Az esztergomi Duna Múzeum

A környéken nőttem fel, de bevallom, nem jártam itt gyerekként. De ha jártam is volna, mára már teljesen más kép fogad. A Duna Múzeum idén lett 35 éves. 2001-ben megújításra került, nemcsak gyűjteményét gyarapítva, hanem jellegét tekintve is. Ugyanis - nagyon okosan - a fiatal korosztály érdeklődésére alapoztak ettől kezdve mindent: interaktív programokon és élményeken keresztül szeretnének hatni.

Ettől az átalakulástól kezdve aztán sokféle díjat bezsebeltek - köztük a Családbarát Múzeum díjat (2005) is -, de a legbüszkébbek a 2003-as Év Európai Múzeuma verseny különdíjára.

Ennyit az előzetes tájékozódásról: kíváncsivá tettek :)

A Kulturális Örökség Napja rendezvénysorozat keretein belül látogattunk el hozzájuk. Épülete egy barokk stílusú, szépen gondozott, belső udvaros Káptalan-ház. Udvarában macskakő és egy impozáns, óriás hársfa, tövében egy működő, hangulatos, karsztvíz kúttal.

epulet

A múzeum bejárata.                         fotó: wizesblog

A múzeum év elején 2-3 hónapig zárva tartott. Ekkor hozták létre a Látványtárat, ami első hallásra – gyerekként legalábbis biztosan - unalmas polcokat sejtet. Ide csoporttal lehet csak bejutni, a múzeum honlapján meghirdetett időpontokban. Nekünk egy nyolcadik osztályos csapathoz sikerült csatlakozni.

Kb. fél órát voltunk bent, és ebből a tárlatvezető hölgy mesélnivalója nagyjából a fele volt, a többi idő nézelődéssel és/vagy játékos formában telt el. Hihetetlen aktívak lettek a serdülők – akikről pedig nem ez a kép él sokakban, ha múzeumlátogatáson képzeli el őket.

A bevezetőben volt szó gátőr-munkáról, dunai aranymosásról, a Vizafogó lakótelep elnevezésének miértjéről, Széchenyi Istvánról. Itt említették meg, hogy itt őrzik az ország harmadik legnagyobb, Széchenyihez köthető kézirat együttesét. Egy érdekességet fel is festettek a falra: egy részletet az egyik neki írt rágalmazó levélből (érdekességből az írás végére bemásolom). Ezt egyébként mindenki elolvasta, míg ha mondjuk egy hivatalos szöveg lett volna látható, azt a fele banda se nézte volna meg, az tuti.

level

A rágalmazó levél részlete és az érintőképernyős szerkezet a Látványtárban.          fotó: wizesblog

Egy javarészt hagyatékokból származó, óriási képeslap-gyűjteménnyel is büszkélkedhetnek. Digitalizált formában, egy érintőképernyős gépen keresgélve, lapozgatva akár Tunéziából, Marokkóból származó száz éves képeslapokat is olvasgathatunk. Mi persze néhány magyar fürdővárosra is rákerestünk. Érdekes volt olvasni az „ízes beszéddel” íródott üdvözleteket a ’900-as évek elejéről.

kepeslap

A hévízi strandfürdőből egy Pesterzsébetre küldött lap 1932-ből.             fotó: wizesblog

A fiatalok az ezt követő feladatoktól dobódtak igazán fel. Tableteket kaptak, amin tárgykereső játékot játszhattak: például meg kellett találni QR-kódok leolvasásával a halász/gátőr/stb. mesterség által használt tárgyakat.

tabletesjatek

A tablettel fotózhatták is egymást, emléket hagyva itt jártukról.          fotó: wizesblog

Közben mások a falon és az asztalon elhelyezett érintőképernyős készülékeken keresgéltek érdekességeket, vagy épp szintén játszottak valamit: például a tárgyat és annak használatát kellett párosítani egymással.

Természetesen tárgyi kiállítás (azaz „unalmas polcok”) is voltak a Látványtár hátsó traktusában - ásványvizes palackok, festett, porcelán fürdőszoba felszerelés, hajó-, zsilip-, víztorony- és cölöpverő makettek -, de egy-két érdekességet hallhattunk is róluk. Nekem egy fából készült hajómalom makett lett a kedvencem. Mivel megtudtam, hogy Ráckevén van egy működő ilyen szerkezet, amit hétvégenként látványosság gyanánt be is kapcsolnak, el is határoztam, hogy hamarosan megnézem.

