A Lukács Fürdő ivókútja - A pesti poharazók III.

A pesti poharazók cikksorozatunk utolsó állomása a Szt. Lukács Gyógyfürdőnél található ivócsarnok.

Az itt feltörő forrásvizet XII. századi lovagrendek által épített kolostorok már bizonyítottan használták. Hajdan a gyógyszállóval és az első budapesti komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel együtt ez volt a Gellért Fürdő megnyitásáig Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője. Ekkor alakult ki az a szokás, hogy a gyógyult betegek márvány „hálatáblákat” helyeztek el az épületen, amelyeknek nagy része a II. Világháború során megsemmisült. A megmaradt táblákat a felújítás során az épületek falába építették, érdekes látvány.

A 2011-2012-ben felújított  Szt. Lukács Gyógyfürdő és Uszoda épületegyüttesei mellett áll az ivócsarnok. 1937-ben nyitott, és azóta is eredeti struktúrájában található itt. Az épületek közötti kert kellemesen parkosított, ősfás.

lukács kint

A csarnok bejárata a parkosított udvarról nézve.

A csarnokot körben hatalmas ablakokkal tették világossá. Belépve középütt egy elzárt, használaton kívüli, márvány szökökút található. A forrásvizet viszont ettől balra, egy szintén márványból készült fali kútnál lehetett korábban inni. Most ez is zárt terület.

lukács csarnok

A központi, valaha működő szökőkút.

lukács kút

A falikút, valamint a háttérben a gyógyvíz kiadása.

 

A gyógyvíz kiadására oldalt alakítottak ki egy kisebb területet, ahol éjjel-nappal folyik a csapból a forrásvíz. Itt szolgálják ki az érdeklődőt.

Ott jártunkkor, 10 perc alatt összesen két személy vett csak vizet, és csupán egy flakonnal. A másik két ivócsarnokban nagyobb forgalmat tapasztaltunk, ott kannákkal és teli kosarakkal távoztak a vásárlók.

Természetesen mi is kóstoltuk a vizet. Frissen, azaz melegen, ebben a nagy hőségben most kifejezetten nem esett jól, de kevéssé volt záptojás szaga/íze, mint a korábban, az ivócsarnokokban kóstoltaknak. Kihűlve erősödött ugyan valamellyest a záptojás szag/íz, de nem ez volt számomra zavaró, hanem inkább az az érzet, mintha állott, enyhén szénsavas vizet ittam volna. Én azt nem szeretem.

Az ivókútból hétköznap 10.00 - 18.00 között hozhatunk gyógyvizet a szokásos árakon: fél liter 40 Ft, 1 liter 70 FT, míg 5 liter 600 Ft.

A gyógyvizek részletes összetételét megtaláljátok honlapunkon.

A korábban látogatott ivócsarnokokról szóló cikkeinket megtaláljátok itt:

A PESTI POHARAZÓK

NE CSAK PACSÁLJUK, IGYUK IS! - A PESTI POHARAZÓK II.

Comment (0) Hits: 824

Pilisszentkereszti séta a Szentkútnál

Egy szép, májusi hétvégén a pilisszentkereszti Mária-forráshoz kirándultunk. A Pomáz és Pilisszentkereszt közötti műúton található balra, a szőlőkbe vezető úton végighaladva, nagyjából 1-1,5 km-re az erdőben. A kék kereszt-jelzés mentén könnyen megtalálható.

mariaforras

A kiépített Mária-forrás.                      fotó: wizesblog

A forrás kiépített, Szentkútnak nevezik. Csodatevő helynek ismerik, zarándokhely. Története szerint, régen egyszer egy vak kisgyerek a kereszt felé nézett, és imádkozás közben hirtelen meglátott egy fehér galambot (Szűz Máriát), és ettől kezdve látott. Azóta több legenda is kering arról, hogy beteg emberek meggyógyultak a forrás vizétől.

A víz egyébként bevizsgált, ’megfelelő ivóvíz’ minősítésű. Jól látható helyre kifüggesztették a legfrissebb, 2014. októberi adatokat.

mariaforrasvizsg

A forrásvíz minősítése.                              fotó: wizesblog

A környékbeliek flakonokkal, demizsonokkal hordják el a friss forrásvizet. Ott jártunkkor is többen óriási táskákban vízzel teli PET-palackokkal megpakolva távoztak. A forrás vize hűvös, utóíztől mentes, finom.

