Hazai wizes legek II.

A Hazai wizes legek I. része után íme néhány újabb érdekesség.

Legelső palackozott ásványvizünk

Az ország legrégebbi palackozott ásványvizét, nevezetesen a Mohai Ágnes ásványvizet, évek óta nem lehet kapni, 2008 óta ugyanis zajlik a cég felszámolása. A Székesfehérvártól mintegy 10 km-re fekvő Moha községben több száz év óta ismert ez a víz. Az 1374-ben már feljegyzett, és az emberek körében jótékony hatásairól ismert, "Áldó-kút" néven emlegetett ásványvíz ma az Ágnes-forrás nevet viseli.

A víz első eddig ismert vegyelemzése 1810-ből való. Eszerint főszerepet játszanak a szénsavas kalcium, magnézium, nátrium, kálium, lítium, vasoxid, kénsavas kalcium, kovasav és titánsav. Ez utóbbi elem nagyon ritka, egy norvégiai ásványvízről jegyeznek csak fel hasonlókat akkoriban. Emiatt külföldön is felfigyeltek a forrásvízre. Gyógytani hatásait tekintve megemlítik légzőszervi és emésztési hatásait.

Az Ágnes-forrás kiépítése 1879-ben történt az akkori földtulajdonos, Kempelen Imre jóvoltából. Az ásványvizű kutat a tulajdonos - édesanyja iránti tiszteletből - Ágnes-forrásnak nevezte el. A következő évben a vízről kedvező orvosi véleményt írtak, és ennek hatására megrendelésekkel árasztották el a kút tulajdonosát. A nagy érdeklődésre való tekintettel 1880-ban felépült a palackozó, és megindult a termelés.

mohai

Az ásványvíz egyik címkéje a kezdetekkor.

A természetes szén-dioxiddal dúsulva feltörő mohai ásványvíz számos tekintetben kitűnt a hazai forgalomban lévő ásványvizek közül: nátrium tartalma a legalacsonyabb, hidrogén-karbonát-, kalcium- és magnézium tartalma pedig a magyarországi vizek között a legmagasabb. Összes oldott ásványi anyag tartalma magas: 1993 mg/l.

Két dolog vezethetett a Mohai Ágnes ásványvíz „bukásához”: egyrészt a termelés még régi, költséges módszerrel történt (a palackokat kézi erővel, mosókefével mosták, valamint a palackok zárása ugyancsak nem volt automatikus), másrészt manapság a csekély ásványi anyag tartalmú vizek térhódítása zajlik. A Mohait kizárólag Fejér megyében terítették. Nem is igen volt lehetőség a további terjeszkedésre, mivel olcsósága miatt a kereskedelemben inkább pl. a Kékkútit tartották kedvezőbbnek.

A Mohai Ágnes ásványvíz kiváló minőségét több nemzetközi díjjal is jutalmazták már a kezdetekkor: 1880 Graz, 1882 Trieszt, 1883 Bécs, 1885 Budapest, 1888 Brüsszel.

forrás: http://www.italipar.hu/node/71

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mohai_%C3%81gnes_v%C3%ADz

A legmélyebb artézi kút

Budapest a gyógyvizek városa. Az emberek többségének erről először általában a budai forrásokra telepített híres fürdők jutnak eszébe, és csak kevesebben tudják, hogy a pesti Széchenyi Gyógyfürdőt - amellett, hogy ez Európa egyik legnagyobb gyógyfürdője - tápláló termálvizű forrás az ország legmélyebb artézi kútja.

A városligeti artézi kutak története úgy kezdődött, hogy a terület átalakítása közben, az 1870-es évek elején Zsigmondy Vilmos mérnök kidolgozott egy elképzelést, mely szerint a Budai-hegységet alkotó vízhordó dolomitréteg Pestre is áthúzódik, csak a kéregmozgások miatt itt mélyebben található hévíz, mint Budán. A terveit nagyon nehezen fogadták el, de a város végül is engedélyezte és anyagilag is támogatta a fúrást. A Hősök tere alatt, 924,8 méter mélyen észleltek először felszálló vizet 1877 júniusában. A munkálatokat végül 1878-ban fejezték be, aminek nyomán 970,48 méter mélyről, napi 11917 hl 74 fokos víz tört fel a felszínre. Ez a majdnem 1 km mélységű artézi kút, a Városligeti I. kút, akkoriban a világ legmélyebbje volt. (A világ jelenlegi legmélyebb artézi kútja 1273 méter, és Németországban, Berlin mellett található.)