A múzeum állandó kiállítása az emeleten kapott helyet. A lépcsőfordulóban egy több méter magas, fából faragott, 18. századi vízimalom-féle makett áll. Egy esztergomi lakos tervei alapján készítették el. Mozgatható alkatrészei vannak, be tudják rajta mutatni a víz erejével működő népi eszközöket: a kerekek mellett a víz mozgatott annó kalapácsot, fújtatót és pecsétet is.

vizimalom

A szerkezet 2001-ben került ide.                       fotó: wizesblog

A fenti folyosó falán üvegezett tablókban a magyarországi vizekkel kapcsolatos történésekről olvashatunk, valamint több híres, magyar mérnök munkásságát tekinthetjük át. A folyosó közepén kialakított pihenőpadon ücsörögve az általunk választott, vízzel kapcsolatos verset vagy zenét hallgathatjuk fülhallgatóval. (Vörösmarty, Petőfi, Juhász költemények, Strauss, Smetana művek, Sebestyén Márta dalok)

Ezután ismét egy interaktív program: az ún. Pancsoló-szobában ki lehet próbálni az (ősi) vízi szerkezetek működését, valamint a víz fizikai tulajdonságait is tesztelhetjük. Van itt búvárharang, különböző szivattyúk, terelőlapát az örvénykeltéshez, hullámtörő gát, turbinakerék, zsilip, láncos kút.

pancsolo

Kicsiknek köpenyt is adnak itt.                          fotó: wizesblog

zeneles

Ti tudtok zenélni így? Kipróbáltuk, működik.           fotó: wizesblog

A következő szoba az árvizekkel és folyószabályozásokkal foglalkozik. Legérdekesebb darabja egy helikopter-szimulátor. Üléseiben ülve egy hazai vizek feletti légi utazáson vehettünk részt. Itt szó volt az árvízi védekezés mai módszereiről és vizeink jelenlegi állapotáról is.

Ezután következett a térképterem. Padlóján egy kb. 20 nm-es, Magyarországról készült űrfelvétel fotója. Az 1:100 000 méretarányú kép 2000-ben készült, és szinte minden települése felismerhető rajta, valamint a nagyobb épületeket is fel lehet fedezni nagyító segítségével.

terkep

Csak cipőre húzott zacskóval lehetett rálépni az üveglapra. A háttérben a szimulátor.         fotó: wizesblog

A kiállítás legutolsó állomásán egy 19. századi polgári lakás berendezett mosókonyháját és fürdőszobáját találtuk. Emellett egy 1850-es évekbeli Andrássy úti részlet: fából készült macskakővel, tűzcsappal, csatornanyílásokkal, nyomókaros utcai kúttal és hirdetőoszloppal. A hangszóróból lovak patáinak dobogása szólt, hangulatfokozónak.

Mint megtudtam, a múzeumban foglalkoztató szoba is van, ahol előre leegyeztetve, tervezett, iskolán kívüli tanóra megtartása is kérhető. Óvodás csoportoknak is vannak programlehetőségek, akár bábozással egybekötve is.

Igazán érdekes, nem csak száraz tényeket bemutató intézmény ez, ahol a múzeumi dolgozók abszolút segítőkészek és kedvesek. Minden akadálymentes. A mellékhelyiségek is tiszták.

Mintha fél óra lett volna az a két óra, amit ott töltöttünk. Szóval le a kalappal az ott dolgozók előtt! Szép munkát végezt(n)ek!

Ahogy ígértem, bemásolom a Széchenyi Istvánhoz írt rágalmazólevél-részletet, amely a Duna Múzeum gyűjteményének része:

"Te Grof Szécsényi Istvány!

Midön voltál á szép 's remek Presesnénél kurafi

á világgal elhitetéd hogy te vagy nagy hazafi

most vagy látiuk és bámuliuk a Giregnél szolgafi.

Lettél igy hazaárúló, azaz hunczvut, és gazfi.

Pfi, Pfi, Pfi! Pfi, Pfi, Pfi! Pfi! Pfi! Pfi!

