Gondold újra: tangapapucs újrahasznosítva

Úgy tűnik, mostanában nagyon megfognak a fenntartható fejlődés jegyében készült különlegességek. A parafából készült öko-szörf után most beszéljünk egy másik tömegtermék innovatív újrahasznosításáról.

flipflop allat

A kenyai Ocean Sole nevű cég az Indiai-óceán partjára tömegével sodort tangapapucsokból készít használati tárgyakat és kisebb-nagyobb szobrokat. Az ötlet a kenyai születésű természetvédő-kutató, Julie Church fejéből pattant ki 1997-ben. Munkája közben megfigyelte, hogy a gyerekek a parton összegyűjtött flipflop darabokból kis játékokat farigcsálnak maguknak. Ezt látva arra biztatta az édesanyákat, hogy ők is gyűjtsék össze a szemetet, tisztítsák meg és alakítsák színes mütyürökké.

Ezeket a helybeliek először 1999-ben Kelet-Afrika legnagyobb kézműves karácsonyi vásárán árusították. A történet innen rohamléptekben haladt: helyi és nemzetközi elismerések, felkérések és díjak képében.

Az Ocean Sole célja –amellett, hogy munkát adjon a lakosoknak-, felhívni a figyelmet arra, hogy vizeink az emberiség szemétlerakói.

szemét

Mostanra a cég alkalmazásában dolgozó száz helybeli, évente mintegy 400 ezer kilónyi, a partra szemétként sodródó műanyag papucsot dolgoz fel. Ez a mennyiség valóban ijesztő!

munka

munka2

A nagy áttörést a cég életében  az ezredforduló hozta: a svájci WWF tizenötezer darab, teknős formájú kulcstartót rendelt tőlük. Jelenlegi nagyobb megrendelőik: az állatkertek, múzeumok és ócenáriumok.

Mára Nairobiban több mint 100 terméket árusító boltjuk is üzemel. Találsz itt többek között ajtótámasztékot, ékszert, szalagfüggönyt, díszeket, képkeretet és most aktuálisan: karácsonyfadíszeket is.

elismerések

2006-ban a mombasa-i Környezetvédelem Napja alkalmából egy tíz méteres csukabálna szobrot készítettek a parti szemétből, majd 2008-ban a római Divathéten egy öt és fél méteres zsiráf szobrot állítottak ki. 2012-ben a Párizsban megrendezésre került Etikus Divat Hete alkalmat adott ékszerkollekciójuk bemutatására is.

Legutóbb idén szeptemberben hallatott magáról az Ocean Sole, amikor az ötletgazda, Julie a felkérést elfogadva, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által Lisszabonban megrendezett 'Green economy in a Blue World' (környezetbarát gazdaság a vizek világában) elnevezésű konferencián tartott előadást. 

Comment (0) Hits: 702

Ivócsap és ózonos vízszűrés a Zöld Expo-n

SUSCO (Sustainable Development Conference) Budapest néven, október 2-3-án a Millenárison került megrendezésre a fenntartható fejlődés konferencia-sorozat első eseménye. A programot szervező Antall József Tudásközpont célja közelebb hozni a környezettudatos gondolkodás ügyét az emberekhez, és mindennapi gyakorlattá tenni a jó kezdeményezéseket.

A nagyszabású nemzetközi rendezvényhez kétnapos SUSCO Expo kapcsolódott, amit mi is felkerestünk. Itt nemcsak a tudományos élet szereplői, hanem a civil szervezetek, és a fenntarthatóság szellemében munkálkodó cégek is megmutathatták magukat.

A kiállítók között volt többek között a fővárosi háztartások szelektív hulladékgyűjtését lehetővé tevő Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt., a Fővárosi Vízművek Zrt., a Nemzeti Környezetügyi Intézet. Kóstoltuk a Derecskei Gyümölcsös nagyon ízletes, üdítő almalevét. Beszélgettünk a Medence Csoport tagjaival, akik használt molinókat öntenek új formába kreatív újrahasznosítási (upcycling) eljárással: táskákat, bútorokat és más design termékeket készítenek belőle.

Ezek mellett két olyan standon is jártunk, ami a wizesblog olvasói számára érdekes lehet.

Ivócsap Projekt

A nyári hőségriadók alkalmával tudatosul igazán bennünk, hogy milyen nehéz közterületen ivóvízre lelni. Az Ivócsap Projekt elnevezésű kezdeményezést négy fiatal mérnök hallgatónak köszönhetjük, akiknek célja az utcai ivóvízhiányt a tűzcsapok ivókúttá alakításával enyhíteni. A projekt kitalálói kreatívan megalkottak egy olyan ivócsapot, amely rászerelhető a tűzcsapra úgy, hogy annak tűzbiztonsági funkciója nem sérül. A tűzoltók ugyanis változatlanul, egy eddig is használt speciális eszközzel, egy mozdulattal le tudják venni a tűzcsapról az ivócsapot.

ivocsap

Csak a fővárosban több ezer tűzcsap található, minimum 150 méterenként a közterületeken. A tűzcsapok a normál ivóvízhálózatra vannak rákötve, azaz ugyanolyan minőségű csapvíz folyik bennük, mint amit a háztartásokban fogyasztunk, emellett a tűzcsapokat rendszeresen átmossák karbantartásukkor, így valóban igazán tiszta vizet kortyolhatunk belőlük az ivócsapokon keresztül. A belvárosban 11 ilyen ivópont kezdi meg működését október 12-ig. Próbáljátok ki Ti is!

