WADI, az UV-sugárzás fertőtlenítő erejét mérő készülék

Régóta ismert tény, hogy a Nap tisztítja a vizet. Az UV-C sugárzást ivóvíz-fertőtlenítésre egy ideje vízművekben is alkalmazzák a vegyszeres tisztítás (klórozás) kiegészítésére, mivel szétroncsolja a mikroorganizmusok DNS-ét és meggátolja szaporodásukat. Ezt a baktériumölő hatásfokot laboratóriumi elemzésekkel mérik, de egy könnyen használatos készülékkel, a WADI-val ezt ma már magánemberként is egyszerűen megtehetjük.

A WADI egy napelemmel működő kis eszköz, amit a 2010-ben alakult Helioz elnevezésű, bécsi vállalkozás fejlesztett ki. A fertőtlenítés mértékét jelző szerkezettel meg lehet állapítani, hogy meddig kell egy műanyag üvegbe öntött vizet kitenni az UV-sugarak hatásának, hogy megtisztuljon a veszélyes coliform baktériumoktól (az E. coli is ebbe a csoportba tartozik), és ihatóvá lehessen nyilvánítani. A SODIS (Solar Water Disinfection) módszerre épülő, kisméretű készüléket elég rácsavarni egy átlátszó, sérülésmentes PET palack tetejére – vagy elegendő csak az üveg mellé helyezni. A készülék saját UV szenzorán beméri az UV-fény erősségét, majd a megfelelő idő letelte után mosolygós fejecskével, a közismert smiley-val jelzi, ha a víz elegendő UV-sugarzást kapott és biztosan baktériummentes.

A SODIS módszer a legjobb eredménnyel az Egyenlítő környékbeli országokban (az északi 35 hosszúsági fok valamint a déli 35 hosszúsági fok között elterülő területen) alkalmazható, ahol a napsütéses órák száma éves viszonylatban magas. Emiatt a WADI is itt a leginkább hatékony. Ezek viszont pont azok a területek, ahol a lakosság többsége napi szinten küzd a megfelelő ivóvíz hiányával.

wadi

A készülék nagy előnye, hogy nem tartalmaz vegyszert, elemet, káros anyagot, és karbantartást sem igényel. Teljesen környezetbarát. A gyártó a készülék két éves (minimum) élettartamára teljes garanciát is vállal.

A cég hivatalos honlapján webshop-ot is üzemeltet: 23-30 EUR-ért bárki hozzájuthat egy készülékhez.

Igaz ugyan, hogy a SODIS módszerrel és a WADI használatával olyan vizet lehet hatékonyan ihatóvá tenni, ami nem zavaros, emellett vegyszertől és egyéb fém-szennyeződéstől eleve mentes, de ez akkor is óriási segítség az ivóvíz-gondokkal küszködőknek. Azt azért bátran kijelenthetjük, hogy ezzel a viszonylag olcsó készülékkel a vízzel terjedő – akár halálos - megbetegedések előfordulása jelentősen csökkenthető az alacsony fejlettségű országokban. És már ez is óriási lépés!

Interjúnkat Martin Wesian-nal, a WADI feltalálójával következő írásunkban olvashatjátok. (Eredeti nyelven pedig itt találjátok meg.)

Comment (0) Hits: 971

Víz, ahol megérint a kékség – Solán De Cabras

solandecabras

Erre a kis palackos, spanyol forrásvízre a CBA polcain találtam. Drága kategóriájú ásványvíz, másfél literje 499 Ft-ba kerül, de tény, hogy kinézete csábító. Masszív, téglalap formája, sötét(kék pet) palackja, benne dombornyomásos ikonnal, whiskys üveget idéz. Én 0,33 literes kiszerelésben vettem, 209 Ft-ért. Ez az üveg is kitűnik a többi víz közül.

Alacsony oldott ásványianyag tartalmú, csekély, 5,1 mg/l nátrium értékkel, így akár a sószegény diétán élők – azaz magas vérnyomással küszködők – is bátran fogyaszthatják rendszeresen.

Az ásványvíz a Solán de Cabras völgyben az El Rebollar hegy lábánál eredő forrásából való. 1790 óta jegyzik és a 20. század elejétől palackozzák.