A forrás vize először a Városligeti-tóba ömlött, azután átvezették alatta az ún. Nádor-szigetre, ami a mai Széchenyi gyógyfürdő és környéke. 1881-ben kezdetleges fürdőt létesítettek a víz gyógyászati célokra való felhasználása érdekében, majd 1909-ben elkezdődött a mai Széchenyi Gyógyfürdő építése. Amikor a neobarokk stílusú épülethez az 1920-as években korszerű strandfürdőt építettek, kiderült, hogy a Városligeti I. forrás vize nem elegendő e nagy fürdő fenntartásához és üzemeltetéséhez. Ezért több vizsgálat elvégzése után 1936-ban megkezdték a második kút fúrását: 1256,1 méter mélyen 76 fokos gyógyvizet találtak, amiből napi 60000 hl tört a felszínre. Ezt a forrást nevezték el Szent István forrásnak, s vizét Európa legmelegebb kénes gyógyvizeként tartják számon. Az itt található kiépített ivócsarnokról korábban mi is írtunk.

szentistvanforras

A Szent István forrás fölé emelt ivócsarnok képe a Széchenyi Gyógyfürdő épületegyüttesével.

A fürdőben ma már csak a Városligeti II. forrás, a Szent István forrás vizét hasznosítják. Az I. kút vizével már csak középületeket fűtenek.

forrás: http://joszerencset.hu/eletrajz/zsigmondy.htm

http://www.termeszetvilaga.hu/tv98/tv9806/kincs.html

Magyarország legmagasabban fekvő tava

Mátrafüredtől nem messze található 507 méter tengerszint feletti magasságon a Sástó. Kedvelt csónakázó- és horgászhely, átlagos vízmélysége 1 méter. Hangulatos, apró szigetek találhatóak meg rajta, melyeket fahíd köt össze. A tó köré étterem, büfé és kemping is települt.

sasto kep

A Sástó egy részének látképe.

Sástó jelképe az 53 méter magas, jellegzetes sárga kilátó. Kevesen tudják, hogy eredeti rendeltetése olajfúró torony volt, amit Romániából hoztak a Szeged melletti Algyőre, de a hazai szabványoknak nem felelt meg, nem állíthatták tervezett helyére. Egy ötlet alapján 1973-ban került tovább Sástóra, hogy kis átalakítással kilátóként üzemeljen. Egész évben nyitva, 100-200 Ft-ért pár perc alatt könnyen fel lehet jutni, és a kilátás csodás.

Ezt bárki ellenőrizheti is a 360 fokos gömbpanorámás felvételeken, melyet a Sástó hivatalos weboldalán találunk. Körbenézhetünk a tavon átívelő fahídról, és a kilátó tetejéről egy tavaszi napon.

Virtuális Mátra-túrát is tehetünk a honlap segítségével: elérhető egy alkalmazás, ahol 18 környékbeli település 172 gömbpanorámás felvétele biztosítja számunkra azt, hogy alaposan megismerhessük a vidéket. Próbáljátok ki bátran, döbbenetesen jó!

De a környékre más miatt is érdemes ellátogatni: a sástói kőbánya területén 2006-tól kezdve egy kalandpark is üzemel. Első eleme a téli-nyári bobpálya volt, ami mára már rengeteg elemmel bővült (mászófal, függőhíd és egyéb akadálypályák, jet-ski, quadpálya … stb.).

forrás: http://www.sasto.hu/

Hazánk legmélyebb barlangja

A Bányász-barlangot az 1960-as évek közepén kezdték feltárni a Bükki Nemzeti Parkban, Lillafüred és Bánkút között. Akkor 87 méteres mélységig jutottak el a barlangászok. A feltárás 2010-ben indult újra. A több barlangász egyesület tagjaiból szerveződött Szinva Csoport új mélységi rekordot állított fel 2014 tavaszán: ekkor érték el a 275 méteres mélységet a barlangban. (A jelenlegi második legmélyebb barlang 254 méterrel szintén a Bükkben található.)

banyasz barlang

Egy nagyobb mélységű, függőleges akna képe.

A barlang járatai főleg párhuzamos, függőleges aknák, rövid, nagy esésű összekötő szakaszokkal és omladékos labirintusokkal. A barlang alsó része ma is aktívan fejlődik. Az aknákban egész évben találni csepegő, csordogáló vizeket. A barlang formakincse változatos: hasadék jellegű és oldásos formák is előfordulnak. Cseppkőképződményekben gazdag. A falak cseppkőlefolyással díszítettek, az új szakaszokon a késpenge élességű kőcsipkés szakaszok és a visszaoldott cseppkőképződmények váltogatják egymást.