De ha tetszik, még van üdő magadat javitani,

csak ted meg, ne fogia urad á hidat állitani.

Ha pedig á hid fel áll

Téged maid golyó tanál

Á vagy csak maid mint ebet

agyon ütünk mint lehet."

 

Comment (0) Hits: 1674

Az ország egyetlen hajóskanzene, Neszmélyen

A környékről származom, de mindössze három héttel ezelőtt botlottam bele a neszmélyi hajóskanzenbe, teljesen véletlenül. Van ugyanis Neszmélyen egy baromi jó réteses. Abból a fajtából, ahol a kézzel nyújtott tésztából még nem sajnálják a tölteléket. Többször jártunk már ott, de most először fordult elő, hogy várni kellett a következő adagra. Hát fogtuk magunkat, és a 10-es főútról egyenesen lesétáltunk a kb. 100 méterre lévő Duna-partra. Az már évekkel ezelőtt feltűnt, hogy ácsorog a kereszteződésben egy hatalmas, ezüstszínű hajócsavar, de csak egy szimpla kikötőt sejtettem a háttérben.

Egy vasúti felüljáró alatt áthaladva kitárult a töltés mögötti kép: egy kis sziget által határolt, csendes (Szent Ilona-) öböl, ahol 2004 óta az ország legtekintélyesebb szabadtéri hajómúzeuma működik, a rég letűnt idők emlékét őrző gőzhajóival. Előző hétvégén el is mentünk körbenézni.

A bejáratnál impozáns látványt nyújt a parton kiállított, üres szárnyashajó.

vocsok

Vöcsök, a szovjet gyártmányú szárnyashajó.              fotó: wizesblog

Valaha Vöcsök névre hallgatott, 1975-ben gyártották, két évvel később pedig a MAHART-nál állt munkába.

Az öböl vizén egymás után sorakoznak a száz évnél is idősebb gőzösök.

bejarat

A bejáratnál mindössze ez a tábla fogad.                     fotó: wizesblog

A legöregebb az 1869-es építésű Zoltán elnevezésű, oldalkerekes vontató gőzhajó. A gépházában hajózástörténeti kiállítás van. Mi most sajnos erre a hajóra nem jutottunk fel, mert egy nagy vihar megtépázta (a környék fáin is hatalmas károk látszanak) és még zajlanak a helyreállítási munkálatok. A hajóhíd ráccsal le volt zárva.

zoltan

A Zoltán gőzös.                        fotó: wizesblog

Ennek a hajónak az első lakrészében a kapitányi kabint egyébként kipróbálhatja szállásként bárki, akár egy 3-4 fős család is, 3000 Ft vagy étkezéssel együtt 5150 Ft-ért/fő/éj. A hátsó traktusban függőágyakon alhat 10-12 fő 1000 Ft vagy étkezéssel együtt 3150 Ft-ért/fő/éj. Megnéztük volna pedig ezt is :)

A Neszmély elnevezésű lapátkerekes gőzhajóra viszont feljutottunk. Ez 1957-ben épült az Óbudai Hajógyárban, hajdan Bakony névre keresztelték.

neszmely

A Neszmély gőzös.                          fotó: wizesblog

Kormányállásában egy interaktív szimulátor van, itt bátran ki lehet próbálni a hajóvezetést. Gépházában a hajó gőzgépét mozgás közben is meg lehet figyelni.

kapitanyfulke

Berendezett korhű kapitányfülke a Neszmély gőzösön.                  fotó: wizesblog

Ezen a hajón is található szállás: a matrózkabinokat (összesen 12 db) rendezték újra be, emeletes ágyakkal 2-4 fő részére. 2000 Ft vagy teljes ellátással 4150 Ft-ba kerül/fő/éj. Itt csapatépítő matróztanfolyamokat is tartanak. Eredeti ötletnek tartom!

matrozkabin

A apró matrózszobák az alagsori folyosón jobbra-balra nyílnak.                    fotó: wizesblog

A skanzen területén áll még több, felújításra szoruló kisebb-nagyobb gőzös. Többek között elég feltűnő a csupa-rozsda Petőfi, ami már a megalakulás kezdetétől várja a lehetőséget. 1918-ban gyártották, egy nagyobb méretű, Ferencz Ferdinánd Főherceg osztályú lapátkerekes gőzhajó.

petofi

A felújításra váró hajók a skanzen végében.                    fotó: wizesblog

egyeb

A parton sorakozó egyéb műemlékek, többek között a kép tetején látható Plankton osztályú Tengeri Egység az Izlandi Hadseregtől.          fotó: wizesblog

Motorcsónakázási lehetőség is van – előre egyeztetve. A skanzen honlapján legénybúcsúra és esküvőre is lehet ajánlatot kérni.

