A gyömrői artézi kút

Nem tudom, vitézek, szívemnek fájdalmait jelentsem-e előttötök…

Aki tanult retorikát, biztosan belebotlott ebbe a körmondatokkal teli beszédbe. Rákóczi Ferenc szólt így az összegyűlt seregéhez Gyömrőn, a Mánya-réten 1705. július 3-án. Ha autóval mentek arrafelé, könnyen elsuhantok az emlékmű mellett, az Üllőt Gyömrővel összekötő úttól talán húsz méterre van, körbeültetve bokrokkal. Ha kerékpárral jöttök – és jól teszitek, ha avval jöttök – akkor a Gödöllői-dombság legszélén megállhattok egy kicsit pihenni, mielőtt nekimentek a sok hepehupának. (Ha Isaszeg vagy Sülysáp felől tekertek, akkor épp ellenkezőleg, azért éri meg egy kicsit pihenni, mert elhagytátok a buckákat. Aki Pestszentlőrinc – Vecsés – Üllő irányából érkezik, az vigyázzon, mert a régi 4-es úton, az M0-s felüljárója és Üllő eleje tábla között egy szakaszon ki vannak tiltva a kerékpárosok, de valószínűleg a Vecsés – Üllő elkerülő megépülése óta ezt a tiltást nem veszik olyan nagyon komolyan, mert rendszeresen látok arra bringásokat. Mindenesetre a tiltó tábla kint van.)

Rákóczi beszédének emlékműve

Szóval a Fejedelem beszédének emlékműve egy terméskő oszlop, az ötvenes években épült. Ma már kicsit omladozik, felújítás ürügyén 2006-ban kicserélték rajta a táblát.

Ha valóban elkötelezett hívei vagyunk a 18. századi retorikának és nyelvtörténeti emlékeknek, megnézhetjük a beszéd fennmaradt írásos változatának hű másolatát a gyömrői tájházban, ami mindemellett a pest megyei népi építészet egy nagyon hangulatos emléke. Ehhez csak be kell tekernünk (néhány perc) Gyömrőre, végigmennünk a néhány száz méter hosszú Üllői úton, majd elfordulnunk jobbra, a gróf Teleki Pál utcába. (Mindeközben annyi látnivaló mellett haladunk el, amit felsorolni is nehéz lenne, a Teleki kastély, a Puky-család kúriája, a Fellner Jakab által épített katolikus kápolna, a református templomban Canova márvány domborműve, stb. stb. Most csak mazsolázgatunk a kisváros látnivalói közül.) A tájházat könnyű lesz megismerni: egyrészt mert gyönyörű, másrészt mert tábla jelzi.

Most már nagyon közel járunk az artézi kúthoz, eszetekbe ne jusson megtölteni a kulacsotokat az utcában álló nyomóskútból. Csak tovább kell gurulni a Teleki utcán, és néhány tíz méter után látszik is alattunk Gyömrő „Falu” városrészének központja a katolikus és a református templommal, a világháborús emlékművel, katonai temetővel, kocsmával, körforgalommal – és egy pavilonnal, ami előtt emberek ácsorognak. Kannákkal. Mindig. Ez ugyanis az artézi kút, aminek a vizéért Nagykátától Pécelig ide járnak a népek, sokan évtizedek óta.

A gyömrői tájház

Éppen csak akkor nem álltak ott a vízhordók, amikor lefényképeztem a helyet, ugyanis sikerült kifognom azt a ritka alkalmat, amikor a kút nem folyt. Valószínűleg a rendkívüli aszály miatt – reméljük, csak időszakosan – elapadt a vize. Tehát értékeljük a fotó ritkaságát: a kút, a vízimádók zavaró látványa nélkül.

1920 – 1926: hét év munkája

Az artézi kút története az első világháború után kezdődött, amikor a község jegyzője, Simon Mihály (nevét ma tér őrzi Gyömrőn, itt található a helyi piac) elméjében megfogant az ötlet: csak egy mély fúrású kút oldhatja meg azt a problémát, miszerint a magas talajvíz miatt a kevésbé mély, ásott kutak vize rendszeresen elfertőződik és járványokat okoz szinte minden évben. Hét évig győzködte a járás lakosságát és vezetőit, amíg megszületett a döntés, állják a költségeket. Ekkor bízták meg Prónay József kútfúró mestert, aki nekiállt átfúrni a talaj pliocén korból származó homokrétegét.

A gyömrői artézi kút

A kút pavilonjának falán egy kis réztábla mutatja, milyen talajrétegeken keresztül kapjuk ezt a vizet, nagy vonalakban összefoglalva egy kb. két méteres humuszréteg alatt nagyjából 30 méterig különböző szerkezetű kvarchomokot találunk, majd jó hetven méternyi iszapos, homokos vagy meszes márga következik, újból néhány méternyi kvarchomok, és alatta van a sok talajrétegen átszűrt, tiszta artézi víz.

Ezt a réteget Prónay kútfúró mester 1926 márciusában 105 méter mélyen találta meg. A 16,5 fokos víz magasra tört fel, a kezdetekkor 18 litert adott percenként.

A gyömrői artézi kút vízzáró rétegei

Mi van benne? És mire jó?