A Bányász-barlang a Szinva forrásához kapcsolódik. Gyanítják, hogy a barlang mélysége meghaladhatja a 400 métert, hossza pedig akár 40-50 kilométer is lehet (jelenlegi feltárt hossza: 623 m). A kutatást tovább folytatják. Fokozottan védett barlang, csak engedéllyel látogatható. Kiépített szakasza nincsen.

forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20140409-melysegi-rekord-bukk-lillafured-bankut-a-banyasz-barlang-lett-a-legmelyebb-barlang-magyarorszagon.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1ny%C3%A1sz-barlang

Comment (0) Hits: 1430

Emese a Szentkirályitól: olcsó és jó

emese

Az Emese ásványvíz annak a célközönségnek készült elsősorban, akik az alacsonyabb árfekvésű vizeket kedvelik. Másfél literes kiszerelésben, 85 Ft-ért szereztem be. Az alacsonyabb árfekvés azonban nem minőségi eltérést mutat, hiszen az Emese is a Szentkirályi termékcsoport tagja. A Szentkirályi ásványvizet azonban mélyebb rétegekből emeli ki a gyártó, emellett sokat nyom a latban, hogy a két termék reklámköltsége között óriási eltérés van.

Palackja ugyanolyan formájú, mint a Szentkirályié. A feliratozás és a dizájn is hasonló.

Az Emese ásványvíz összetételében közeli rokonságot mutat a Szentkirályi ásványvízzel: csak hajszálnyit tér el egy-egy ásványi anyag érték. Vastalanított, nincs kimutatható nitrát és nitrit a vizében. Összes oldott ásványi anyag tartalma viszonylag alacsony, a palack szerint 480 mg/l (hivatalos honlapjuk ezzel szemben 560 mg/l-t ír). És mivel nátrium tartalma is alacsony: 19 mg/l (honlapon: 37 mg/l), ezért joggal sorolhatjuk az Emesét is azok közé a vizek közé, amit napi szinten bátran, korlátlanul fogyaszthatunk.

Nálam szomjoltó hatása miatt nyerő volt a víz. Ízét kissé édeskésnek éreztem, utóíze nem volt. Csak ajánlani tudom.

A víz összetételét megtaláljátok szokásos táblázatunkban.

 

 

Comment (0) Hits: 2298

Hazai wizes legek I.

A „legek” népszerűek. Egyszerűen szeretjük tudni, melyik a legmagasabb hegy, a leghosszabb folyó, a legnépesebb város, a legkisebb állat a világon. De vajon Magyarországról is ismerünk hasonló tényeket?

Mi most nem a legismertebb hazai „legek” felsorolására törekszünk – ilyenek lehetnének például: a leghosszabb folyami híd (Megyeri híd), a legelső gyógyfürdő (Széchenyi Gyógyfürdő), a legnagyobb sziget (Szigetköz)… stb. Mi inkább kevésbé ismert érdekességeket mutatunk be röviden a vizek világából.

A legelső magyar olimpiai bajnok

Hajós Alfréd szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét az első újkori olimpián. 1896. áprilisában megnyerte Athénban, a 11-13 fokos tengervízben megrendezett versenyen a 100 m-es és az 1200 m-es gyorsúszó-számot. (Érdekesség, hogy ekkor még ezüstérem járt a győzteseknek.)

A 20 versenyzőt gőzösök szállították ki az öböl közepén fekvő 100 m-es versenypálya rajtjához, amely egy bójákra kifeszített kötél volt. Hajós végig vezetve, elsőként ért célba, 1:22,2 perces idővel. Egy jó órával később elindult az 1200 m-es távon is. A 15 versenyző a nyílt tengeren egy gőzős pereméről, pisztolylövésre indult el. Hajós a célba 15 méteres előnnyel ért. Időeredménye 18:22,2 perc volt. A dermesztő hideg vízben teste, melyet előzőleg a hideg elleni védekezésképpen faggyúval kent be, úgy lehűlt, hogy saját erejéből nem tudott kijönni a tengerből, görög matrózok segítették partra. A verseny másnapján a görög lapok Hajós Alfrédet "magyar delfin"-ként emlegették.

hajosalfred

Az úszás mellett a labdarúgásban és az atlétikában is jeleskedett, labdarúgó-játékvezető és a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt.

