Az atombombával ásott tó

Az internet tele van hihetetlen sztorikkal. De az Atom-tóként emlegetett Chagan-tó nálam tényleg kiütötte a biztosítékot. Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy (elvileg) felelős emberek hogyan gondolhatták azt, hogy egy atombombával valami jót is létre lehet hozni. Pedig a hidegháborúban amerikai és szovjet részről is indultak a békés felhasználást próbálgató programok – az atomfegyverek őrült tempójú fejlesztése mellett természetesen. Mindez teljesen hivatalosan ment, projektek voltak rá kiírva. Az USA részéről (Operation Plowshare elnevezéssel) 27 kísérleti atomrobbantásról tudunk, amikor is tájat próbáltak rendezni: Panama-csatorna kiszélesítése, kikötők építése, olajkutak fúrása. A szovjetek persze nem akarván lemaradni erről sem, a Nukleáris Robbantások a Nemzetgazdaságért nevű program égisze alatt 156 db ilyen kísérletet hajtottak végre egészen 1989-ig. Elképesztő szám!

Ennek egyik hozománya, egy atomrobbantással létrehozott mesterséges tó, melyet Kazahsztán egyik elhagyatott részén álmodtak meg az elvtársak 1965 januárjában. Így keletkezett a Chagan-tó medre, mely 400 m átmérőjű, és legmélyebb pontján 100 m mély. Nevét onnan kapta, hogy a hasonló nevű közeli folyóból töltötték fel vízzel egy csatornán keresztül. A szovjet propaganda mindezt óriási dicsőségként állította be. Lásd ezt a korabeli híradást, aminek a végén még egy magas rangú miniszter is lubickolt egyet a tó vizében – akkor még - boldogan. (Később valószínűleg eltüntették őt a hivatalból, miután sugárfertőzött lett…)

lake chagan

A tó vize létrehozásához híven rendkívül radioaktív, százszorosa a megengedett határértéknek. Élővilág nincs benne, környéke is kihalt. A környéket a katasztrófaturizmus ugyan felkapta, de csak megfelelő védőruházatban ajánlott a közelébe menni. A turisták szerint a víznek undorító szaga van.

forrás: http://whenonearth.net/lake-chagan-the-worlds-most-radioactive-lake/

Comment (0) Hits: 1134

Orgona, ahol a víz az úr

Pont nem egy ilyen közegben képzelünk el egy orgonát. Pedig ez a világ legnagyobb orgonája, ahonnan ráadásul a tenger csalja elő a hangokat.

Zadarban egy fehér mészkő sétány végén, 70 méter hosszan elnyúlva, tengerbe tartó lépcsősorokat találunk. Ezek alatt mélyedések vannak, ahol bever a tengervíz. A víz csövekben folyik tovább, melyek folyamatosan szűkülnek. A lépcsők hét fokozatban tartanak a tengerbe, így hét különböző hosszúságú csőrendszeren halad végig a víz. Ahogy szűkülnek a csövek, felgyorsul a víz áramlása. A hosszabb úton sokkal jobban, ekkor magasabb hangon szólal meg a víziorgona kürtője.

A híres tengeri orgona, a Morske Orgulje, 35 sípból (azaz csőből) áll. Hét különböző hangszinten, öt mélységben tud „zenélni”.

Az építészeti különlegesség 2005-ben készült, Nikola Bašić tervei alapján. Egy évvel később megkapta érte a European Prize for Urban Public Space elismerést.

Egyébként a világ első tengeri orgonáját a San Francisco-öbölben építették 1985-ben.

Comment (0) Hits: 1710

A mostari "Öreg híd"

Ismered Csontvárynak ezt a festményét: Római híd Mosztárban? Tájképeivel mindig is varázsolt: szerettem volna élőben is látni azokat.

01mosztar

                                                           forrás: www.csontvary.com

Pár napja aztán fél füllel hallgatva a híreket, felpillantottam a képernyőre, és ott volt! A HÍD. Azóta megismertem történetét is.

A mai Bosznia-Hercegovina déli részén található Mostar nevű városban épült a XVI. században. Az egyíves híd – ívének legmagasabb pontja 27 méter magas – építészetileg egyedülálló megoldás volt a maga korában.  Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de végül a délszláv háborúban egy horvát tank a Neretva folyóba bombázta. 2005-ben épült újra, az UNESCO kulturális örökség részeként.

Több mint 400 éves hagyomány a helyiek körében, hogy nyaranként rendeznek itt egy hídugró versenyt. Az első helyezett egy évig ingyen sörözhet egy helyi bárban :) A folyóba csobbanó „mostari fecskékről” elsőként az oszmán történész-utazó Evlia Cselebi tesz említést 1644-ben.

bridge jumper

                                                               forrás: google

A mostari gyerekek már 5-6 éves koruktól tanulnak a folyóba ugrani előbb 2-3 méterről, majd néhány év múlva már rutinszerűen a hídról - vízállás-függően - 24-27 méter magasból.

Szerintem ez a világ legszebb ugródeszkája.