Honlapja többnyelvű, jól szerkesztett. A forrásvíz történetétől kezdve, a vízfogyasztás jelentőségéig sok mindennel foglalkozik. Még receptötleteket is ad. Csecsemőknek forralás nélkül is ajánlják.

Pohárba öntve a tipikusan íztelen vizek közé tartozik, de kellemes inni, jó szomjoltó.

Összetételét megtaláljátok táblázatunkban.

Comment (0) Hits: 3900

Te is úsznál a nagy kék bálnákkal? A lehetőség már adott.

A Remotte team fiatal mérnökökből álló feltaláló csapat, egy portugál és kaliforniai székhelyű vállalkozás. Különböző applikációk tervezésével és értékesítésével foglalkoznak. Legújabb projektjük ’víz alatti szabadság’ szlogennel fut. Ez a NautilusVR, ami egy valóságos merülés élményt nyújtó, víz alatti virtuális valóság headset.

nautilusmedence 

A NautilusVR működés közben.

Lényege, hogy virtuális merülőhellyé alakítja át a szemünk előtt akár az uszoda vizét. A Remote LLC koncepciója: egy egész arcot fedő speciális búvármaszkba kell elhelyezni az okostelefont, ami gyakorlatilag a nézelődő elé vetít egy valós víz alatti tájat. Nem kell külön légzőkészülék, ez ugyanis csak egy légzőcsővel működik. A felszínen lebegve kell úszni, mint egy sima nyaraláson. Az applikáció előnye, hogy bármilyen kis medencében élményt nyújthat ez az időtöltés.

 nautilusvr

A Nautilus szerkezeti ábrája.

A készülék alkalmas arra, hogy érzékelje a fej mozgását, így aztán tényleg úgy lehet nézelődni, mint a tengerben. Ráadásul több helyszínt digitalizáltak, így aztán megoldható, hogy egyszer Ausztrália mellett merülgessen az ember, máskor pedig szétnézzen valami hideg vízi élőhelyen. Az biztos, hogy az Antarktisz felszín alatti világát máshogy nem lehet megnézni egy szál fürdőruhában... J

Az alkalmazást ki lehet egészíteni számos egyéb funkcióval. Például lehet feliratozni a látottakat, így a nézelődő gyerekek megtanulhatják, milyen halak úszkálnak a szemük előtt.

Ez egy érdekes kezdeményezés, és a jövőben kiderül, mennyire van rá igény. Az igazi élmény azért biztosan lényegesen jobb.

A termék ára nagyjából húszezer forint, ami lássuk be, egy ilyen virtuális valóságot teremtő holmiért nem is olyan sok.

További információ a team weboldalán található.

 

Comment (0) Hits: 746

A futurisztikus SeaOrbiter öko-óceánkutató idén már útra kelhet

Lehetne akár egy jövőbeni űrállomás vagy éppen a Jules Verne regényében megálmodott Nautilus modernkori verziója. A SeaOrbiter azonban már majdnem valóság. Ez a különös, megközelítőleg 12 milliárd forintból épülő, úszó óceánkutató-központ talán már idén vízre szállhat.

látványterv

Az úszó erődöt Jacques Rougerie francia építész tervezte, és több mint tíz évig pusztán koncepció formájában létezett. A tervező építész mellett még Jacques Piccard híres óceánkutató és Jean-Loup Chretien, az első francia űrhajós vezetik a projektet.

Az úszó laboratórium formája inkább függőleges, mint vízszintes. Az ezer tonnás, 51 méter magas laboratórium több mint fele a víz alatt helyezkedik el. A SeaOrbitert úgy tervezték, hogy az óceán áramlataival szabadon sodródjon, azonban két hajócsavar segítségével önálló helyváltoztatásra és egy helyben lebegésre is képes. Teljesen öko-meghajtású, azaz a nap, a szél és a hullámok által termelt energia tölti az akkumulátorokat, illetve alternatív meghajtásként egy bioüzemanyag tartállyal is felszerelik majd.

