A „legek” népszerűek. Egyszerűen szeretjük tudni, melyik a legmagasabb hegy, a leghosszabb folyó, a legnépesebb város, a legkisebb állat a világon. De vajon Magyarországról is ismerünk hasonló tényeket?

Mi most nem a legismertebb hazai „legek” felsorolására törekszünk – ilyenek lehetnének például: a leghosszabb folyami híd (Megyeri híd), a legelső gyógyfürdő (Széchenyi Gyógyfürdő), a legnagyobb sziget (Szigetköz)… stb. Mi inkább kevésbé ismert érdekességeket mutatunk be röviden a vizek világából.

A legelső magyar olimpiai bajnok

Hajós Alfréd szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét az első újkori olimpián. 1896. áprilisában megnyerte Athénban, a 11-13 fokos tengervízben megrendezett versenyen a 100 m-es és az 1200 m-es gyorsúszó-számot. (Érdekesség, hogy ekkor még ezüstérem járt a győzteseknek.)

A 20 versenyzőt gőzösök szállították ki az öböl közepén fekvő 100 m-es versenypálya rajtjához, amely egy bójákra kifeszített kötél volt. Hajós végig vezetve, elsőként ért célba, 1:22,2 perces idővel. Egy jó órával később elindult az 1200 m-es távon is. A 15 versenyző a nyílt tengeren egy gőzős pereméről, pisztolylövésre indult el. Hajós a célba 15 méteres előnnyel ért. Időeredménye 18:22,2 perc volt. A dermesztő hideg vízben teste, melyet előzőleg a hideg elleni védekezésképpen faggyúval kent be, úgy lehűlt, hogy saját erejéből nem tudott kijönni a tengerből, görög matrózok segítették partra. A verseny másnapján a görög lapok Hajós Alfrédet "magyar delfin"-ként emlegették.

hajosalfred

Az úszás mellett a labdarúgásban és az atlétikában is jeleskedett, labdarúgó-játékvezető és a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt.

Hajós Alfréd (eredeti neve: Guttmann Arnold) 1878-ban született egy szegény zsidó családban. Építészmérnökként végzett, dolgozott. Főbb munkái: az UTE Megyeri úti stadionja Újpesten, a Margit-szigeti (ma: Hajós Alfréd) Nemzeti Sportuszoda, a miskolci Lichtenstein-palota, valamint az Aranybika szálló Debrecenben.

A különböző sportágakban nyújtott kiemelkedő teljesítményei, valamint a sportélet fellendítése érdekében végzett társadalmi és szakmai munkája alapján méltán lehetünk büszkék rá.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Haj%C3%B3s_Alfr%C3%A9d

http://www.or-zse.hu/resp/hallgatoi/erossne-hajosalfred.htm

A legritkább hal hazánkban

A tiszai ingolna (Eudontomyzon danfordi) teste hengeres, megnyúlt, alakja inkább féreghez hasonlít. Életciklusukban van egy hosszú, 4-5 éves lárva korszak, ekkor a folyók pangó vizű részein az iszapba ásva, férgek módjára élnek, és szerves törmelékkel táplálkoznak. Majd ezt követi egy rövid, 1-2 évig tartó életszakasz: a kifejlett példányok tipikus paraziták, a gyengébb pikkelyzetű halakra rátapadnak és azok vérét szívják. Állkapcsa nincs, szájnyílása ijesztő, tölcsérszerű szívószáj. A kifejlett egyedeknél a szívótölcsér alján helyezkedik el a fogakkal ellátott nyelv (lárvakorban még nincsenek fogaik). Nyelvük előre-hátra mozgatható, a fogakkal együtt fűrészként működik.

ingolna

Kifejlett egyedei a 15-25 centiméter hosszúságot is elérhetik. Csoportosan ívnak, a vízhőmérséklet függvényében, életükben egyszer vagy kétszer.