A parton Hekkparty büfé: 1450 Ft egy kisebb méretű sült hekk uborkával és kenyérrel, míg az XL-es menü 1750 Ft. Kipróbáltuk, kicsit sótlan volt ugyan, de finomra átsütve kaptuk. A hekk mellett más ételeket is kapni. A szárnyashajó és a büfé között kulturált, nem „lelakott” játszótér is van a legkisebbeknek.

Hát én azt hiszem, a hajómúzeumot működtető Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány mindent kihozott ebből a létesítményből, amit csak lehetett.

Comment (0) Hits: 1225

800 éves zsidó fürdő a budai Vár gyomrában

Augusztus elejétől látogatható, előzetes bejelentkezéssel a budai vár alatti pincerendszer legújabb feltárt szakasza. Különlegessége, hogy megtekinthető, egy 13.századi mikve, azaz zsidó fürdő.

Jelentős történeti emlék ez. Többek között azért is, mert létezése bizonyítja azt a tényt, hogy a budai várnak ezen a részén is éltek zsidó családok, ráadásul másfél évszázaddal hamarabb, mint a vár más részén – a Táncsics utcánál – található zsinagóga környékén. A mikve közelében végül egy másik zsinagóga maradványaira is rábukkantak, amit ugyan a Képes Krónika is említ, de tudósok egy része eddig megkérdőjelezte létezését. Ez lehetne Közép-Európa egyik legrégebbi zsinagóga-maradványa, de sajnos visszatemették, mivel napjainkban a Honvéd Főparancsnokság előtti utcaszakasz húzódik felette.

De kezdjük az elején!

A Dísz tér mellett található Palota utca 1. sz. alatti vaskapunál volt a gyülekező.

bejarat

A vaskapu, mint gyülekezőpont.                                  fotó: wizesblog

Az anyagiak rövid elintézése után beléphettünk a pincerendszerbe, az idegenvezető, Miléna pedig mesélni kezdett…

2000-ben értek véget azok az ásatások, melyek három szakaszban, a Palota északi része és a Dísz tér közötti területen folytak. Mi a harmadik feltárt szakasz 1350 nm-es területének nagyjából a harmadát jártuk be.

A legfelsőbb termekben üzemelt 2008-2012. között a Királyi Borház és Pincemúzeum, ezért a mára már egymásba nyíló pincék szépen kiépítettek, és nagy részük ki is van világítva. Itt még csak öt méterrel járunk a földfelszín alatt.

Az 1600-1700-as években, a mikve fölötti pincékben óriási mennyiségű bort tároltak, ami a Buda környéki szőlőskertekből került ide. Szövevényes hálózatuk az éppen aktuális tulajdonos család kénye-kedve szerint formálódott az utóbbi évszázadokban– befalazások, toldások, egybenyitások jellemzőek. A régészek óriási munkával tették mindezt járhatóvá, és alakítottak ki összefüggő folyosókat a helyenként 800 éves, márgába vájt pincékből.

pincerendszer

A pincerendszer egy részlete, ahol egymás fellett jól kivehető a régi és a helyreállítás során kipótolt, új építőanyag.    fotó: wizesblog

A helyreállítás során, ahol csak lehetett, az itt talált anyagokat igyekeztek felhasználni mind a falak, mind a boltívek esetében. Persze kiszúrható, ahol malterral, téglákkal helyettesítették a hiányzó felületeket, de ettől függetlenül megkapó érzés sétálgatni ezen a helyen, az ódon falak között.

Érdekes látványt nyújtott, ha elkaptunk egy-egy semmibe vezető lépcsőtöredéket a homályos oldalfolyosók valamelyikén.

Aztán a budai vár és a benne élő zsidóság története következett. Egész párbeszédesre sikeredett a tárlatvezetés ezen a ponton, mert a látogatók egyike-másika érdekes tudnivalókat fűzött hozzá a hallottakhoz.

