Márai Sándor intelmei

A fürdõzésrõl

Amikor csak teheted – de soha nem úgy, hogy munkádtól lopod el az idõt és rossz lelkiismerettel, sietve cselekszel! –, menj el a hõvizû közfürdõk valamelyikébe, hetenként kétszer-háromszor. A fürdõzés nagyon régi emberi szokás, s nemcsak a testet edzi és üdíti, hanem a lelket is. Fürödj lassan, tested törvényei szerint, megfontoltan és ráérõen. A gyógyvizek átjárják tested és élénkítik lelked, megnyugtatják munkától és világtól elkínzott idegeid. A gyógyfürdõk afféle nedves kolostorok, ahol zavartalanul átadhatod tested és lelked a józan és méltányos pihenésnek. A kénes, vasas vizek a bõr pórusain át hatnak a belsõ szervekre és idegrendszerünkre; a fürdõ légköre, a fátyolos-párás környezet megszabadít a külsõ világ olcsó képzeteitõl. Fürödj tehát rendszeresen és módszerrel, mint a rómaiak.

Ne törõdj vele, ha e szokásodat lenézik a spártaiak; gondolj arra, hogy Spárta egyetlen önálló gondolkozót sem adott a világnak, s végül így is, úgy is elpusztult. Fürödj nyugodt lelkiismerettel. Fürödj módszeresen, váltogasd a forró és langyos, majd hideg medencéket és tusokat, engedd át tested a dögönyözõk kézügyességének, üldögélj hosszan a meleg vízben, tûrd el, hogy hidegvizes turbánnal göngyöljék be koponyádat, add át tested és lelked a meleg víz, a langyos csend nyugalmának, gondolkozzál, tanulj vízi türelmet, pihenj. A hurik ölében sem lehet úgy pihenni, mint egy hõvizû gyógyfürdõ medencéjében. S a forró léggel hevített kamrában ne maradj soha két, három percnél tovább. S adjál a személyzetnek jelentõs borravalót. S tudjad, hogy halandó vagy, de addig is tartozol testednek valamivel. Például a gyógyfürdõvel, hetenként kétszer; legföljebb háromszor.

Comment (0) Hits: 38

Rendhagyó tengerpartok

Ha tengerpartra gondolunk, többnyire vakítóan fehér homokot és végtelen kékséget vizionálunk. De korántsem ilyen egyhangú a képlet. Íme, néhány különleges strand a világ minden tájáról.

1. Ez az olivazöld homokkal borított strand a hawaii Papakolea Beach.

papakolea

papakolea beach2

A Világ négy pontján található csak ilyen part: Norvégiában, a Galapagos-szigeteken és a csendes-óceáni Észak-Mariana-szigeteken. A - színe után - olivin névre keresztelt ásvány vulkánkitörések nyomán keletkezik. Egy olyan szilikát, mely változó arányban tartalmaz magnéziumot, vasat és egyéb elemeket.

2. Izlandon található ez a természeti szépség a Vatnajökull Nemzeti Parkban.

jokul

jokul2

A Jökursálón nevű jeges tó húzódik a képen látható öböl mögött, ahonnan a jéghegyek lassan a tenger felé áramlanak. A partszakaszra tévedt kisebb-nagyobb jégdarabok olyanok, mint a csillogó kristályok. A fekete, vulkanikus kőzet-talaj még jobban kiemeli a látványt. Különlegessége miatt több hollywoodi film helyszíne is volt: a Halj meg máskor c. huszadik, jubileumi James Bond-film, a Halálvágta c. tizennegyedik James Bond-film, Lara Croft: Tomb Raider és a 2005-ös Bathman: Kezdődik! c. film.

3. Kalifornia legnagyobb tava a Salton-tó (kb. 1000 km2), melynek partja érdekes látványt nyújt.

salton sea 2

salton sea

A tó maga egyébként sekély, legmélyebb pontján is csupán másfél méter mély. A tó sótartalma extrém magas: 44 g/L, ami nagyobb, mint a Csendes-óceán sókoncentrációja (35 g/L). Mivel a tónak nincs kifolyása, a sótartalom fokozatosan nő, évente 1%-kal. Emiatt a halfajok többsége fokozatosan – illetve volt példa tömegesre is, pl. 2014-ben - kihal a tóból, és az algák egyre inkább elterjednek. A fehér partot messziről meglátva strandolásra hívogat, és azt gondolnánk, hogy az gyönyörű homokkal borított. Aztán odaérve bokáig süllyedünk a kisebb-nagyobb halcsontokban…

4. A Punalu’u Beach a legismertebb strandok egyike Hawaii-n.

punaluu4

punaluu

punaluu3

Vulkanikus tevékenység nyomait őrzi a fekete homokkal (valójában nagyon apró, bazalt kő) borított tengerpart. A hely a védett zöld tengeri teknős élőhelye is egyben.