Fokozottan védett, nagyon ritka faj, fellelhető a Körösökben, a Marosban, a Szamosban és a Tisza felső szakaszán. A víz tisztaságára rendkívül érzékeny. Természeti értéke alapján a legdrágább halfaj: 250 000 Ft.

források: http://www.horgasz.hu/index.jsp?id=200&main=1245&akt=201&oldal=Tiszai-ingola.html

http://www.villantomagazin.com/images/fix/vedetthalaink.pdf

Budapest legelső szökőkútja

A főváros első szökőkútja a Danubius-kút, mely eredetileg a Kálvin téren állt - bár először a Ferenciek terére tervezték. A kút építése a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak köszönhető, és 1883-ban került felavatásra. A tervezési és kivitelezési munkálatokat Ybl Miklósra bízták, a szobrokat Feszler Leó készítette. Faragott kőfigurái az ország meghatározó folyóit: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezik. A szobrok a második világháború alatt annyira megrongálódtak, hogy végül a kutat lebontották, és csak 1959-től látható ismét már az új helyén, az Erzsébet téren.

danubius kut2

forrás: http://www.budapestwatersummit.hu/ezer-viz-orszaga/csodak-kutja/budapest-elso-szokokutja-317/

A legmélyebb hazai bányató

Kristálytiszta, türkizkék víztükör, meredek sziklafallal határolt partszakasz - nem egy szokásos magyar táj jellemzői ezek. Mégis létezik ilyen hely 15 km-re Kazincbarcikától, egy, a mediterrán vidékek tengerszemeinek szépségével vetekedő geológiai különlegesség. A rudabányai bányatóról van szó, melynek hossza körülbelül 300 méter, átlagos szélessége 80 méter, legnagyobb mélysége pedig megközelíti a 60 métert. Fenekén éles szikrák rejtőznek, hirtelen mélyülő vize pedig halálosan hideg.

rudabanya

Különleges látványa miatt filmforgatások kedvelt helyszíne. Ügyes beállításokkal egy fülledt, trópusi tengerpart, sötétedéskor pedig egy elhagyatott, lakatlan sziget látványát is képes utánozni. Bár a tó magánkézben van, szabadon látogatható, csak jelezni kell a Rudabányai Múzeumnak. Az ő engedélyükkel behajthatunk a tóhoz vezető magánúton autóval is. Ráadásul ez az ország ásványfajokban leggazdagabb területe, és emellett még 10-12 millió éves őslénygyűjteményt is találunk a kisvárosban. Remek hely egy kirándulásra!

forrás: http://tura.network.hu/blog/tura-hirei/kirandulas-rudabanyan-magyarorszag-legmelyebb-tavanal

http://www.origo.hu/utazas/magyarorszag/20130730-winnetou-szelleme-a-legmelyebb-magyar-tonal.html

A legelső magyar közfürdő és fürdőváros

Esztergomban, a Szent Tamás-hegy lábánál fakadó melegvizű források, és az azokból táplálkozó Hévíz tó már a középkorban létezett. A tó forrásainál III. Béla első felesége, Anna királynő a XII. század végén létrehozta az első magyarországi közfürdőt.

Az első okleveles említés az esztergomi nyilvános közfürdőről 1238-ból való. Ekkor IV. Béla király a johannita lovagoknak adományozta a nagyanyja által létesített közfürdőt. A keresztesek ispotályt építettek ide, és a fürdővizet gyógyításra is használták. A gyógyvíz kalcium, magnézium, hidrogén-karbonát összetételű. Alkalmas a mozgásszervi panaszok-, nőgyógyászati panaszok-, és műtétek utáni panaszok enyhítésére.

A fürdőkultúra a török korban is fennmaradt a városban. A törökök 140 éves helyi uralmuk idején több hévizes fürdőt létesítettek.

A Hévíz tavat 1840-ben lecsapolták és feltöltötték. Helyén felépült a környék első, és egyben legnagyobb múltú szállodája a Szent István-fürdő és Szálló, mely hamar a helyi kulturális élet egyik központja lett. Az épületegyüttesben gyógyvíz, gőz- és kádfürdők, de még színházterem is megtalálható volt. Vendégei voltak többek között Liszt Ferenc, Széchenyi István és Kossuth Lajos is. Ma a 11-es főút mentén áll romos állapotban.

furdo szallo

A városban jelenleg a két éve újranyitott Aquasziget Élményfürdő nyújt fürdő-szolgáltatásokat. A kültéri strandon és fedett élményfürdő részben gyógyvizes úszó-, pezsgő- és pihenőmedencék mellett csúszdapark, valamint szauna felöntések várják a pihenni vágyókat.

forrás: http://esztergom.utisugo.hu/latnivalok/furdo-szallo-esztergom-90484.html

http://www.aquasziget.hu/

 

Leave your comments

Post comment as a guest

0
Your comments are subjected to administrator's moderation.
  • No comments found