A kutatóállomás tíz szintjén megtalálható minden, ami a tengeri élővilág megfigyeléséhez nélkülözhetetlen: irányítóközpont, számos megfigyelő terem és kutató-laboratórium, külső és belső kamerák, víz alatti reflektorok, tengeralattjáró hangár, illetve a nap 24 órájában ott tartózkodó, 18-22 fős legénység életéhez szükséges közös helyiségek és hálórészek. Az alsó szintjéről víz alatti robotok indíthatóak a tengerfenék felfedezésére, akár 6000 méter mélységbe.

hajókép

Egyes szinteken a kabinnyomás megegyezik majd a kinti víznyomással, így a búvárok huzamosabb ideig tartózkodhatnak ott és gyakoribb kiruccanásokat tervezhetnek.

Pénzügyi problémák miatt a tervezetthez képest csak néhány évvel később, tavaly év végén tudtak nekiállni a monstrum összeácsolásának Nyugat-Franciaországban St. Nazaire-nél. Most úgy tűnik, a SeaOrbiter 2015 végén végre indulhat is első felfedező útjára 22 fős legénységével a fedélzetén. Még több fotó és információ a hivatalos weboldalon.

forrás és fotó: http://seaorbiter.com/prehome és http://www.euronews.com/2014/02/21/seaorbiter-set-for-construction/

Comment (0) Hits: 628

Hazai wizes legek II.

A Hazai wizes legek I. része után íme néhány újabb érdekesség.

Legelső palackozott ásványvizünk

Az ország legrégebbi palackozott ásványvizét, nevezetesen a Mohai Ágnes ásványvizet, évek óta nem lehet kapni, 2008 óta ugyanis zajlik a cég felszámolása. A Székesfehérvártól mintegy 10 km-re fekvő Moha községben több száz év óta ismert ez a víz. Az 1374-ben már feljegyzett, és az emberek körében jótékony hatásairól ismert, "Áldó-kút" néven emlegetett ásványvíz ma az Ágnes-forrás nevet viseli.

A víz első eddig ismert vegyelemzése 1810-ből való. Eszerint főszerepet játszanak a szénsavas kalcium, magnézium, nátrium, kálium, lítium, vasoxid, kénsavas kalcium, kovasav és titánsav. Ez utóbbi elem nagyon ritka, egy norvégiai ásványvízről jegyeznek csak fel hasonlókat akkoriban. Emiatt külföldön is felfigyeltek a forrásvízre. Gyógytani hatásait tekintve megemlítik légzőszervi és emésztési hatásait.

Az Ágnes-forrás kiépítése 1879-ben történt az akkori földtulajdonos, Kempelen Imre jóvoltából. Az ásványvizű kutat a tulajdonos - édesanyja iránti tiszteletből - Ágnes-forrásnak nevezte el. A következő évben a vízről kedvező orvosi véleményt írtak, és ennek hatására megrendelésekkel árasztották el a kút tulajdonosát. A nagy érdeklődésre való tekintettel 1880-ban felépült a palackozó, és megindult a termelés.

mohai

Az ásványvíz egyik címkéje a kezdetekkor.

A természetes szén-dioxiddal dúsulva feltörő mohai ásványvíz számos tekintetben kitűnt a hazai forgalomban lévő ásványvizek közül: nátrium tartalma a legalacsonyabb, hidrogén-karbonát-, kalcium- és magnézium tartalma pedig a magyarországi vizek között a legmagasabb. Összes oldott ásványi anyag tartalma magas: 1993 mg/l.

Két dolog vezethetett a Mohai Ágnes ásványvíz „bukásához”: egyrészt a termelés még régi, költséges módszerrel történt (a palackokat kézi erővel, mosókefével mosták, valamint a palackok zárása ugyancsak nem volt automatikus), másrészt manapság a csekély ásványi anyag tartalmú vizek térhódítása zajlik. A Mohait kizárólag Fejér megyében terítették. Nem is igen volt lehetőség a további terjeszkedésre, mivel olcsósága miatt a kereskedelemben inkább pl. a Kékkútit tartották kedvezőbbnek.

