A Hazai wizes legek I. része után íme néhány újabb érdekesség.

Legelső palackozott ásványvizünk

Az ország legrégebbi palackozott ásványvizét, nevezetesen a Mohai Ágnes ásványvizet, évek óta nem lehet kapni, 2008 óta ugyanis zajlik a cég felszámolása. A Székesfehérvártól mintegy 10 km-re fekvő Moha községben több száz év óta ismert ez a víz. Az 1374-ben már feljegyzett, és az emberek körében jótékony hatásairól ismert, "Áldó-kút" néven emlegetett ásványvíz ma az Ágnes-forrás nevet viseli.

A víz első eddig ismert vegyelemzése 1810-ből való. Eszerint főszerepet játszanak a szénsavas kalcium, magnézium, nátrium, kálium, lítium, vasoxid, kénsavas kalcium, kovasav és titánsav. Ez utóbbi elem nagyon ritka, egy norvégiai ásványvízről jegyeznek csak fel hasonlókat akkoriban. Emiatt külföldön is felfigyeltek a forrásvízre. Gyógytani hatásait tekintve megemlítik légzőszervi és emésztési hatásait.

Az Ágnes-forrás kiépítése 1879-ben történt az akkori földtulajdonos, Kempelen Imre jóvoltából. Az ásványvizű kutat a tulajdonos - édesanyja iránti tiszteletből - Ágnes-forrásnak nevezte el. A következő évben a vízről kedvező orvosi véleményt írtak, és ennek hatására megrendelésekkel árasztották el a kút tulajdonosát. A nagy érdeklődésre való tekintettel 1880-ban felépült a palackozó, és megindult a termelés.

mohai

Az ásványvíz egyik címkéje a kezdetekkor.

A természetes szén-dioxiddal dúsulva feltörő mohai ásványvíz számos tekintetben kitűnt a hazai forgalomban lévő ásványvizek közül: nátrium tartalma a legalacsonyabb, hidrogén-karbonát-, kalcium- és magnézium tartalma pedig a magyarországi vizek között a legmagasabb. Összes oldott ásványi anyag tartalma magas: 1993 mg/l.

Két dolog vezethetett a Mohai Ágnes ásványvíz „bukásához”: egyrészt a termelés még régi, költséges módszerrel történt (a palackokat kézi erővel, mosókefével mosták, valamint a palackok zárása ugyancsak nem volt automatikus), másrészt manapság a csekély ásványi anyag tartalmú vizek térhódítása zajlik. A Mohait kizárólag Fejér megyében terítették. Nem is igen volt lehetőség a további terjeszkedésre, mivel olcsósága miatt a kereskedelemben inkább pl. a Kékkútit tartották kedvezőbbnek.

A Mohai Ágnes ásványvíz kiváló minőségét több nemzetközi díjjal is jutalmazták már a kezdetekkor: 1880 Graz, 1882 Trieszt, 1883 Bécs, 1885 Budapest, 1888 Brüsszel.

forrás: http://www.italipar.hu/node/71

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mohai_%C3%81gnes_v%C3%ADz

A legmélyebb artézi kút

Budapest a gyógyvizek városa. Az emberek többségének erről először általában a budai forrásokra telepített híres fürdők jutnak eszébe, és csak kevesebben tudják, hogy a pesti Széchenyi Gyógyfürdőt - amellett, hogy ez Európa egyik legnagyobb gyógyfürdője - tápláló termálvizű forrás az ország legmélyebb artézi kútja.

A városligeti artézi kutak története úgy kezdődött, hogy a terület átalakítása közben, az 1870-es évek elején Zsigmondy Vilmos mérnök kidolgozott egy elképzelést, mely szerint a Budai-hegységet alkotó vízhordó dolomitréteg Pestre is áthúzódik, csak a kéregmozgások miatt itt mélyebben található hévíz, mint Budán. A terveit nagyon nehezen fogadták el, de a város végül is engedélyezte és anyagilag is támogatta a fúrást. A Hősök tere alatt, 924,8 méter mélyen észleltek először felszálló vizet 1877 júniusában. A munkálatokat végül 1878-ban fejezték be, aminek nyomán 970,48 méter mélyről, napi 11917 hl 74 fokos víz tört fel a felszínre. Ez a majdnem 1 km mélységű artézi kút, a Városligeti I. kút, akkoriban a világ legmélyebbje volt. (A világ jelenlegi legmélyebb artézi kútja 1273 méter, és Németországban, Berlin mellett található.)