A falusiak egy kis, színes (kék-fehér), nyitott szabadtéri kápolnát is emeltek a forrás fölé. Szépen rendben is tartják a nevezetességet. Állítólag évente kétszer, a közeli búcsúk idején virágokkal fel is díszítik.

szentkut

A kegyhely a forrással.                     fotót: wizesblog

Kellemes kirándulás volt, gyermekeseknek is ajánljuk, mert az autót egy közeli parkolóban ott lehet hagyni, onnan pedig már nincs messze. Akinek kedve van nagyobb túrát tenni, az tovább is indulhat a kék vonal-jelzés mentén és a Dera-patak szurdokvölgyében barangolhat. A Szentkút is, és a szurdok is a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

Comment (0) Hits: 2215

Fót artézi kútja

Fóton áthaladva többször észrevettem már, hogy a főútról nyíló egyik utca sarkán több-kevesebb ember álldogál, időjárástól (téltől is) függetlenül. Nemrég megálltam, hogy megnézzem én is azt a valamit.

Messziről egy fa oszlop látszott. Közelről megállapíthattam, hogy ez egy nagyon szépen megfaragott darab. Faburkolata Valent-Hódy Mihály munkája.  Alján kiépített ivókút, amit az ottaniak artézi kútnak hívnak. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy ez két darab csappal van felszerelve, viszont az artézi kút jelző tudtommal az állandó vízfolyásra (kéne) utal(jon).

fotiartezikut

A kúthoz folyamatosan jöttek óriási flakonokkal vagy ásványvizes palackkal teli kosárral az alatt a pár perc alatt is, amíg én körbenéztem. És egyáltalán nem nyugdíjasok – szép kis sztereotípia, mondhatom J

A vízből én is csapoltam. Íze elsőre semlegesnek tűnik, aztán előjön egy enyhe utóíz. De egyáltalán nem kellemetlen, csak nekem szokatlan, aki a szűrt víz semlegességéhez vagyok szokva. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ez egy kedvelt víz lehet a helyiek és a környékbeliek körében.

A kúthoz egy felavató táblán kívül semmi sem volt kiírva. Fót város honlapján azonban megtaláltam a vízminőségre vonatkozó hírt. Ez ugyan 2014. augusztusi dátumú, de sikerült szereznem egy önkormányzati havilapot (Fóti Hírnök), aminek legutóbbi számában a decemberben elvégzett ÁNTSZ vízminőség-vizsgálat eredménye is szerepelt. Idemásolom ezeket a friss értékeket:

Vizsgálat

Kossuth utca – Eötvös utca sarok

201/2001. (X.25.) Korm.rend. szerinti határérték

bakteriológiai vizsg.

negatív

 

zavarosság

tiszta

 

klorid

7 mg/l

250 mg/l

nitrát

<0,5 mg/l

50 mg/l

nitrit

<0,01 mg/l

0,5 mg/l

ammónium

0,41 mg/l

0,5 mg/l

össz.keménység CaO *

46 mg/l

min. 50 – max. 350 mg/l

vas *

0,373 mg/l

0,2 mg/l

mangán *

0,118 mg/l

0,05 mg/l

szulfát

17,3 mg/l

250 mg/l

pH

7,98

>6,5 és <9,5

 

Összehasonlítva a fél évvel ezelőtti állapottal, elmondható, hogy a klorid tartalom csökkent, a szulfáté emelkedett. A pH érték is magasabb valamelyest.

Megjegyzésben áll, hogy „a kút vize a mérés alapján emberi fogyasztásra alkalmas, de a *-gal jelölt értékek miatt kifogásolt minőségű ivóvíz”. Emiatt kismamáknak és gyermekeknek egyáltalán nem ajánlom!

 

Comment (0) Hits: 3025

Ne csak pacsáljuk, igyuk is! - A pesti poharazók II.