A Mohai Ágnes ásványvíz kiváló minőségét több nemzetközi díjjal is jutalmazták már a kezdetekkor: 1880 Graz, 1882 Trieszt, 1883 Bécs, 1885 Budapest, 1888 Brüsszel.

forrás: http://www.italipar.hu/node/71

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mohai_%C3%81gnes_v%C3%ADz

A legmélyebb artézi kút

Budapest a gyógyvizek városa. Az emberek többségének erről először általában a budai forrásokra telepített híres fürdők jutnak eszébe, és csak kevesebben tudják, hogy a pesti Széchenyi Gyógyfürdőt - amellett, hogy ez Európa egyik legnagyobb gyógyfürdője - tápláló termálvizű forrás az ország legmélyebb artézi kútja.

A városligeti artézi kutak története úgy kezdődött, hogy a terület átalakítása közben, az 1870-es évek elején Zsigmondy Vilmos mérnök kidolgozott egy elképzelést, mely szerint a Budai-hegységet alkotó vízhordó dolomitréteg Pestre is áthúzódik, csak a kéregmozgások miatt itt mélyebben található hévíz, mint Budán. A terveit nagyon nehezen fogadták el, de a város végül is engedélyezte és anyagilag is támogatta a fúrást. A Hősök tere alatt, 924,8 méter mélyen észleltek először felszálló vizet 1877 júniusában. A munkálatokat végül 1878-ban fejezték be, aminek nyomán 970,48 méter mélyről, napi 11917 hl 74 fokos víz tört fel a felszínre. Ez a majdnem 1 km mélységű artézi kút, a Városligeti I. kút, akkoriban a világ legmélyebbje volt. (A világ jelenlegi legmélyebb artézi kútja 1273 méter, és Németországban, Berlin mellett található.)

A forrás vize először a Városligeti-tóba ömlött, azután átvezették alatta az ún. Nádor-szigetre, ami a mai Széchenyi gyógyfürdő és környéke. 1881-ben kezdetleges fürdőt létesítettek a víz gyógyászati célokra való felhasználása érdekében, majd 1909-ben elkezdődött a mai Széchenyi Gyógyfürdő építése. Amikor a neobarokk stílusú épülethez az 1920-as években korszerű strandfürdőt építettek, kiderült, hogy a Városligeti I. forrás vize nem elegendő e nagy fürdő fenntartásához és üzemeltetéséhez. Ezért több vizsgálat elvégzése után 1936-ban megkezdték a második kút fúrását: 1256,1 méter mélyen 76 fokos gyógyvizet találtak, amiből napi 60000 hl tört a felszínre. Ezt a forrást nevezték el Szent István forrásnak, s vizét Európa legmelegebb kénes gyógyvizeként tartják számon. Az itt található kiépített ivócsarnokról korábban mi is írtunk.

szentistvanforras

A Szent István forrás fölé emelt ivócsarnok képe a Széchenyi Gyógyfürdő épületegyüttesével.

A fürdőben ma már csak a Városligeti II. forrás, a Szent István forrás vizét hasznosítják. Az I. kút vizével már csak középületeket fűtenek.

forrás: http://joszerencset.hu/eletrajz/zsigmondy.htm

http://www.termeszetvilaga.hu/tv98/tv9806/kincs.html

Magyarország legmagasabban fekvő tava

Mátrafüredtől nem messze található 507 méter tengerszint feletti magasságon a Sástó. Kedvelt csónakázó- és horgászhely, átlagos vízmélysége 1 méter. Hangulatos, apró szigetek találhatóak meg rajta, melyeket fahíd köt össze. A tó köré étterem, büfé és kemping is települt.

sasto kep

A Sástó egy részének látképe.

Sástó jelképe az 53 méter magas, jellegzetes sárga kilátó. Kevesen tudják, hogy eredeti rendeltetése olajfúró torony volt, amit Romániából hoztak a Szeged melletti Algyőre, de a hazai szabványoknak nem felelt meg, nem állíthatták tervezett helyére. Egy ötlet alapján 1973-ban került tovább Sástóra, hogy kis átalakítással kilátóként üzemeljen. Egész évben nyitva, 100-200 Ft-ért pár perc alatt könnyen fel lehet jutni, és a kilátás csodás.

Ezt bárki ellenőrizheti is a 360 fokos gömbpanorámás felvételeken, melyet a Sástó hivatalos weboldalán találunk. Körbenézhetünk a tavon átívelő fahídról, és a kilátó tetejéről egy tavaszi napon.