A forrás vize először a Városligeti-tóba ömlött, azután átvezették alatta az ún. Nádor-szigetre, ami a mai Széchenyi gyógyfürdő és környéke. 1881-ben kezdetleges fürdőt létesítettek a víz gyógyászati célokra való felhasználása érdekében, majd 1909-ben elkezdődött a mai Széchenyi Gyógyfürdő építése. Amikor a neobarokk stílusú épülethez az 1920-as években korszerű strandfürdőt építettek, kiderült, hogy a Városligeti I. forrás vize nem elegendő e nagy fürdő fenntartásához és üzemeltetéséhez. Ezért több vizsgálat elvégzése után 1936-ban megkezdték a második kút fúrását: 1256,1 méter mélyen 76 fokos gyógyvizet találtak, amiből napi 60000 hl tört a felszínre. Ezt a forrást nevezték el Szent István forrásnak, s vizét Európa legmelegebb kénes gyógyvizeként tartják számon. Az itt található kiépített ivócsarnokról korábban mi is írtunk.

szentistvanforras

A Szent István forrás fölé emelt ivócsarnok képe a Széchenyi Gyógyfürdő épületegyüttesével.

A fürdőben ma már csak a Városligeti II. forrás, a Szent István forrás vizét hasznosítják. Az I. kút vizével már csak középületeket fűtenek.

forrás: http://joszerencset.hu/eletrajz/zsigmondy.htm

http://www.termeszetvilaga.hu/tv98/tv9806/kincs.html

Magyarország legmagasabban fekvő tava

Mátrafüredtől nem messze található 507 méter tengerszint feletti magasságon a Sástó. Kedvelt csónakázó- és horgászhely, átlagos vízmélysége 1 méter. Hangulatos, apró szigetek találhatóak meg rajta, melyeket fahíd köt össze. A tó köré étterem, büfé és kemping is települt.

sasto kep

A Sástó egy részének látképe.

Sástó jelképe az 53 méter magas, jellegzetes sárga kilátó. Kevesen tudják, hogy eredeti rendeltetése olajfúró torony volt, amit Romániából hoztak a Szeged melletti Algyőre, de a hazai szabványoknak nem felelt meg, nem állíthatták tervezett helyére. Egy ötlet alapján 1973-ban került tovább Sástóra, hogy kis átalakítással kilátóként üzemeljen. Egész évben nyitva, 100-200 Ft-ért pár perc alatt könnyen fel lehet jutni, és a kilátás csodás.

Ezt bárki ellenőrizheti is a 360 fokos gömbpanorámás felvételeken, melyet a Sástó hivatalos weboldalán találunk. Körbenézhetünk a tavon átívelő fahídról, és a kilátó tetejéről egy tavaszi napon.

Virtuális Mátra-túrát is tehetünk a honlap segítségével: elérhető egy alkalmazás, ahol 18 környékbeli település 172 gömbpanorámás felvétele biztosítja számunkra azt, hogy alaposan megismerhessük a vidéket. Próbáljátok ki bátran, döbbenetesen jó!

De a környékre más miatt is érdemes ellátogatni: a sástói kőbánya területén 2006-tól kezdve egy kalandpark is üzemel. Első eleme a téli-nyári bobpálya volt, ami mára már rengeteg elemmel bővült (mászófal, függőhíd és egyéb akadálypályák, jet-ski, quadpálya … stb.).

forrás: http://www.sasto.hu/

Hazánk legmélyebb barlangja

A Bányász-barlangot az 1960-as évek közepén kezdték feltárni a Bükki Nemzeti Parkban, Lillafüred és Bánkút között. Akkor 87 méteres mélységig jutottak el a barlangászok. A feltárás 2010-ben indult újra. A több barlangász egyesület tagjaiból szerveződött Szinva Csoport új mélységi rekordot állított fel 2014 tavaszán: ekkor érték el a 275 méteres mélységet a barlangban. (A jelenlegi második legmélyebb barlang 254 méterrel szintén a Bükkben található.)

banyasz barlang

Egy nagyobb mélységű, függőleges akna képe.

A barlang járatai főleg párhuzamos, függőleges aknák, rövid, nagy esésű összekötő szakaszokkal és omladékos labirintusokkal. A barlang alsó része ma is aktívan fejlődik. Az aknákban egész évben találni csepegő, csordogáló vizeket. A barlang formakincse változatos: hasadék jellegű és oldásos formák is előfordulnak. Cseppkőképződményekben gazdag. A falak cseppkőlefolyással díszítettek, az új szakaszokon a késpenge élességű kőcsipkés szakaszok és a visszaoldott cseppkőképződmények váltogatják egymást.

A Bányász-barlang a Szinva forrásához kapcsolódik. Gyanítják, hogy a barlang mélysége meghaladhatja a 400 métert, hossza pedig akár 40-50 kilométer is lehet (jelenlegi feltárt hossza: 623 m). A kutatást tovább folytatják. Fokozottan védett barlang, csak engedéllyel látogatható. Kiépített szakasza nincsen.

forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20140409-melysegi-rekord-bukk-lillafured-bankut-a-banyasz-barlang-lett-a-legmelyebb-barlang-magyarorszagon.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1ny%C3%A1sz-barlang

Leave your comments

Post comment as a guest

0
Your comments are subjected to administrator's moderation.
  • No comments found