Hajós Alfréd (eredeti neve: Guttmann Arnold) 1878-ban született egy szegény zsidó családban. Építészmérnökként végzett, dolgozott. Főbb munkái: az UTE Megyeri úti stadionja Újpesten, a Margit-szigeti (ma: Hajós Alfréd) Nemzeti Sportuszoda, a miskolci Lichtenstein-palota, valamint az Aranybika szálló Debrecenben.

A különböző sportágakban nyújtott kiemelkedő teljesítményei, valamint a sportélet fellendítése érdekében végzett társadalmi és szakmai munkája alapján méltán lehetünk büszkék rá.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Haj%C3%B3s_Alfr%C3%A9d

http://www.or-zse.hu/resp/hallgatoi/erossne-hajosalfred.htm

A legritkább hal hazánkban

A tiszai ingolna (Eudontomyzon danfordi) teste hengeres, megnyúlt, alakja inkább féreghez hasonlít. Életciklusukban van egy hosszú, 4-5 éves lárva korszak, ekkor a folyók pangó vizű részein az iszapba ásva, férgek módjára élnek, és szerves törmelékkel táplálkoznak. Majd ezt követi egy rövid, 1-2 évig tartó életszakasz: a kifejlett példányok tipikus paraziták, a gyengébb pikkelyzetű halakra rátapadnak és azok vérét szívják. Állkapcsa nincs, szájnyílása ijesztő, tölcsérszerű szívószáj. A kifejlett egyedeknél a szívótölcsér alján helyezkedik el a fogakkal ellátott nyelv (lárvakorban még nincsenek fogaik). Nyelvük előre-hátra mozgatható, a fogakkal együtt fűrészként működik.

ingolna

Kifejlett egyedei a 15-25 centiméter hosszúságot is elérhetik. Csoportosan ívnak, a vízhőmérséklet függvényében, életükben egyszer vagy kétszer.

Fokozottan védett, nagyon ritka faj, fellelhető a Körösökben, a Marosban, a Szamosban és a Tisza felső szakaszán. A víz tisztaságára rendkívül érzékeny. Természeti értéke alapján a legdrágább halfaj: 250 000 Ft.

források: http://www.horgasz.hu/index.jsp?id=200&main=1245&akt=201&oldal=Tiszai-ingola.html

http://www.villantomagazin.com/images/fix/vedetthalaink.pdf

Budapest legelső szökőkútja

A főváros első szökőkútja a Danubius-kút, mely eredetileg a Kálvin téren állt - bár először a Ferenciek terére tervezték. A kút építése a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak köszönhető, és 1883-ban került felavatásra. A tervezési és kivitelezési munkálatokat Ybl Miklósra bízták, a szobrokat Feszler Leó készítette. Faragott kőfigurái az ország meghatározó folyóit: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezik. A szobrok a második világháború alatt annyira megrongálódtak, hogy végül a kutat lebontották, és csak 1959-től látható ismét már az új helyén, az Erzsébet téren.

danubius kut2

forrás: http://www.budapestwatersummit.hu/ezer-viz-orszaga/csodak-kutja/budapest-elso-szokokutja-317/

A legmélyebb hazai bányató

Kristálytiszta, türkizkék víztükör, meredek sziklafallal határolt partszakasz - nem egy szokásos magyar táj jellemzői ezek. Mégis létezik ilyen hely 15 km-re Kazincbarcikától, egy, a mediterrán vidékek tengerszemeinek szépségével vetekedő geológiai különlegesség. A rudabányai bányatóról van szó, melynek hossza körülbelül 300 méter, átlagos szélessége 80 méter, legnagyobb mélysége pedig megközelíti a 60 métert. Fenekén éles szikrák rejtőznek, hirtelen mélyülő vize pedig halálosan hideg.

rudabanya

Különleges látványa miatt filmforgatások kedvelt helyszíne. Ügyes beállításokkal egy fülledt, trópusi tengerpart, sötétedéskor pedig egy elhagyatott, lakatlan sziget látványát is képes utánozni. Bár a tó magánkézben van, szabadon látogatható, csak jelezni kell a Rudabányai Múzeumnak. Az ő engedélyükkel behajthatunk a tóhoz vezető magánúton autóval is. Ráadásul ez az ország ásványfajokban leggazdagabb területe, és emellett még 10-12 millió éves őslénygyűjteményt is találunk a kisvárosban. Remek hely egy kirándulásra!