5. A Mexikóhoz tartozó apró, lakatlan Marieta-szigetek egyikén található ez a gyönyörű tengerpart a föld alatt: Playa del Amor (szerelem strandja).

hidden beach

hidden beach3

hidden beach2

Ismertebb nevén - találóan- ez a Hidden Beach (azaz rejtett strand). Csak egy nagyon szűk alagúton át közelíthető meg a tenger felől, a sziklákon keresztül, és csakis apály idején. Dagály idején csak profi búvárok jutnak rajta át. Amilyen szép és érdekes, olyannyira borzasztó keletkezésének története: bombarobbanás-teszt okozta ezt a lyukat a földben. Az I. Világháború idején ugyanis a mexikóiak ezen saját szigeteiken kísérletezgettek, lakatlanok lévén. Ma már szerencsére nemzeti parkként tartják számon a szigeteket.

(Források fentebb, helyenként megjelölve.)

Comment (0) Hits: 1173

Zsiráfok az uszodában

Mi lenne, ha nem is emberek járnának az uszodába. Mondjuk zsiráfok! Ezt vizuálisan elképzelni is nehéz, de van egy kis animáció róla. Mert ma péntek van.

 

Comment (1) Hits: 2297

Hazai wizes legek II.

A Hazai wizes legek I. része után íme néhány újabb érdekesség.

Legelső palackozott ásványvizünk

Az ország legrégebbi palackozott ásványvizét, nevezetesen a Mohai Ágnes ásványvizet, évek óta nem lehet kapni, 2008 óta ugyanis zajlik a cég felszámolása. A Székesfehérvártól mintegy 10 km-re fekvő Moha községben több száz év óta ismert ez a víz. Az 1374-ben már feljegyzett, és az emberek körében jótékony hatásairól ismert, "Áldó-kút" néven emlegetett ásványvíz ma az Ágnes-forrás nevet viseli.

A víz első eddig ismert vegyelemzése 1810-ből való. Eszerint főszerepet játszanak a szénsavas kalcium, magnézium, nátrium, kálium, lítium, vasoxid, kénsavas kalcium, kovasav és titánsav. Ez utóbbi elem nagyon ritka, egy norvégiai ásványvízről jegyeznek csak fel hasonlókat akkoriban. Emiatt külföldön is felfigyeltek a forrásvízre. Gyógytani hatásait tekintve megemlítik légzőszervi és emésztési hatásait.

Az Ágnes-forrás kiépítése 1879-ben történt az akkori földtulajdonos, Kempelen Imre jóvoltából. Az ásványvizű kutat a tulajdonos - édesanyja iránti tiszteletből - Ágnes-forrásnak nevezte el. A következő évben a vízről kedvező orvosi véleményt írtak, és ennek hatására megrendelésekkel árasztották el a kút tulajdonosát. A nagy érdeklődésre való tekintettel 1880-ban felépült a palackozó, és megindult a termelés.

mohai

Az ásványvíz egyik címkéje a kezdetekkor.

A természetes szén-dioxiddal dúsulva feltörő mohai ásványvíz számos tekintetben kitűnt a hazai forgalomban lévő ásványvizek közül: nátrium tartalma a legalacsonyabb, hidrogén-karbonát-, kalcium- és magnézium tartalma pedig a magyarországi vizek között a legmagasabb. Összes oldott ásványi anyag tartalma magas: 1993 mg/l.

Két dolog vezethetett a Mohai Ágnes ásványvíz „bukásához”: egyrészt a termelés még régi, költséges módszerrel történt (a palackokat kézi erővel, mosókefével mosták, valamint a palackok zárása ugyancsak nem volt automatikus), másrészt manapság a csekély ásványi anyag tartalmú vizek térhódítása zajlik. A Mohait kizárólag Fejér megyében terítették. Nem is igen volt lehetőség a további terjeszkedésre, mivel olcsósága miatt a kereskedelemben inkább pl. a Kékkútit tartották kedvezőbbnek.