Még a rendszeresen termálvízhez járók sem nagyon tudják, hogy a gyógyvíz nemcsak fürdőzésre való, de ivókúraként alkalmazva is kiváló hatást fejt ki. A mára már leginkább az idősebb korosztály által látogatott ivókutak fölé Budapesten három helyen épült pavilon. Korábban beszámoltunk ezek egyikéről, a Rudas Gyógyfürdő mellettiről, hát most nézzünk körül egy másik kiépített ivócsarnokban is.

szentistvanforras

A Széchenyi Gyógyfürdő mögött találjuk a Szent István forrást. A termálvíz itt az 1877-es évi fúrások nyomán tört fel a mélyből. A következő évben már ivócsarnokot húztak a forrás fölé, melyet aztán az 1930-as években építettek át jelenlegi formájára: kerek, csupa üveg-acél pavilonná. Az épület mögé pedig ekkortájt egy kőmedence is került bronz szökőkúttal, mely felett hidegebb időben látványos gőzfelhő kering, tekintve, hogy gyógyvíz csordogál abban is. Néhány éve felújításra került a hely, de sajnos az idő vasfoga kikezdte a pavilon tetején díszelgő, kőből készült Szent István forrás feliratot. Mára már csak néhány betű álldogál a bejárat felett.

Míg a Rudas ivócsarnok csalódást okozott - bár fogalamam sincs, mire számítottam egyáltalán -, addig ebbe az épületbe lépve kellemesen éreztem magam: egy akváriummal is díszített, otthonosabb légkört találtam, ahol nem volt fojtogató szag. Ez utóbbit annak tudtam be, hogy itt nem folyt folyamatosan a forrásvíz a csapból, mint a Rudas esetében, hanem normál vízcsapból eresztették a gyógyvizet.

szentistvanbent

Jó ötlet volt a tervezőktől hajdanán, hogy a köralakú helyiséget végig üvegfallal vették körbe. A kilátás adott: a gyógyfürdő épületére és a parkra. Oldalt a helyhez illő egyszerű padok találhatóak azok számára, akik trécselés közben helyben szeretnék elfogyasztani a gyógyvizet. De erre lehetőséget ad a pavilon hátában elhelyezett, korábban említett szökőkút, körben hangulatos kőpadokkal.

Elvitelre is kérhetük forrásvizet. Úgy vettem észre, az árak azonosak a Rudas ivócsarnokbelihez: fél liter 40 Ft-ba, 5 litert 600 Ft-ba kerül. Az ajánlott egyszeri adag itt is 3-5 dl.

A bejárattal szemben, a csap felett egy szép üvegtáblán olvasható a gyógyvíz összetétele és a javallatok. A forrás vizét többet közt a következő egészségügyi problémák kezelésére és megelőzésére ajánlják: gyomor, vese és bélrendszer gyulladásaira, légzőszervi hurutokra, valamint a csontrendszer mészhiányos állapotaira.

A gyógyvíz hőfokát 76 celsius foknak írta a tábla, de én a palackomba csak erősen kézmeleg vizet kaptam. A csőrendszerben már biztosan hűlt valamelyest.

Erre a gyógyvízre is jellemző az erős kénes szag, de ezt megkóstolva nekem olyan érzésem volt, mintha záptojásba harapnék. Ez az érzés csak még erősebb volt, amikor kihűlt állapotban kóstoltam. Személy szerint nekem borzasztó. Utána innom-ennem kellett valami erőteljes ízűt.

A gyógyvíz összetételét megtaláljátok itt.

Comment (0) Hits: 1369

A pesti poharazók

Hazánk gazdag hévizekben, melyek forrásaihoz számos gyógyfürdő települt. Csak Budapestet nézve, a termálvízből napi 70 millió liter tör fel, közel 120 helyen. A gyógyfürdők mellett sokfelé találhatunk kiépített ivókutakat is, ahol az adott forrás vizét belsőleg is alkalmazhatják a gyógyulni vágyók. Egyesek fölé pavilon is épült: ezeket ivócsarnoknak nevezzük. Ezek közül talán a legismertebb a Rudas Gyógyfürdő melletti, ahol három forrás is található.

ivócsarnok

Az ivócsarnok jelenlegi épülete 1965-ben épült, és ez sajnos tükrözi mind a külső, mind a belső állapotát. Nem tudom, mire számítottam, de valahogy ennél hívogatóbb látványra. Rontott az összképen, hogy a Rudas és az ivóvízcsarnok közötti terület (valamilyen) munkálatok miatt le van zárva, és ha valaki konkrétan nem keresi ezt az épületet, aligha fog belebotlani.