forrás: http://tura.network.hu/blog/tura-hirei/kirandulas-rudabanyan-magyarorszag-legmelyebb-tavanal

http://www.origo.hu/utazas/magyarorszag/20130730-winnetou-szelleme-a-legmelyebb-magyar-tonal.html

A legelső magyar közfürdő és fürdőváros

Esztergomban, a Szent Tamás-hegy lábánál fakadó melegvizű források, és az azokból táplálkozó Hévíz tó már a középkorban létezett. A tó forrásainál III. Béla első felesége, Anna királynő a XII. század végén létrehozta az első magyarországi közfürdőt.

Az első okleveles említés az esztergomi nyilvános közfürdőről 1238-ból való. Ekkor IV. Béla király a johannita lovagoknak adományozta a nagyanyja által létesített közfürdőt. A keresztesek ispotályt építettek ide, és a fürdővizet gyógyításra is használták. A gyógyvíz kalcium, magnézium, hidrogén-karbonát összetételű. Alkalmas a mozgásszervi panaszok-, nőgyógyászati panaszok-, és műtétek utáni panaszok enyhítésére.

A fürdőkultúra a török korban is fennmaradt a városban. A törökök 140 éves helyi uralmuk idején több hévizes fürdőt létesítettek.

A Hévíz tavat 1840-ben lecsapolták és feltöltötték. Helyén felépült a környék első, és egyben legnagyobb múltú szállodája a Szent István-fürdő és Szálló, mely hamar a helyi kulturális élet egyik központja lett. Az épületegyüttesben gyógyvíz, gőz- és kádfürdők, de még színházterem is megtalálható volt. Vendégei voltak többek között Liszt Ferenc, Széchenyi István és Kossuth Lajos is. Ma a 11-es főút mentén áll romos állapotban.

furdo szallo

A városban jelenleg a két éve újranyitott Aquasziget Élményfürdő nyújt fürdő-szolgáltatásokat. A kültéri strandon és fedett élményfürdő részben gyógyvizes úszó-, pezsgő- és pihenőmedencék mellett csúszdapark, valamint szauna felöntések várják a pihenni vágyókat.

forrás: http://esztergom.utisugo.hu/latnivalok/furdo-szallo-esztergom-90484.html

http://www.aquasziget.hu/

 

Comment (0) Hits: 1251

Acqua Panna, az olasz forrásvíz

acquapanna

Gusztusos, retro jellegű, vastag üveges, fél literes kiszerelésű, szénsavmentes természetes ásványvíz, 249 Ft-ért. Magyarországra a Kékkúti Ásványvíz importálja, egyébként a milánói San Pellegrino cég palackozza. A forrásvíz Scarperia városában, Firenze közelében, az Acqua Panna kútból tör a felszínre.

Honlapja igényes, többnyelvű: a kultúra és művészet vizének nevezik. Az Acqua Panna forrás felvirágzását a Medici család nevéhez kötik. A palackon is szerepeltetik az 1564 évszámot.

Igen alacsony az össz oldott ásványianyag tartalma: 191 mg/l. Íze tiszta, semleges, jól esik kortyolni.

Összetételét megtaláljátok táblázatunkban.

Comment (0) Hits: 1847

A világ első vízháza - nagyinterjú a magyar építésszel

Néhány nappal ezelőtt Gutai Mátyással beszélgettünk egy magyar világújdonságról, a vízházról. Ez egy olyan, a fiatal építész által megalkotott hibrid épület, amely a vizet építőanyagként használja. A lényege, hogy a falak külső és belső rétege, valamint a dupla üvegfelületek között több centiméter vastagságban áramlik a víz. Az épületnek nemcsak az oldalfalai, hanem padlója és mennyezete is vízzel van töltve.

A feltalálót az innovációról és jövőbeni terveiről faggattuk.

Mikor döntötted el, hogy építészmérnöknek tanulsz? Miért erre a területre esett a választásod?

Mindenképpen valamilyen kreatív területen szerettem volna elhelyezkedni. Fiatalon érdekelt az informatika, történelem, irodalom, újságírás (jelenleg is publikálok a Metszet és az Alaprajz című szakmai folyóiratokban), tanítás (jelenleg is tanítok). Bármit csináltam, mindig feltöltött, hogyha az építészetben valami problémát kellett megoldani.