A Mohai Ágnes ásványvíz kiváló minőségét több nemzetközi díjjal is jutalmazták már a kezdetekkor: 1880 Graz, 1882 Trieszt, 1883 Bécs, 1885 Budapest, 1888 Brüsszel.

forrás: http://www.italipar.hu/node/71

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mohai_%C3%81gnes_v%C3%ADz

A legmélyebb artézi kút

Budapest a gyógyvizek városa. Az emberek többségének erről először általában a budai forrásokra telepített híres fürdők jutnak eszébe, és csak kevesebben tudják, hogy a pesti Széchenyi Gyógyfürdőt - amellett, hogy ez Európa egyik legnagyobb gyógyfürdője - tápláló termálvizű forrás az ország legmélyebb artézi kútja.

A városligeti artézi kutak története úgy kezdődött, hogy a terület átalakítása közben, az 1870-es évek elején Zsigmondy Vilmos mérnök kidolgozott egy elképzelést, mely szerint a Budai-hegységet alkotó vízhordó dolomitréteg Pestre is áthúzódik, csak a kéregmozgások miatt itt mélyebben található hévíz, mint Budán. A terveit nagyon nehezen fogadták el, de a város végül is engedélyezte és anyagilag is támogatta a fúrást. A Hősök tere alatt, 924,8 méter mélyen észleltek először felszálló vizet 1877 júniusában. A munkálatokat végül 1878-ban fejezték be, aminek nyomán 970,48 méter mélyről, napi 11917 hl 74 fokos víz tört fel a felszínre. Ez a majdnem 1 km mélységű artézi kút, a Városligeti I. kút, akkoriban a világ legmélyebbje volt. (A világ jelenlegi legmélyebb artézi kútja 1273 méter, és Németországban, Berlin mellett található.)

A forrás vize először a Városligeti-tóba ömlött, azután átvezették alatta az ún. Nádor-szigetre, ami a mai Széchenyi gyógyfürdő és környéke. 1881-ben kezdetleges fürdőt létesítettek a víz gyógyászati célokra való felhasználása érdekében, majd 1909-ben elkezdődött a mai Széchenyi Gyógyfürdő építése. Amikor a neobarokk stílusú épülethez az 1920-as években korszerű strandfürdőt építettek, kiderült, hogy a Városligeti I. forrás vize nem elegendő e nagy fürdő fenntartásához és üzemeltetéséhez. Ezért több vizsgálat elvégzése után 1936-ban megkezdték a második kút fúrását: 1256,1 méter mélyen 76 fokos gyógyvizet találtak, amiből napi 60000 hl tört a felszínre. Ezt a forrást nevezték el Szent István forrásnak, s vizét Európa legmelegebb kénes gyógyvizeként tartják számon. Az itt található kiépített ivócsarnokról korábban mi is írtunk.

szentistvanforras

A Szent István forrás fölé emelt ivócsarnok képe a Széchenyi Gyógyfürdő épületegyüttesével.

A fürdőben ma már csak a Városligeti II. forrás, a Szent István forrás vizét hasznosítják. Az I. kút vizével már csak középületeket fűtenek.

forrás: http://joszerencset.hu/eletrajz/zsigmondy.htm

http://www.termeszetvilaga.hu/tv98/tv9806/kincs.html

Magyarország legmagasabban fekvő tava

Mátrafüredtől nem messze található 507 méter tengerszint feletti magasságon a Sástó. Kedvelt csónakázó- és horgászhely, átlagos vízmélysége 1 méter. Hangulatos, apró szigetek találhatóak meg rajta, melyeket fahíd köt össze. A tó köré étterem, büfé és kemping is települt.

sasto kep

A Sástó egy részének látképe.

Sástó jelképe az 53 méter magas, jellegzetes sárga kilátó. Kevesen tudják, hogy eredeti rendeltetése olajfúró torony volt, amit Romániából hoztak a Szeged melletti Algyőre, de a hazai szabványoknak nem felelt meg, nem állíthatták tervezett helyére. Egy ötlet alapján 1973-ban került tovább Sástóra, hogy kis átalakítással kilátóként üzemeljen. Egész évben nyitva, 100-200 Ft-ért pár perc alatt könnyen fel lehet jutni, és a kilátás csodás.

Ezt bárki ellenőrizheti is a 360 fokos gömbpanorámás felvételeken, melyet a Sástó hivatalos weboldalán találunk. Körbenézhetünk a tavon átívelő fahídról, és a kilátó tetejéről egy tavaszi napon.

