Hazánk gazdag hévizekben, melyek forrásaihoz számos gyógyfürdő települt. Csak Budapestet nézve, a termálvízből napi 70 millió liter tör fel, közel 120 helyen. A gyógyfürdők mellett sokfelé találhatunk kiépített ivókutakat is, ahol az adott forrás vizét belsőleg is alkalmazhatják a gyógyulni vágyók. Egyesek fölé pavilon is épült: ezeket ivócsarnoknak nevezzük. Ezek közül talán a legismertebb a Rudas Gyógyfürdő melletti, ahol három forrás is található.

ivócsarnok

Az ivócsarnok jelenlegi épülete 1965-ben épült, és ez sajnos tükrözi mind a külső, mind a belső állapotát. Nem tudom, mire számítottam, de valahogy ennél hívogatóbb látványra. Rontott az összképen, hogy a Rudas és az ivóvízcsarnok közötti terület (valamilyen) munkálatok miatt le van zárva, és ha valaki konkrétan nem keresi ezt az épületet, aligha fog belebotlani.

Belépve a csarnokba sem lettem elégedettebb: szemben egy márvány csapba folyik folyamatosan a három forrás vize, míg oldalt egy-két rozoga pad kínál pihenési lehetőséget. Bár, nem tudom, ki szeretne sokat időzni egy határozottan büdös, erősen záptojás szagú teremben. Ezt a jellegzetes szagot egyébként a forrásvizek kén tartalma okozza.

ivócsarnok kutak1

A források vizéből lehet helyben fogyasztani, azaz poharazni, vagy elvitelre is kérhetünk. Ha épp nincs nálunk üres flakon, (ingyen) kaphatunk azt is. A gyógyvíznek itt ára van: pl. fél litert 40 Ft-ért, 5 litert 600 Ft-ért vehetünk meg.

Az ivócsarnokok nagyapáink idején különösen nagy népszerűségnek örvendtek, mára azonban már kevésbé populárisak. De tény, hogy az ott eltöltött pár perc alatt folyamatosan jött vásárló, akik több flakon vizet vittek el egyszerre.

A Juventus gyógyvíznek többek között fiatalító hatást tulajdonítanak, az Attila forrás vizét az emésztőrendszeri panaszokra, a Hungáriáét pedig gyomor- és vesebántalmakra ajánlják. A vízkúrák részletes javallatai és ellenjavallatai megtalálhatóak a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. hivatalos honlapján. Ezeket tényleg érdemes megfogadni. Több helyen kiemelik: „Egyszeri ajánlott adag: 3-5 dl. Az ivóvízkúra előtt kérjen tanácsot kezelőorvosától.”

Én is vettem a források vizéből, csak kóstolónak, érdekességből. A gyógyvizekre jellemző módon, ezek a források is melegen, nagyjából 40 fokos hőmérsékleten törnek a felszínre. A vízkúrát alkalmazók számára a melegen, lassú kortyokban való fogyasztást javasolják.

Mindhárom gyógyvízre jellemző a kénes szag, de a legdurvább a Juventusé, úgyhogy - fiatalító hatás ide vagy oda J – kicsit megijedtem, mi is vár rám. De ízviláguk szinte ugyanolyan: eléggé semleges. A Juventus gyógyvíznek talán éreztem egy nagyon enyhe mellékízét, de nem feltűnő. Nekem melegen fogyasztva egyik víz sem esett jól, de miután kihűlt, már eléggé ihatónak találtam őket – szigorúan NEM véve levegőt közben. (Később egy kis sós utóíz került a számba, nem tudom, ezt más is tapasztalja-e.)

Én azért bevallom, nem leszek a jövőben sem az ivócsarnokok rendszeres látogatója. De ha esetleg valami panaszra keresek természetes gyógyhatású szert, körbenézek majd a „piacon”.

A gyógyvizek részletes összetételét megtaláljátok honlapunkon.

A Széchenyi Gyógyfürdő mellett találjuk a Szent István forrást, ami fölé szintén pavilon épült, és már a XIX. század végén működött az ivócsarnok. Mi ide is ellátogattunk. Leírását itt találjátok.

Leave your comments

Post comment as a guest

0
Your comments are subjected to administrator's moderation.
  • No comments found