Több helyen olvasni, hogy miként kerültél ki Japánba: a Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után ösztöndíjjal mentél ki a tokiói egyetem építész karára 10-11 évvel ezelőtt. Jelenleg is ott kutatsz, dolgozol. Miért éppen Japánt választottad? Az európaitól annyira eltérő az építészeti kultúrája.

Másodéves egyetemistaként találkoztam Bognár Botond Mai japán építészet című könyvével. A kortárs japán építészet lenyűgözött, ekkor fogalmazódott meg bennem az elhatározás, hogy tanulmányaimat részben japánban szeretném végezni.

GM2

Gutai Mátyás                fotó: wizesblog

Mi a szabadalmazott ötlet, a vízház lényege?

A szabadalom azon az - egyébként nem új keletű - felismerésen alapul, hogy az összekapcsolt víztömegek hatékonyan és gyorsan kiegyenlítenek minden hőmérséklet-különbséget a rendszerben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vízház paneleiben áramló víz is kiegyenlítő hatást nyújt, ezzel növelve a komfortérzetet. Azaz nincsenek túlmelegedett vagy lehűlt részek, mert például a déli napfény koncentrált hatása a homlokzatról a teljes épületben szétáramlik, így a hidegebb északi részt fűti. Mindebből számos előny következik: energiatakarékosság, átlátszóbb épület lehetősége, megújuló energiák felhasználása. De talán a komfortérzet a legfontosabb.

Olvastam, hogy minden panel egyben napkollektorként is működik. Az épület teljes felülete tárolja a napenergiát, amit később hasznosítani tud. Ezt hogyan kell elképzelni?

Az épületben három fázis van: a 0. fázis, amikor a beépített víztömeg helyben elnyeli az energiát, mint például egy normál ház esetében a padló és az üveg a déli napsütést. 1. fázis, amikor a helyben lévő folyadéktömeg már nem elegendő, és gyakorlatilag a melegebb víz elkezd a hidegebb felé áramlani, és helyére hidegebb víz áramlik. Ez egy teljesen automatikus folyamat, mint a Földön a tengeráramlások. A doktorim lényege is az volt, hogy bebizonyítottam, hogy ez hatékonyan használható épületeken. A 2. fázis az, amikor egy mesterséges külső energiaforrás – esetünkben egy hőszivattyú - segít abban, hogy hűtsünk vagy fűtsünk.

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy amikor a vízház nem tud már több hőenergiát felvenni, mert nagyon meleg van, akkor a hőszivattyú hideg vizet állít elő. Közben pedig a meleg víz (amit a ház előállított) hőenergiáját egy tárolóban helyezi el, ez lehet egy sima villanybojler is. Azaz a hőszivattyú segítségével energiacsere történik. (De ez nem vízcsere, mivel két vízkör létezik: a ház és hőszivattyú, valamint a villanybojler és a hőszivattyú között.) A bojlerből aztán bárki hagyományos vízfelhasználással meleg vizet tud használni.

Az egyik nagyon fontos jelentősége ennek a technológiának az, hogy a vízház esetében a fűtéshez elegendő egy hőszivattyú használata, és a gáz teljesen elhagyható - míg máshol a gázfűtésnek csak kisegítő elemeként jelenik meg a hőszivattyú, azaz mindkét rendszert meg kell vásárolni.

A projektmenedzser egy közgazdász, középiskolai barátod, Berényi Milán lett. Ő segített EU-s pályázatot is felkutatni a prototípus megépítéséhez. Mióta dolgoztok együtt?

Milán osztálytársam volt a gimnáziumban. Amikor 2010-ben szóba került egy találkozásunk alkalmával, hogy dolgozhatnánk együtt, akkor éppen mindketten ugyanolyan élethelyzetben voltunk: külföldön éltünk és dolgoztunk évekig, de vissza szerettünk volna jönni. Én épp kerestem a lehetőséget, hogy az első vízház Magyarországon épüljön fel. Milánnak volt pályázatíró tapasztalata, és gyakorlatilag úgy is alakult az együttműködés, hogy a pénzügyi, pályázati és egyéb részeket Milán intézte, én a termékfejlesztéssel foglalkoztam.

vízház

A vízház prototípusa Kecskeméten.             fotó: MTI

A vízház prototípusa Kecskeméten épült meg. Miért itt és nem Japánban?

