéssel foglalkoztam.

vízház

A vízház prototípusa Kecskeméten.             fotó: MTI

A vízház prototípusa Kecskeméten épült meg. Miért itt és nem Japánban?

A doktori megírása után visszajöttem Magyarországra, ahol a Budapesti Műszaki Egyetem segítségével kísérleteket végeztünk, prototípust állítottunk elő. Minderre a szabadalmaztatás miatt volt szükség, mert oda le kellett írni, hogy a gyakorlatban mindez hogyan is néz ki. Ezen kívül kecskeméti vagyok, és személyes álmom volt, hogy az első vízház is ott épüljön fel.

Nyilatkoztad, hogy akkora házat építettetek fel, amelyen már tudományos méréseket is tudtok végezni. Környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontból az épület milyen eredményeket ért el?

Előzetes számokat tudok mondani, mert még nem értek véget a mérések. Jelenleg olyan becsléseink vannak, amelyekkel minimum 20 %-os energia-megtakarítással számolhatunk. Ez egy minimum érték, aminél mindenképpen többet várunk, de egyelőre ennyit állíthatunk biztosra.

Gondoljunk csak bele, míg egy radiátorral fűtött házban a rendszerben keringetett vizet akár 70-90 °C –ra is fel kell melegítenünk ahhoz, hogy a házban megfelelő hőmérsékletet érjünk el, addig esetünkben elég mondjuk 30 °C –os vízhőmérsékletet elérni a falakban, üvegfelületekben, mennyezetben és a padlóban, hogy mindezt elérjük.

Milyen elképzeléseitek vannak a vízház jövőjével kapcsolatban?

Az építészet állandóan változik, nehéz megmondani, mit hoz a jövő, de tendenciák mindenképpen vannak. Biztos nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az energia és energiafogyasztás a jövőben is meg fogja határozni az építőipart és az építészetet. Szerintem törekedni fogunk arra, hogy minél inkább fenntarthatóbbakká váljunk, és minél inkább energiahatékonyabb építészetet hozzunk létre. Személy szerint bízom abban, hogy ez a tendencia megmarad, és a vízháznak komoly jelentősége lesz ebben a folyamatban, hiszen egy teljesen új megoldást kínál a meglévő problémára.

Napjainkban a fenntartható építészet általában építészeti megoldásokkal pl. napkollektorral, napelemmel, hőszivattyúval kooperál, és így ér el egy energiatakarékos épületet. A vízház ezzel szemben olyan építészeti gondolkodást képvisel, ahol nemcsak az épületgépészetnek van reakcióképessége a környezet hatásaira, hanem magának az épületnek, jelen esetben az épületben folyó víznek is. Ez egy teljesen új szemlélet.

A vízház az elsők között van, de nem az egyetlen ilyen jellegű épület. Nemrég jelent meg az Actar kiadó gondozásában a Transz-szerkezet (Trans Structures: Fluid Architecture and Liquid Engineering) című könyvem, melyben olyan épületeket mutatok be, melyek hasonló elgondolás alapján korlátozott reakcióképességgel rendelkeznek. Van benne például algával dolgozó épület is.

Kik érdeklődnek az innováció után?

Befektetők és gyártók is. Első nekifutásra az üvegfelületekben látjuk a piacot. Jelenleg azon dolgozunk, arra törekszünk, hogy egy jó minőségű üvegfallal legyünk versenyképesek, árban és minőségben. Jelenleg gyártóként a Jüllich Glas Holding Zrt-vel dolgozunk együtt Székesfehérvárról. Nekik van eladói hálózatuk, kiépült kapcsolatrendszerük is, folynak az egyeztetések.

Előreláthatóan meddig maradsz Magyarországon, és mik a terveid?

Japánba már nem térek vissza, idén Tajvanon kezdek el kutatni és tanítani. Emellett egy újabb könyvön fogok dolgozni. Ugyanakkor kapcsolatom Magyarországgal mindig szoros marad, hiszen itt van a cégem, az Allwater Kft., melyen keresztül folyamatosan tervezem dolgozni. Honlapunkon és Facebook oldalunkon keresztül ezt nyomon is lehet követni, munkáinkat feltöltjük.

Jelenleg házakat tervezünk itthon. Folyamatosan keresnek bennünket, hogy akár részben, belsőépítészeti elemként, akár homlokzati elemként használjuk ezt a technológiát.  Két projekt is folyamatban van jelenleg: a Kiskunsági Nemzeti Park Oktatási Központja és egy balatonszárszói pavilon építése. Örömmel várunk további megkereséseket is!

 

Mindehhez mi sok sikert, és bővülő piacot kívánunk a jövőben!

Köszönjük Márk és Milán segítségét!

Comment (0) Hits: 1216