Virtuális Mátra-túrát is tehetünk a honlap segítségével: elérhető egy alkalmazás, ahol 18 környékbeli település 172 gömbpanorámás felvétele biztosítja számunkra azt, hogy alaposan megismerhessük a vidéket. Próbáljátok ki bátran, döbbenetesen jó!

De a környékre más miatt is érdemes ellátogatni: a sástói kőbánya területén 2006-tól kezdve egy kalandpark is üzemel. Első eleme a téli-nyári bobpálya volt, ami mára már rengeteg elemmel bővült (mászófal, függőhíd és egyéb akadálypályák, jet-ski, quadpálya … stb.).

forrás: http://www.sasto.hu/

Hazánk legmélyebb barlangja

A Bányász-barlangot az 1960-as évek közepén kezdték feltárni a Bükki Nemzeti Parkban, Lillafüred és Bánkút között. Akkor 87 méteres mélységig jutottak el a barlangászok. A feltárás 2010-ben indult újra. A több barlangász egyesület tagjaiból szerveződött Szinva Csoport új mélységi rekordot állított fel 2014 tavaszán: ekkor érték el a 275 méteres mélységet a barlangban. (A jelenlegi második legmélyebb barlang 254 méterrel szintén a Bükkben található.)

banyasz barlang

Egy nagyobb mélységű, függőleges akna képe.

A barlang járatai főleg párhuzamos, függőleges aknák, rövid, nagy esésű összekötő szakaszokkal és omladékos labirintusokkal. A barlang alsó része ma is aktívan fejlődik. Az aknákban egész évben találni csepegő, csordogáló vizeket. A barlang formakincse változatos: hasadék jellegű és oldásos formák is előfordulnak. Cseppkőképződményekben gazdag. A falak cseppkőlefolyással díszítettek, az új szakaszokon a késpenge élességű kőcsipkés szakaszok és a visszaoldott cseppkőképződmények váltogatják egymást.

A Bányász-barlang a Szinva forrásához kapcsolódik. Gyanítják, hogy a barlang mélysége meghaladhatja a 400 métert, hossza pedig akár 40-50 kilométer is lehet (jelenlegi feltárt hossza: 623 m). A kutatást tovább folytatják. Fokozottan védett barlang, csak engedéllyel látogatható. Kiépített szakasza nincsen.

forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20140409-melysegi-rekord-bukk-lillafured-bankut-a-banyasz-barlang-lett-a-legmelyebb-barlang-magyarorszagon.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1ny%C3%A1sz-barlang

Comment (0) Hits: 1391

Hazai wizes legek I.

A „legek” népszerűek. Egyszerűen szeretjük tudni, melyik a legmagasabb hegy, a leghosszabb folyó, a legnépesebb város, a legkisebb állat a világon. De vajon Magyarországról is ismerünk hasonló tényeket?

Mi most nem a legismertebb hazai „legek” felsorolására törekszünk – ilyenek lehetnének például: a leghosszabb folyami híd (Megyeri híd), a legelső gyógyfürdő (Széchenyi Gyógyfürdő), a legnagyobb sziget (Szigetköz)… stb. Mi inkább kevésbé ismert érdekességeket mutatunk be röviden a vizek világából.

A legelső magyar olimpiai bajnok

Hajós Alfréd szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét az első újkori olimpián. 1896. áprilisában megnyerte Athénban, a 11-13 fokos tengervízben megrendezett versenyen a 100 m-es és az 1200 m-es gyorsúszó-számot. (Érdekesség, hogy ekkor még ezüstérem járt a győzteseknek.)

A 20 versenyzőt gőzösök szállították ki az öböl közepén fekvő 100 m-es versenypálya rajtjához, amely egy bójákra kifeszített kötél volt. Hajós végig vezetve, elsőként ért célba, 1:22,2 perces idővel. Egy jó órával később elindult az 1200 m-es távon is. A 15 versenyző a nyílt tengeren egy gőzős pereméről, pisztolylövésre indult el. Hajós a célba 15 méteres előnnyel ért. Időeredménye 18:22,2 perc volt. A dermesztő hideg vízben teste, melyet előzőleg a hideg elleni védekezésképpen faggyúval kent be, úgy lehűlt, hogy saját erejéből nem tudott kijönni a tengerből, görög matrózok segítették partra. A verseny másnapján a görög lapok Hajós Alfrédet "magyar delfin"-ként emlegették.

hajosalfred

Az úszás mellett a labdarúgásban és az atlétikában is jeleskedett, labdarúgó-játékvezető és a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt.