Eközben a pincerész egyik legrégebbi ágához érkeztünk: egy 13. századi borospincéhez. Több méter mélyre lépcsőztünk, innen már elemlámpával közlekedtünk. Elég hűvös van, lábunk alatt az eredeti, földből döngölt padló, fejünk felett vasbeton boltozat. Nedves falak, penész, sűrű dohszag. Kedvcsinálónak az oldalvájatokban néhány régi boroshordót hagytak ott a turisták kedvéért, de megtudtuk, hogy ezek nem egyidősek a pincével.

hordo

Tényleg jól mutattak a hordók a beszögellésekben.              fotó: wizesblog

A rituális fürdő

Ezután végre elérkezünk arra a folyosórészre, ahonnan a mikvéhez lehet lejutni. Egy alig egy méter széles, meredek lépcsősor vezet le a mélybe. Korlát van, de ettől függetlenül egyesével mentünk lefelé. Nagyjából 15 méter mélyen voltunk ekkor a mostani utcaszint alatt.

mikve lepcso

A meredek lépcsősor kb. 4 méter hosszú.                          fotó: wizesblog

Ez a rituális zsidó fürdő a márga rétegből kézzel kivájt, 3 nm-es medence, belevezető lépcső-töredékkel. Vasráccsal befedték, így megszemlélhettük a felette lévő, magasba törő szellőzőjárat-féleséget is.

mikve

A zsidó fürdőből jelenleg csak ennyit látni. A rácsok alatt gyűlik a víz.                fotó: wizesblog

Amikor megtisztították a járatot, természetes úton ismét megtelt vízzel. Ezt, a kőzetek között megszűrődött talajvizet használták évszázadokkal ezelőtt is. Ott jártunkkor, a szárazabb időjárás miatt, csak 40 cm magasan állt benne a víz, jócskán a rácsok alatt. Mostanra, a vízmagasságot szabályozandó, természetesen már ellátták szivattyúval a vájatot. Ez előtt azonban a 3. lépcsőfokig is felkúszott a víz egy-egy csapadékosabb időszakban.

Tiszta lélek, tiszta test

Tiszta lélek csak tiszta testben képzelhető el – vallották a zsidók. A hagyományok szerint egy újonnan letelepült zsidó közösség előbb épít mikvét, mint zsinagógát.

Férfiak és nők is használhatták. A Tóra szerint az alámerüléssel megtisztulhatnak, de csakis a szigorú előírások betartásával.

A zsidó férfiak addigi bűneiktől való spirituális megtisztulásukra használták, emellett itt tisztították meg a keresztényektől vásárolt használati tárgyaikat, valamint a kóser konyha eszközeit. De ez nem tényleges „mosogatást”, hanem csak a tiszta edények átmosását jelentette.

A nőknél egészen más volt a helyzet. Ők azért merültek alá, hogy házaséletet élhessenek. Először az esküvőjük előtt egy alkalommal kellett itt megfürdeniük, majd az esküvő után havonta egyszer. Semmilyen ruhadarabot, ékszert nem viselhettek fürdés közben. A zsidó asszonynak a mikvébe lépés előtt alaposan meg kellett tisztálkodnia, azaz itt sem higiéniai szempontok vezérelték a szokást. Szálka sem lehetett a bőrükben, kosz sem maradhatott a körmük alatt, ételmaradék sem a foguk között. Egy felügyelő asszony ellenőrizte, hogy minden szabály szerint menjen, és hogy mindenhol ellepje a nőt a víz.

A teljes egészében feltárt és felújított pincerendszert - benne a rituális zsidó fürdővel – bemutató tárlatvezetésre a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen lehet jelentkezni.

És érdemes is meglátogatni! Egészen különleges érzés úgy bolyongani a föld alatt, hogy az ember tudja, 700-800 évvel ezelőtti helyen, építményben sétál.

A csaknem 45 perces tárlatvezetések hétfő délutánonként indulnak. További információkat a Várkert Bazár honlapján találtok.