Aquaprofit Zrt. – új vízszűrési technika

Az Aquaprofit Zrt. standjánál is jártunk. Ez a társaság egy új vízszűrési technikát szabadalmaztatott tavaly: ötvözik a már eddig is használt UV szűrési eljárást egy újfajta, ózonnal való szűréssel, amely során a nem kívánatos elemeket oxidálják. Így jóval kevesebb lépcsőn kell átmennie a víznek ahhoz, hogy az ivóvízhálózatba kerüljön.

ökologiai labnyom

A fenti képen az látható, hogyan alakul az ökológiai lábnyoma ennek az eljárásnak, szemben egy normál víztisztítási módszerrel. Ezzel az eljárással jelenleg jellemzően dél-alföldi megyékben tisztítják az ivóvizet.

A rendezvényt a tervek szerint rendszeresen, évente meg szeretnék szervezni a jövőben is. Pozitív benyomást keltett bennünk az, hogy az igényes szakmai tartalmon túl számos kreatív és interaktív programon is részt lehetett venni az expo-n: megnézhettünk egy témába vágó kiállítást ’Tükörben a világ’ címmel, részt vehettünk esettanulmányok összeállításában, játszhattunk interaktív társasjátékokat több stand-nál is, valamint ötletelhettünk startup-okon a kényelmes Babzsák Klubban. Reméljük az itt elhangzó ötletek nemcsak a tervezőasztalnál maradnak majd, hanem egyszer a gyakorlatban is megvalósulhatnak.

Köszönjük Zolinak a fotókat!

Comment (0) Hits: 1159

A World Water Week 2014, azaz a Víz Világhete

A World Water Week, azaz a Víz Világhete idén szeptember első hetében került megrendezésre Stockholmban, immár 24. alkalommal. Több mint 140 országból érkeztek résztvevők, akik szemináriumokon, workshop-okon vettek részt. A hét fő témája idén a víz és az energia kapcsolata volt. A rendezvény hivatalos honlapján sok-sok fotót, összefoglalót találtok még.

A hét keretében számos díjat is átadtak, többek között a 150 ezer dollár díjazással járó Stockholmi Víz Díjat. Idén ezt John Briscoe-nak, a Harvard Egyetem oktatójának ítélték a vízkészlet gazdálkodás témában végzett kutatómunkájának elismeréséül.

Egy másik, 15 ezer dollár díjazással járó, magyar érdekeltségű díj a Stockholmi Ifjúsági Víz Díj díjkiosztása volt. Ebben a kategóriában hazánkat Li Claudia, Mayer Lívia és Sebestyén Nikolett, a tatai Eötvös József Gimnázium csapata képviselte az „Our water is our future” című pályázatával. Aktuális kérdéssel, a vízfogyasztási szokásokkal foglalkozik hazai és nemzetközi felmérések alapján. Ők a hazai dij nyerteseként jutottak tovább a stockholmi rendezvényre.

„A pályázat tartalmazott vizsgálatokat a tatai ivóvíz kémiai összetételéről és a víztisztítók használatáról, illetve hasznosságáról is. Diákjaink egy saját összeállítású online kérdőív segítségével összehasonlító elemzést végeztek, melybe hét európai ország (Magyarország, Németország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Törökország és Litvánia) egy-egy középiskolájának több mint 550 fiatalját vonták be.”

World water week Stockholm 2014

Az ifjúsági díjat végül a kanadai Hayley Todesco érdemelte ki egy olajszennyezés tisztításában használható, homokszűrőt alkalmazó megoldásért. Az képen ő látható a díjat átadó svéd Viktória koronahercegnővel, aki egyébként a díj védnöke.

A 2015-ös World Water Week - mely jövő év augusztus 23-28. között kerül megrendezésre - témája „Víz és Fejlődés" lesz.

Comment (0) Hits: 841

Mi lesz az év hala 2013?

Melyiket válasszam?

Szerintem az emberek 90%-nak semmit nem mondanak az alábbi szavak: kurta baing, menyhal, leánykoncér.