Virtuális Mátra-túrát is tehetünk a honlap segítségével: elérhető egy alkalmazás, ahol 18 környékbeli település 172 gömbpanorámás felvétele biztosítja számunkra azt, hogy alaposan megismerhessük a vidéket. Próbáljátok ki bátran, döbbenetesen jó!

De a környékre más miatt is érdemes ellátogatni: a sástói kőbánya területén 2006-tól kezdve egy kalandpark is üzemel. Első eleme a téli-nyári bobpálya volt, ami mára már rengeteg elemmel bővült (mászófal, függőhíd és egyéb akadálypályák, jet-ski, quadpálya … stb.).

forrás: http://www.sasto.hu/

Hazánk legmélyebb barlangja

A Bányász-barlangot az 1960-as évek közepén kezdték feltárni a Bükki Nemzeti Parkban, Lillafüred és Bánkút között. Akkor 87 méteres mélységig jutottak el a barlangászok. A feltárás 2010-ben indult újra. A több barlangász egyesület tagjaiból szerveződött Szinva Csoport új mélységi rekordot állított fel 2014 tavaszán: ekkor érték el a 275 méteres mélységet a barlangban. (A jelenlegi második legmélyebb barlang 254 méterrel szintén a Bükkben található.)

banyasz barlang

Egy nagyobb mélységű, függőleges akna képe.

A barlang járatai főleg párhuzamos, függőleges aknák, rövid, nagy esésű összekötő szakaszokkal és omladékos labirintusokkal. A barlang alsó része ma is aktívan fejlődik. Az aknákban egész évben találni csepegő, csordogáló vizeket. A barlang formakincse változatos: hasadék jellegű és oldásos formák is előfordulnak. Cseppkőképződményekben gazdag. A falak cseppkőlefolyással díszítettek, az új szakaszokon a késpenge élességű kőcsipkés szakaszok és a visszaoldott cseppkőképződmények váltogatják egymást.

A Bányász-barlang a Szinva forrásához kapcsolódik. Gyanítják, hogy a barlang mélysége meghaladhatja a 400 métert, hossza pedig akár 40-50 kilométer is lehet (jelenlegi feltárt hossza: 623 m). A kutatást tovább folytatják. Fokozottan védett barlang, csak engedéllyel látogatható. Kiépített szakasza nincsen.

forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20140409-melysegi-rekord-bukk-lillafured-bankut-a-banyasz-barlang-lett-a-legmelyebb-barlang-magyarorszagon.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1ny%C3%A1sz-barlang

Comment (0) Hits: 1325

Emese a Szentkirályitól: olcsó és jó

emese

Az Emese ásványvíz annak a célközönségnek készült elsősorban, akik az alacsonyabb árfekvésű vizeket kedvelik. Másfél literes kiszerelésben, 85 Ft-ért szereztem be. Az alacsonyabb árfekvés azonban nem minőségi eltérést mutat, hiszen az Emese is a Szentkirályi termékcsoport tagja. A Szentkirályi ásványvizet azonban mélyebb rétegekből emeli ki a gyártó, emellett sokat nyom a latban, hogy a két termék reklámköltsége között óriási eltérés van.

Palackja ugyanolyan formájú, mint a Szentkirályié. A feliratozás és a dizájn is hasonló.

Az Emese ásványvíz összetételében közeli rokonságot mutat a Szentkirályi ásványvízzel: csak hajszálnyit tér el egy-egy ásványi anyag érték. Vastalanított, nincs kimutatható nitrát és nitrit a vizében. Összes oldott ásványi anyag tartalma viszonylag alacsony, a palack szerint 480 mg/l (hivatalos honlapjuk ezzel szemben 560 mg/l-t ír). És mivel nátrium tartalma is alacsony: 19 mg/l (honlapon: 37 mg/l), ezért joggal sorolhatjuk az Emesét is azok közé a vizek közé, amit napi szinten bátran, korlátlanul fogyaszthatunk.

Nálam szomjoltó hatása miatt nyerő volt a víz. Ízét kissé édeskésnek éreztem, utóíze nem volt. Csak ajánlani tudom.

A víz összetételét megtaláljátok szokásos táblázatunkban.

 

 

Comment (0) Hits: 2059