 

Comment (0) Hits: 673

Játékos természet: pink tavak

Első látásra photoshop. Másodikra is hihetetlen, pedig ezek a rózsaszínű tavak évszázadok óta léteznek.

lake-hillier australia

Lake Hillier

A Hillier-tó Nyugat-Ausztrália déli partjainál, az apró Middle Island-en található. A fehér sóval szegélyezett és sötétzöld eukaliptuszfákkal körülvett állandó élénk színű tavat csupán egy keskeny földsáv választja el a néhány lépésre lévő Indiai-óceántól. Az ötödik kontinensen egyébként ez nem ritkaság, arrafelé több tucat pink színű tóval találkozhatunk.

lake retba senegal

Lake Retba vagy más néven Lac Rose

A Retba-tó Szenegál fővárosától, Dakartól mintegy 30 km-re fekszik. Színe a novembertől júniusig tartó száraz évszakban élénkebb, ekkor a tó só-koncentrációja is magasabb, elérheti a 40%-ot is. A só gyűjtésére szakosodott helyiek, akik napi 6-7 órát vízben állva dolgoznak, testüket shea vajjal védik a só okozta bőrsérülésektől. A különleges tó a Dakar-rali gyakori célállomása volt régebben.

A tavak rózsaszín színét a Dunaliella salina elnevezésű alga okozza, ami az erős fény elleni védekezésképpen nagy mennyiségű béta-karotint termel. Kiváló antioxidáns hatású, ezért ezt az algát előszeretettel alkalmazzák a kozmetikaiparban és az étrend-kiegészítők piacán is.

dusty rose lake

Dusty Rose Lake

A kanadai Dusty Rose-tónak viszont nem sós a vize, és nem élnek benne algák sem. Halvány, epres turmix jellegű színét a környező sziklákból kioldódó ásványi anyagoknak köszönheti, melyek az olvadó gleccserek vizével kerülnek a tóba.

 

Comment (0) Hits: 653

A futurisztikus SeaOrbiter öko-óceánkutató idén már útra kelhet

Lehetne akár egy jövőbeni űrállomás vagy éppen a Jules Verne regényében megálmodott Nautilus modernkori verziója. A SeaOrbiter azonban már majdnem valóság. Ez a különös, megközelítőleg 12 milliárd forintból épülő, úszó óceánkutató-központ talán már idén vízre szállhat.

látványterv

Az úszó erődöt Jacques Rougerie francia építész tervezte, és több mint tíz évig pusztán koncepció formájában létezett. A tervező építész mellett még Jacques Piccard híres óceánkutató és Jean-Loup Chretien, az első francia űrhajós vezetik a projektet.

Az úszó laboratórium formája inkább függőleges, mint vízszintes. Az ezer tonnás, 51 méter magas laboratórium több mint fele a víz alatt helyezkedik el. A SeaOrbitert úgy tervezték, hogy az óceán áramlataival szabadon sodródjon, azonban két hajócsavar segítségével önálló helyváltoztatásra és egy helyben lebegésre is képes. Teljesen öko-meghajtású, azaz a nap, a szél és a hullámok által termelt energia tölti az akkumulátorokat, illetve alternatív meghajtásként egy bioüzemanyag tartállyal is felszerelik majd.

A kutatóállomás tíz szintjén megtalálható minden, ami a tengeri élővilág megfigyeléséhez nélkülözhetetlen: irányítóközpont, számos megfigyelő terem és kutató-laboratórium, külső és belső kamerák, víz alatti reflektorok, tengeralattjáró hangár, illetve a nap 24 órájában ott tartózkodó, 18-22 fős legénység életéhez szükséges közös helyiségek és hálórészek. Az alsó szintjéről víz alatti robotok indíthatóak a tengerfenék felfedezésére, akár 6000 méter mélységbe.

hajókép

Egyes szinteken a kabinnyomás megegyezik majd a kinti víznyomással, így a búvárok huzamosabb ideig tartózkodhatnak ott és gyakoribb kiruccanásokat tervezhetnek.

Pénzügyi problémák miatt a tervezetthez képest csak néhány évvel később, tavaly év végén tudtak nekiállni a monstrum összeácsolásának Nyugat-Franciaországban St. Nazaire-nél. Most úgy tűnik, a SeaOrbiter 2015 végén végre indulhat is első felfedező útjára 22 fős legénységével a fedélzetén. Még több fotó és információ a hivatalos weboldalon.

forrás és fotó: http://seaorbiter.com/prehome és http://www.euronews.com/2014/02/21/seaorbiter-set-for-construction/

Comment (0) Hits: 628

Rájaváros

Ki szereti, ki irtózik tőle, de egy biztos, népszerűsége veretlen az ócenáriumokban, állatkertekben. Speciális rája-simogatókat tartanak fenn ezekben, ahol kézzel is megérinthetjük ezeket a csodás, furcsa kinézetű lényeket.

Szerencsésebbek azok a rája-rajongók, akik óceán közelében laknak, főleg, ha a Kajmán-szigeteknél. Ők testközelből is találkozhatnak kedvenceikkel.

stingray

Rájavárosnak is nevezik a Nagy-Kajmán-szigetek azon részét, ahol a homokos part közelében a tüskésráják rajokban gyülekeznek. Régebben a halászok ezekben a sekély vizekben pucolták zsákmányukat, és mivel a ráják kedvenc csemegéje a halbelsőség, hamar ideszoktak. Ma már a csónakmotor hangja is idevonzza őket, mivel az állatokat turista-látványosságként etetik. Emiatt a búvároknak ez a hely egy merülő-paradicsom, sima turistaként pedig szervezett kirándulóhajóval juthatunk ide.

Ha egy kicsit mi is szeretnénk átélni a látogatók élményeit, a lenti videót nézve megtehetjük.

 

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=BwnY40dsxfA 

 

Comment (0) Hits: 684