Hajós Alfréd (eredeti neve: Guttmann Arnold) 1878-ban született egy szegény zsidó családban. Építészmérnökként végzett, dolgozott. Főbb munkái: az UTE Megyeri úti stadionja Újpesten, a Margit-szigeti (ma: Hajós Alfréd) Nemzeti Sportuszoda, a miskolci Lichtenstein-palota, valamint az Aranybika szálló Debrecenben.

A különböző sportágakban nyújtott kiemelkedő teljesítményei, valamint a sportélet fellendítése érdekében végzett társadalmi és szakmai munkája alapján méltán lehetünk büszkék rá.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Haj%C3%B3s_Alfr%C3%A9d

http://www.or-zse.hu/resp/hallgatoi/erossne-hajosalfred.htm

A legritkább hal hazánkban

A tiszai ingolna (Eudontomyzon danfordi) teste hengeres, megnyúlt, alakja inkább féreghez hasonlít. Életciklusukban van egy hosszú, 4-5 éves lárva korszak, ekkor a folyók pangó vizű részein az iszapba ásva, férgek módjára élnek, és szerves törmelékkel táplálkoznak. Majd ezt követi egy rövid, 1-2 évig tartó életszakasz: a kifejlett példányok tipikus paraziták, a gyengébb pikkelyzetű halakra rátapadnak és azok vérét szívják. Állkapcsa nincs, szájnyílása ijesztő, tölcsérszerű szívószáj. A kifejlett egyedeknél a szívótölcsér alján helyezkedik el a fogakkal ellátott nyelv (lárvakorban még nincsenek fogaik). Nyelvük előre-hátra mozgatható, a fogakkal együtt fűrészként működik.

ingolna

Kifejlett egyedei a 15-25 centiméter hosszúságot is elérhetik. Csoportosan ívnak, a vízhőmérséklet függvényében, életükben egyszer vagy kétszer.

Fokozottan védett, nagyon ritka faj, fellelhető a Körösökben, a Marosban, a Szamosban és a Tisza felső szakaszán. A víz tisztaságára rendkívül érzékeny. Természeti értéke alapján a legdrágább halfaj: 250 000 Ft.

források: http://www.horgasz.hu/index.jsp?id=200&main=1245&akt=201&oldal=Tiszai-ingola.html

http://www.villantomagazin.com/images/fix/vedetthalaink.pdf

Budapest legelső szökőkútja

A főváros első szökőkútja a Danubius-kút, mely eredetileg a Kálvin téren állt - bár először a Ferenciek terére tervezték. A kút építése a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak köszönhető, és 1883-ban került felavatásra. A tervezési és kivitelezési munkálatokat Ybl Miklósra bízták, a szobrokat Feszler Leó készítette. Faragott kőfigurái az ország meghatározó folyóit: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezik. A szobrok a második világháború alatt annyira megrongálódtak, hogy végül a kutat lebontották, és csak 1959-től látható ismét már az új helyén, az Erzsébet téren.

danubius kut2

forrás: http://www.budapestwatersummit.hu/ezer-viz-orszaga/csodak-kutja/budapest-elso-szokokutja-317/

A legmélyebb hazai bányató

Kristálytiszta, türkizkék víztükör, meredek sziklafallal határolt partszakasz - nem egy szokásos magyar táj jellemzői ezek. Mégis létezik ilyen hely 15 km-re Kazincbarcikától, egy, a mediterrán vidékek tengerszemeinek szépségével vetekedő geológiai különlegesség. A rudabányai bányatóról van szó, melynek hossza körülbelül 300 méter, átlagos szélessége 80 méter, legnagyobb mélysége pedig megközelíti a 60 métert. Fenekén éles szikrák rejtőznek, hirtelen mélyülő vize pedig halálosan hideg.

rudabanya

Különleges látványa miatt filmforgatások kedvelt helyszíne. Ügyes beállításokkal egy fülledt, trópusi tengerpart, sötétedéskor pedig egy elhagyatott, lakatlan sziget látványát is képes utánozni. Bár a tó magánkézben van, szabadon látogatható, csak jelezni kell a Rudabányai Múzeumnak. Az ő engedélyükkel behajthatunk a tóhoz vezető magánúton autóval is. Ráadásul ez az ország ásványfajokban leggazdagabb területe, és emellett még 10-12 millió éves őslénygyűjteményt is találunk a kisvárosban. Remek hely egy kirándulásra!

forrás: http://tura.network.hu/blog/tura-hirei/kirandulas-rudabanyan-magyarorszag-legmelyebb-tavanal

http://www.origo.hu/utazas/magyarorszag/20130730-winnetou-szelleme-a-legmelyebb-magyar-tonal.html

A legelső magyar közfürdő és fürdőváros

Esztergomban, a Szent Tamás-hegy lábánál fakadó melegvizű források, és az azokból táplálkozó Hévíz tó már a középkorban létezett. A tó forrásainál III. Béla első felesége, Anna királynő a XII. század végén létrehozta az első magyarországi közfürdőt.