A doktori megírása után visszajöttem Magyarországra, ahol a Budapesti Műszaki Egyetem segítségével kísérleteket végeztünk, prototípust állítottunk elő. Minderre a szabadalmaztatás miatt volt szükség, mert oda le kellett írni, hogy a gyakorlatban mindez hogyan is néz ki. Ezen kívül kecskeméti vagyok, és személyes álmom volt, hogy az első vízház is ott épüljön fel.

Nyilatkoztad, hogy akkora házat építettetek fel, amelyen már tudományos méréseket is tudtok végezni. Környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontból az épület milyen eredményeket ért el?

Előzetes számokat tudok mondani, mert még nem értek véget a mérések. Jelenleg olyan becsléseink vannak, amelyekkel minimum 20 %-os energia-megtakarítással számolhatunk. Ez egy minimum érték, aminél mindenképpen többet várunk, de egyelőre ennyit állíthatunk biztosra.

Gondoljunk csak bele, míg egy radiátorral fűtött házban a rendszerben keringetett vizet akár 70-90 °C –ra is fel kell melegítenünk ahhoz, hogy a házban megfelelő hőmérsékletet érjünk el, addig esetünkben elég mondjuk 30 °C –os vízhőmérsékletet elérni a falakban, üvegfelületekben, mennyezetben és a padlóban, hogy mindezt elérjük.

Milyen elképzeléseitek vannak a vízház jövőjével kapcsolatban?

Az építészet állandóan változik, nehéz megmondani, mit hoz a jövő, de tendenciák mindenképpen vannak. Biztos nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az energia és energiafogyasztás a jövőben is meg fogja határozni az építőipart és az építészetet. Szerintem törekedni fogunk arra, hogy minél inkább fenntarthatóbbakká váljunk, és minél inkább energiahatékonyabb építészetet hozzunk létre. Személy szerint bízom abban, hogy ez a tendencia megmarad, és a vízháznak komoly jelentősége lesz ebben a folyamatban, hiszen egy teljesen új megoldást kínál a meglévő problémára.

Napjainkban a fenntartható építészet általában építészeti megoldásokkal pl. napkollektorral, napelemmel, hőszivattyúval kooperál, és így ér el egy energiatakarékos épületet. A vízház ezzel szemben olyan építészeti gondolkodást képvisel, ahol nemcsak az épületgépészetnek van reakcióképessége a környezet hatásaira, hanem magának az épületnek, jelen esetben az épületben folyó víznek is. Ez egy teljesen új szemlélet.

A vízház az elsők között van, de nem az egyetlen ilyen jellegű épület. Nemrég jelent meg az Actar kiadó gondozásában a Transz-szerkezet (Trans Structures: Fluid Architecture and Liquid Engineering) című könyvem, melyben olyan épületeket mutatok be, melyek hasonló elgondolás alapján korlátozott reakcióképességgel rendelkeznek. Van benne például algával dolgozó épület is.

Kik érdeklődnek az innováció után?

Befektetők és gyártók is. Első nekifutásra az üvegfelületekben látjuk a piacot. Jelenleg azon dolgozunk, arra törekszünk, hogy egy jó minőségű üvegfallal legyünk versenyképesek, árban és minőségben. Jelenleg gyártóként a Jüllich Glas Holding Zrt-vel dolgozunk együtt Székesfehérvárról. Nekik van eladói hálózatuk, kiépült kapcsolatrendszerük is, folynak az egyeztetések.

Előreláthatóan meddig maradsz Magyarországon, és mik a terveid?

Japánba már nem térek vissza, idén Tajvanon kezdek el kutatni és tanítani. Emellett egy újabb könyvön fogok dolgozni. Ugyanakkor kapcsolatom Magyarországgal mindig szoros marad, hiszen itt van a cégem, az Allwater Kft., melyen keresztül folyamatosan tervezem dolgozni. Honlapunkon és Facebook oldalunkon keresztül ezt nyomon is lehet követni, munkáinkat feltöltjük.

Jelenleg házakat tervezünk itthon. Folyamatosan keresnek bennünket, hogy akár részben, belsőépítészeti elemként, akár homlokzati elemként használjuk ezt a technológiát.  Két projekt is folyamatban van jelenleg: a Kiskunsági Nemzeti Park Oktatási Központja és egy balatonszárszói pavilon építése. Örömmel várunk további megkereséseket is!

 

Mindehhez mi sok sikert, és bővülő piacot kívánunk a jövőben!

Köszönjük Márk és Milán segítségét!