Comment (0) Hits: 1472

A békakirály birodalma: a tardosi Malom-völgyi tó

A Gerecse hegység egyik gyönyörű völgyében, a Süttő-Tardos közötti út mentén, Tardos községtől néhány km-re található a Malom-völgyi tó. A tó maga kiépített horgászhely, környéke pedig a környékbeliek által - méltán - kedvelt kirándulópont. Ide látogattunk el családosan a hosszú hétvégén.

malomvolgyi to1

A tóhoz érkezvén.                                    fotó: wizesblog

Ez egy mesterséges tó: a Bikol-patak által táplált völgyzáró gátas víztározó. 1,2 hektár vízfelületű, átlagos mélysége 1,6 méter.

Történetéről annyit sikerült kideríteni (szájhagyomány útján), hogy a valaha létezett, közeli Lábatlani Papírgyár (nem egyezik meg a Forest-Papír Kft.-vel) tulajdonában épült, szépült az idők folyamán. A gyár még egy helyes, kétszintes téglaházat is épített a tó melletti domboldalban. Itt tartottak különböző rendezvényeket. Régebben szigorúan csak a Lábatlani Papírgyár Horgászegyesület tagjai horgászhattak itt, mára azonban már nyitott, és 3500 Ft napi díjért süllőt, pontyot, amurt és keszeget lehet itt fogni. Most is ültek botokat lógatva néhányan, elszórtan a füves parton.

malomvolgyi to2

A Malom-völgyi tó egyik csücske, az őt tápláló Bikol-patakkal.        fotó: wizesblog

Ez a tó arról is nevezetes, hogy a környék legfontosabb béka szaporodó helye. Tavasszal békák ezrei látogatnak ide, hangjukat messzire hallani.

Két nagyon jópofa, napelemes interaktív tájékoztató táblát helyeztek ki a part mentén 1-2 éve. Az egyik a békákról szól, a másik a „Ha a kövek mesélni tudnának” címmel a híres, tardosi vörösmárvány bányászatáról, felhasználási területéről informál. Forgatható táblás memóriajáték, puzzle, mesekocka-szerű puzzle mellett meghallgathatjuk ötféle békafaj és néhány honos madárfaj hangját. Gyerekem imádta, és számomra is érdekes információkkal szolgált.

malomvolgyi to3

A békákról szóló interaktív tábla.                   fotó: wizesblog

A tó közelében, egy nagy réten évtizedek óta üzemel a Malomvölgy Büfé, az étlapon isteni finom sült hekkel és sült kolbásszal, megfizethető árakkal. Viszonylag nagy parkolót alakítottak ki mellette, ami napsütéses tavaszi napokon valamint nyári hétvégéken tele is van. Elég nagy a gondozott, megnyírt terület, így lehetőségük van baráti társaságoknak itt focizni, sátrazni, bográcsozni (több kialakított hely) is. A gyerekek egy igazi, full retro játszóteret találnak, fém mászókákkal, libikókákkal. A vezetékes víz fel van vezetve, egy utcai kék nyomós kútnál kezet is moshatunk.

Aki nemcsak pihenni és/vagy horgászni jött, és nemcsak egy napot töltene a környéken, annak egyéb programlehetőségei is akadnak. A közelben vezet az országos Kék Túra útvonal, de vannak helyileg kijelölt kisebb körtúrák is, melyek egy tardosi fogadótól indulnak, és ide is térnek vissza. A sárga jelzésen (15km) az egykori kisvasút nyomvonalát járhatjuk végig, míg a piros jelzés (10km) felvezet a Gerecse csúcsára. Az Agostyáni Arborétum 5 percre van Tardostól. A közeli Gorba-tetőn sárkányrepülő és paplanernyő felszállóhely található. Sportvadászatra is van lehetőség erre, a Süttői Erdészet szervezésében.

Többet nem lehet (és érdemes) a helyről írni. Én javaslom, hogy aki a közelben jár, töltsön el itt egy napot, mert tényleg érdemes!

Comment (0) Hits: 2404

Kánikulában az Élővíz-csatornán

Szebb nevet is adhattak volna a Gyula-Békéscsaba-Békés közötti csatornának, ami egyébként kirándulásra, evezésre, vízibiciklizésre kitűnő.

A helyiek több névvel is illetik a tekergő vizet: Körös, Körös-csatorna, Büdös-Körös.