Belépve a csarnokba sem lettem elégedettebb: szemben egy márvány csapba folyik folyamatosan a három forrás vize, míg oldalt egy-két rozoga pad kínál pihenési lehetőséget. Bár, nem tudom, ki szeretne sokat időzni egy határozottan büdös, erősen záptojás szagú teremben. Ezt a jellegzetes szagot egyébként a forrásvizek kén tartalma okozza.

ivócsarnok kutak1

A források vizéből lehet helyben fogyasztani, azaz poharazni, vagy elvitelre is kérhetünk. Ha épp nincs nálunk üres flakon, (ingyen) kaphatunk azt is. A gyógyvíznek itt ára van: pl. fél litert 40 Ft-ért, 5 litert 600 Ft-ért vehetünk meg.

Az ivócsarnokok nagyapáink idején különösen nagy népszerűségnek örvendtek, mára azonban már kevésbé populárisak. De tény, hogy az ott eltöltött pár perc alatt folyamatosan jött vásárló, akik több flakon vizet vittek el egyszerre.

A Juventus gyógyvíznek többek között fiatalító hatást tulajdonítanak, az Attila forrás vizét az emésztőrendszeri panaszokra, a Hungáriáét pedig gyomor- és vesebántalmakra ajánlják. A vízkúrák részletes javallatai és ellenjavallatai megtalálhatóak a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. hivatalos honlapján. Ezeket tényleg érdemes megfogadni. Több helyen kiemelik: „Egyszeri ajánlott adag: 3-5 dl. Az ivóvízkúra előtt kérjen tanácsot kezelőorvosától.”

Én is vettem a források vizéből, csak kóstolónak, érdekességből. A gyógyvizekre jellemző módon, ezek a források is melegen, nagyjából 40 fokos hőmérsékleten törnek a felszínre. A vízkúrát alkalmazók számára a melegen, lassú kortyokban való fogyasztást javasolják.

Mindhárom gyógyvízre jellemző a kénes szag, de a legdurvább a Juventusé, úgyhogy - fiatalító hatás ide vagy oda J – kicsit megijedtem, mi is vár rám. De ízviláguk szinte ugyanolyan: eléggé semleges. A Juventus gyógyvíznek talán éreztem egy nagyon enyhe mellékízét, de nem feltűnő. Nekem melegen fogyasztva egyik víz sem esett jól, de miután kihűlt, már eléggé ihatónak találtam őket – szigorúan NEM véve levegőt közben. (Később egy kis sós utóíz került a számba, nem tudom, ezt más is tapasztalja-e.)

Én azért bevallom, nem leszek a jövőben sem az ivócsarnokok rendszeres látogatója. De ha esetleg valami panaszra keresek természetes gyógyhatású szert, körbenézek majd a „piacon”.

A gyógyvizek részletes összetételét megtaláljátok honlapunkon.

A Széchenyi Gyógyfürdő mellett találjuk a Szent István forrást, ami fölé szintén pavilon épült, és már a XIX. század végén működött az ivócsarnok. Mi ide is ellátogattunk. Leírását itt találjátok.

Comment (0) Hits: 11427

Fári-kút

Az Equinox csapata a hétvégén a Búbánat-völgyben és a Vaskapunál kirándult, Esztergom közelében. Ott sikerült lencsevégre kapni Nagyfehér által a Fári-kút kövét. Elmondása szerint a kútban volt víz is.

A kövön ez szerepel: "M.T.E.E.O. Fári-kút 1932". A rövidítés: Magyar Turista Egyesület Estergomi Osztály

A kútról részemről nem sokat tudok. Az interneten van pár cikk róla, amely a GPS koordinátáit adja meg, valamint a Wikipédia Esztergom cikke is megemlíti. Aki többet tud róla, írja meg nekünk!

fári kút

Fotó: Nyáry Tamás

Comment (0) Hits: 1668