Persze a Chrome beépített helyesírás ellenőrzője ismeri! Én csak a középsőt! (Lent a képen.) Pedig a harmadik igazán szép szó, ezen Tamás biztos elgondolkodott már, ő a szavak embere....

menyhal

Menyhal (Forrás: tankonyvtar.hu)

A Magyar Haltani Társaság idén is szavazásra bocsájtotta a következő év halának kiválasztását. Szavazni a honlapon lehet december 31-ig.

Mivel nagy pecázó nem vagyok, okosságokat nem mondanék. Ha szavaztok, legalább megismertek három Magyarországon elterjedt folyami halat, láthatjátok a képét, és pár szóban megismerhetitek a hozzáértőknek készült leírásból.

 

Comment (0) Hits: 934

Vízi etikai kódex készül

Duna régió logóA Duna Régió Vízturisztikai Szervezetek és Hálózatok Szövetsége minden vízen közlekedő részére egy iránymutató etikai kódexet kíván kialakítani.

A kódex célja: "Az Etikai Kódex célja az, hogy a vizet használó társadalmak számára egy olyan viselkedési normarendszert adjon, amely követése mindenki számára a lehető legnagyobb nyugalmat és szabadságfokot eredményez a vizeken, a víz “használata” közben."

A vitaindítónak készült anyag letölthető a szövetség honlapjáról, és természetesen mindenki hozzászólhat.

Az anyag jelenleg nagyon vázlatos, többek között kitér a vízre szállók viselkedésére, a csoportok szokásaira, a  környezetvédelem, a vadkempingezés témáira is.

A wizesblog is megpróbál javaslatokat megfogalmazni, de arra kérünk minden hozzáértőt, túrázót, természetkedvelőt, túraszervezőt, ő is szóljon hozzá a témához, fejtse ki javaslatait.

Comment (0) Hits: 1104

Vízlábnyom

water-footprintLáttuk, hogy egy személetes fogalom bevezetésével milyen módon tudjuk leírni egy termék előállításának vízigényét. Akik ezeket a termékeket elfogyasztják, részükre megállapítható egy bizonyos vízfogyasztás, ami a valós és a virtuális alapján összegződik. Ez a víz elhasználása, felhasználása hasonlóan az ökolábnyomhoz jelenti vízlábnyom fogalmát.

És itt ugye már nem is az számít, hogy egy egyénnek mekkora a vízlábnyoma az adott szokásai alapján, hanem egy nagyobb közösségnek. Például az autóval közlekedőké, akik minden nap autóval mennek dolgozni, azzal járnak a városba, különféle kellékeket, szolgáltatásokat vásárolnak, szervízelik azt, mossák a szélvédőt, olykor az egész kocsit kívül-belül. Ugyanígy egy jó átlag kiszámítható az informatikuskra, vagy akár a sportolókra, iPhone felhasználókra is. Ember legyen a talpán, aki ezekre modellt készít és számításoka, becsléseket végez.

Ugyanakkor az országok, nemzetek fogyasztása jól körülhatárolható különféle statisztikai adatok, természeti adottságok, kulturális ismeretek alapján. Ha ezeket az adatokat a népesség nagyságára arányosan jelenítjük meg, akkor össze tudjuk hasonlítani az egyes országok vízlábnyomát.

A WWF egy felméréséről ír a National Geographic, viszont a cikk elég megbízhatatlannak tűnő számokat közöl, Magyarország esetén 35 km3/év/fő, Kína esetén 1428 km3/év/fő. Érdekes, hogy a cikk szerint Kína a második, a Waterfootprint szerint pedig az utolsók között van a 700 m3/év/fő értékkel. Egyelőre nem találtam meg az elérés okát a számokban és rangsorban. Az európai országok átlagosan 1500 m3/év/fő, az USA 2500 m3/év/fő fogyasztással büszkélkedhet, míg Magyarországé 789 m3/év/fő, ezt az adatot a honlapon közvetlen nem találni meg, csak a kimutatásokban.

waterfootprint

Hogyan lehet még az adatokat érdekesebb szemszögből megfigyelni? Felmérték, hogy az adott ország fogyasztásából mekkora az az aránya, ami az importból származik. Ez a jelentős élelmiszer, vagy vízigényes importtal rendelkező országok esetén elég nagy lehet. Ilyen a TOP3-ban Málta, Hollandia, Kuvait áll körülbelül 90%-os importjával. A leginkább önellátóbb államok a közép-afrikai országok.

Az egyik érdekesség Hollandia, aki jelentős importjával jelentős exportot hajt végre, az import 50% exportálásra kerül, valószínű feldolgozott termékekben. Igazán azok az országok kerülhetnek bajba, ahol kevés a rendelkezésre álló víz, viszont arányaiban jelentős exporttal rendelkezik vízigényes termékekből. Ilyen például Argentína és Ausztrália, aki bár jelentős megújuló vízforrással rendelkezik, de mezőgazdasági exportjával nagy mennyiségű virtuális vizet juttat ki az országból.

 

 

Comment (0) Hits: 1596