Az első okleveles említés az esztergomi nyilvános közfürdőről 1238-ból való. Ekkor IV. Béla király a johannita lovagoknak adományozta a nagyanyja által létesített közfürdőt. A keresztesek ispotályt építettek ide, és a fürdővizet gyógyításra is használták. A gyógyvíz kalcium, magnézium, hidrogén-karbonát összetételű. Alkalmas a mozgásszervi panaszok-, nőgyógyászati panaszok-, és műtétek utáni panaszok enyhítésére.

A fürdőkultúra a török korban is fennmaradt a városban. A törökök 140 éves helyi uralmuk idején több hévizes fürdőt létesítettek.

A Hévíz tavat 1840-ben lecsapolták és feltöltötték. Helyén felépült a környék első, és egyben legnagyobb múltú szállodája a Szent István-fürdő és Szálló, mely hamar a helyi kulturális élet egyik központja lett. Az épületegyüttesben gyógyvíz, gőz- és kádfürdők, de még színházterem is megtalálható volt. Vendégei voltak többek között Liszt Ferenc, Széchenyi István és Kossuth Lajos is. Ma a 11-es főút mentén áll romos állapotban.

furdo szallo

A városban jelenleg a két éve újranyitott Aquasziget Élményfürdő nyújt fürdő-szolgáltatásokat. A kültéri strandon és fedett élményfürdő részben gyógyvizes úszó-, pezsgő- és pihenőmedencék mellett csúszdapark, valamint szauna felöntések várják a pihenni vágyókat.

forrás: http://esztergom.utisugo.hu/latnivalok/furdo-szallo-esztergom-90484.html

http://www.aquasziget.hu/

 

Comment (0) Hits: 1209

Szörnyek a mélyben? – Egyedülálló videó készült a mélytengeri ördöghalról

Először sikerült eredeti környezetében lencsevégre kapni a mélytengeri horgászhalat – más néven a fekete tengeri ördögöt vagy ördöghalat. Novemberben a kaliforniai Monterey öbölben 580 méter mélyen ezen ritka ördöghal-faj nyomait kutatva botlottak bele kutatók ebbe a magányos példányba.

ördöghal

Az ördöghal sokáig csak fényképeken vagy rajzon nézett vissza ránk. Sokan a Némó nyomában című rajzfilmből ismerhetjük, ahol ez a ragadozó hal próbálta felfalni a Némó keresésére indult kis bohóchalat.

Kerekded alakjával, karomszerű, tűéles, hosszú fogaival leginkább tényleg egy szörnyre emlékeztet, akivel még véletlenül sem szeretnénk összefutni. Szerencsére azonban ez a fajta nem nő nagyra. A nőstények maximum baseball labda méretűek, a hímek még ekkorára sem nőnek meg, sőt ők egyedül nem is túl életképesek. Nőstény nélkül hamar elpusztulnak, ezért aztán amint összeakadnak eggyel, azonnal beléjük csimpaszkodnak: nemes egyszerűséggel beléjük harapnak. Szöveteik is egyesülnek a nőstényével, és hordoztatják magukat addig, amíg csak lehet.

A faj különlegessége, hogy a fején hordoz egy világító végű nyúlványt, melyet a szája elé lógat, és így vonzza magához a gyanútlan áldozatát az örökös sötétségben. A fényt a nyúlvány végén található milliónyi baktérium állítja elő.

A most lencsevégre kapott ördöghal egy 9 cm-es nőstény. A felvétel egyik érdekessége, hogy ez a halfaj eddig még soha nem látott módon használja úszás közben a hátuszonyait.

A videót egyébként egy speciális távirányítású robot segítségével készítették, mellyel végül sértetlenül fel is tudták hozni az ördöghalat. Jelenlegi otthona egy sötét és hűvös, fagyasztóláda-szerű hely, ahol további megfigyeléseket végeznek rajta.

 

Forrás: http://news.nationalgeographic.com/news/2014/11/141125-sea-devil-deep-sea-fish-animals-science/ 

Comment (0) Hits: 811