Comment (0) Hits: 1206

A budai Veli bej törökfürdő

Ha még nem voltál a Veli bej fürdőben, akkor már ne is halogasd sokáig! Isteni kikapcsolódás, akarom mondani: császári. Ez a kis törökfürdő a hajdan nagyhírű Császárfürdő épületegyüttesének utolsó megmaradt egysége.

1575-ben építette Buda egyik pasája. Története kalandos volt, végül teljesen leromlott állapotban, 2000-ben - 50 év után - visszakerült a Betegápoló Irgalmasrend birtokába. Szerencsére egy komplett fejlesztési terv részeként mára már gyönyörűen felújításra került.

A Császárfürdő helyén 1970-ben épített kórházépület szorosan közrefogja a török fürdőt. Furcsa látvány. A felújítás során a külső oldalfalakat eredeti állapotban meghagyták. A fürdő köré igen ötletesen, üvegtetős kerengőt építettek. Véleményünk szerint a régi időket idéző megoldásokat kellemesen ötvözték a modernnel.

veli bej kupola

A Veli bej kupolái beszorítva a két kórházépület közé. Jól látható az üvegtetős kerengő.

A törökfürdő területére a Budai Irgalmasrendi Kórház auláján keresztül vezet az út. A pénztárnál a be- és kilépéshez, valamint a szekrényekhez használatos műanyag karórát kapunk. Középkategóriás ár jellemzi: a normál belépőjegy 2800 Ft, de ha csak két órát maradunk délelőtt vagy az esti órákban, akkor 20% kedvezmény is jár.

Az öltöző itt is koedukált, modern megoldásokkal, új(szerű) bútorokkal. A (külön női és férfi) zuhanyzó részen keresztül vezet az út a fürdőbe, amit összességében ízléses burkolatok, tág és világos terek jellemeznek. Mindenhol tisztaság.

belső medence

A központi nagymedence és a kupola, ahol a napsugár is utat talál.

A törökfürdőben egy nagymedence (36°C) és négy, 9-10 nm-es kismedence működik, melyek eltérő hőmérsékletűek (40, 32, 28 és 22°C). Egy komplex wellness részleg is a vendégek rendelkezésére áll jakuzzival (6 fő), két gőzkamrával (8-8 fő, 40 és 50°C), finn szauna (10 fő) és infraszaunával (2 fő). A hangulatos jégkészítő gép mellett két élmény-masszázszuhanyt is kipróbálhatunk. A büfébe innen közvetlenül is felsétálhatunk. A fürdőben fizetős masszázs-szolgáltatás is elérhető.

kerengő

A világos, üvegtetős folyosón minden adott a kellemes pihenésre.

Érdekesség, hogy az Irgalmas forrás itt olyan erővel tör a felszínre, hogy a medencék teljes vízkészlete higiénikusan négy óránként cserélődik. Emiatt a medencék alján nincs lerakódás, és a víz sem enyhén zöldes színű, hanem csillogó, tiszta.

A gyógyászati részleghez külön lépcsősoron jutunk fel: ide a normál belépő nem elegendő. Itt víz alatti vízsugármasszázsra alkalmas kád, Kneipp-sétáló (röviden: sekély, eltérő hőmérsékletű vízben kavicson sétálás) és terápiás úszómedence található.

A törökfürdő gyógyvize hatásos kopásos jellegű csont- és ízületi bántalmakra, a csontrendszer mészhiányára, sérülések és műtétek utáni gyógyulás elősegítésére. A gyógyvíz összetétele sehol sincs kiírva, de kérésünkre a bejáratnál kiadták az adatokat. Ezeket megtaláljátok táblázatunkban.

Egyéb megjegyzéseink: Minden nap koedukált nap van. Kizárólag 30-40 éves vendégekkel találkoztunk, pedig péntek délelőtt voltunk ott. A mozgáskorlátozottak számára is megoldott a belépés, a pihenés. Nagyon pozitív volt, hogy mivel itt nem kénes a gyógyvíz, nem érződik semmiféle „nehéz gyógyvíz-szag”, sem enyhe záptojásszag. A hátsó folyosó apró múzeumként funkcionál: üvegbúra alatt megleshetjük a régi csővezetéket, kutat.

Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a Veli bejt! Ha – teljes joggal - kíváncsi lettél a fürdőre, ennek a rövid bemutató videónak a segítségével körbe is nézhetsz.

A fürdő szolgáltatásainak kiértékelését itt találjátok.

A képek forrása http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-legszebb-hazai-torokfurdo/ .

Comment (0) Hits: 2576