A feltörő víz ásványianyag-összetétele szintén ki van függesztve a pavilon egyik tartóoszlopára, de azt hiszem, hasznosabb, ha inkább egy táblázatban foglaljuk össze ezeket az adatokat, áttekinthetőbb lesz, mint a kissé eloxidálódott réztábla.

Igyekeztem a mértékegységeket korrigálni, a rézmetszőnek ugyanis szemlátomást nehézséget okozott a görög és a latin, illetve a kis- és nagybetűk közötti különbség, ha az általam korrigált mértékegységeket hibásnak vagy valószerűtlennek találjátok, szívesen veszem a konstruktív kritikát.

Laboratóriumi vizsgálat Mért érték Határérték
kémiai oxigén (ps) 0,4 mg/l  
fajlagos vezetőképesség 501 μS/cm  
nitrit ˂0,02 mg/l 0,50 mg/l
ammónium 0,13 mg/l 0,50 mg/l
vas ˂0,03 mg/l 200 μg/l
mangán ˂0,03 mg/l 50 μg/l
nitrát 9,8 mg/l 50 mg/l
klorid 12,3 mg/l 250 mg/l
m. lúgosság 6,4 mmol/l  
összes keménység (CaO) 158 mg/l  
pH 7,33  
szulfát 26,9 mg/l 250 mg/l
kálcium 56 mg/l  
magnézium 34 mg/l  
nátrium

 

22,6 mg/l 200 mg/l
kálium

 

1,27 mg/l  
hidrogén-karbonát 390,4 mg/l  
karbonát 0 mg/l  
fluorid ˂0,15 mg/l 1,5 mg/l
cianid 0 μg/l  
anionaktív detergensek 0 mg/l  
alumínium 0 mg/l  

A táblázat adataiból az olvasható ki, hogy egy viszonylag alacsony ásványianyag-tartalmú, nátriumszegény diétához kiválóan alkalmazható vízzel van dolgunk.

A gyömrői artézi kút vizének vegyi összetétele

A félreértések elkerülése végett: Gyömrőn palackozzák a Gyömrő Gyöngye márkanevű ásványvizet, de az nem ebből a kútból ered, és az ásványianyag-összetétele is némileg eltér ennek az artézi kútnak a vizétől.

A tudományos vizsgálatok szerint különösebb gyógyhatása nincs, vagy legalábbis azt nem sikerült tudományos eszközökkel igazolni, de erről érdemes meghallgatni azokat, akik innen hordják a vizet lassan negyven éve. Én, miközben kuncsorogtam, hogy csak hadd töltsem meg a kulacsomat, ne kelljen megvárnom, míg mindenki teletölti a marmonkannáit, többször végighallgattam gyomor- és béltraktusok, nőgyógyászati esetek csodás gyógyulásairól szóló történeteket. Nyilván érdemes ezeket az eseteket a helyiértékükön kezelni, de a történetek előadóinak vehemenciája meglehetősen szilárd hitről és meggyőződésről tanúskodott.

A gyógyhatás vitathatóságától függetlenül morális szempontból dicséretes, környezetbarát, lokálpatrióta és takarékos megoldás a helyi vízzel újratölteni a flakonokat, semmint kamionok által ide-oda szállított, palackozott vizet vásárolni, aztán a szemétkupacot otthagyni valamelyik kukában, legyen az akár szelektív szemétgyűjtő. A legjobb hulladék az, ami nincs.

A víz régebben is nagyon népszerű volt, de néhány éve a sorban állást nagyban megkönnyíti és civilizáltabbá teszi, hogy a helyi önkormányzat és a vízmű 2006-ban felújította a létesítményt, a „Falu” főtere Czibula Magdolna tervei alapján kis dísztérré változott, a kút fölé pedig Lovas István tervezett tájba-utcaképbe illő fedelet.

A vízért sorban állók tömege adja a hely egyik jellegzetességét: a kis pavilon a kisváros, sőt a környék agórája. Ez bizony azt is jelenti, hogy érdemes óvatosnak lenni, a politika kényes témája egyszer már oda vezetett, hogy ki kellett hívni a közterület-felügyeletet és a körzeti megbízottat, hogy tegyen rendet a nyugdíjasok tettlegességig fajuló nézeteltérésében.

A konfliktusok másik forrása a várakozás. Az sorban álló törzsrajongók szerint a felújítás előtt nagyobb vízhozama volt a kútnak, az új vízköpő vízgépészeti megoldásai közé tartozhatott, hogy valamilyen szűkítő közbeiktatásával redukálták a vízhozamot, így el lehetett kerülni a pazarlást, viszont percekig kell várni, amíg egy négy-ötliteres kanna megtelik. Ezért az önkormányzat 25 literben maximalizálta az elszállítható víz mennyiségét, de természetesen senki nem ellenőrzi, hogy be is tartják-e ezt a korlátozást.

Sokan, főleg a nyugdíjasok – elkerülendő a sorban állást – inkább éjjel, vagy a kora reggeli órában hozzák el a demizsonjaikat. Viszont engem eddig mindig odaengedtek soron kívül a biciklis kulacsommal. Szépen kell kérni, meg kell hallgatni a csodatévő vízről szóló történeteket, és akkor a legvérmesebb nyugdíjasok is kedves bácsikká és nénikké változnak.

Források

 

Leave your comments

Post comment as a guest

0
Your comments are subjected to administrator's moderation.
  • No comments found