A csatorna eredete 1977-re nyúlik vissza. Eredetileg az erdélyi kivágott fák leúsztatására használták és vízimalmok is voltak rajta. Ma pompás turisztikai látványosság termálfürdőzők örömére.

Látogassatok ti is el ide, ha tehetitek. Bandi képei a kedvcsináló.

eloviz csatorna

eloviz csatorna gyula

eloviz csatorna

 

 

Comment (0) Hits: 631

Titkos kertek és terek a belvárosban

Az utóbbi néhány évben egyre népszerűbbek az ún. tematikus városi séták Budapesten is. Lényegük, hogy egy idegenvezető/túravezető valamilyen téma köré építve megnyitja előttünk a város egy új arcát, és hirtelen történetet kapnak olyan helyszínek is, ahol eddig nap, mint nap csak átrohantunk munkába menet-jövet.

Hétvégén az Imagine Budapest szervezésében mi is részt vettünk az egyik belvárosi városnéző túrán. A Titkos kertek és terek elnevezésű, 2,5 órás séta alkalmával számos építészeti és botanikai érdekességet láttunk, és hallgattuk történetüket.

Többek között körbenéztünk az 5. kerületi – annó sarkantyúkészítő mesterek utcájának nevezett - Vitkovics Mihály utca egyik barokk stílusú magánházának udvarában. A nagyközönség számára nem látogatható, kétszintes kereskedőház pici belső udvarában kellemes, zöld oázis fogadott minket (és egy szabadon élő rigó család). Az egyik falon egy olyan vörös márványból készült, régi, húzókaros falikút állt 1839-ből, melyből Budapesten csupán 100-150 darab található.

díszkút

Ezek akkoriban még lefolyó nélkül készültek. Érdekesség, hogy a műemlék 2004-es felújításának alkalmával beleépítettek egy két literes, borral megtölthető marmonkannát, így jelenleg borkútként üzemel a háziak nagy örömére.

Jártunk az egykor híres Úttörő és Ifjúsági Áruház területén. Helyére 2009-ben szálloda és irodaház épült, de a földszinten át lehet sétálni egy passzázson a hátsó utcára. Itt pedig a szabad ég alatt találtunk egy díszkutat, mely valaha az áruház előcsarnokát díszítette.

úttörőáruház díszkút

A szép, Kovács Margit által tervezett kerámiamedence alján terrakottából kirakott 'világtérképet' láthatott az arra járó vásárló, és akkoriban aranyhalak is úszkáltak benne. Érdekesség, hogy a térképről lemaradt az amerikai kontinens az imperializmus elleni békeharc jegyében. Jelenleg egy üvegkupola fedi, és nincs benne víz. A túra idősebb korosztályának képviselői mind felismerték, és mesélték, hogy szokás volt aprópénzt beledobni a medencébe amiatt, hogy újra visszatérjen az illető. Hát, most visszatértek :)

Következő állomásunk a Ferenciek teréhez közeli, eredetileg a pálos rend kolostorának belső kertje volt. (A pálos szerzetesrend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend.) Az épület és a hozzá tartozó templom (Egyetemi Templom) ma már a katolikus egyház tulajdona. A régi kolostor épületében ma a Központi Papnevelő Intézet működik. Nem nyitott, csak engedéllyel látogatható.

pálos kút 

Titkos kertek es terek

A szépen gondozott, hangulatos, csendes belső kert kerengőként funkcionál(t). Benne az impozáns Pálosok kútja – más néven Béke-kút. A középpontban, az oszlop tetején a czestochowai Madonna márványból kifaragott képe áll. A kőoszlop mellett kétoldalt, egy-egy térdelve imádkozó pálos szerzetes életnagyságúnál valamivel nagyobb alakja látható. A kútban apró tavirózsákat nevelgetnek.

Itt megtudtuk azt is, hogy ez az első pesti kertek egyike. Sokáig ugyanis nem volt divat kerteket kialakítani a házaknál. Az első gondozott kertek a kerengőkben jelentek meg, és csak azután terjedtek el.

A túra alkalmával az egy saroknyira lévő, gyönyörű Károlyi kertben is jártunk. Hihetetlen nyugalom fogadott minket a bérházak dzsungelében! Növény-különlegességek, játszóterek, saját Károly nevű (óriás)nyúl, szökőkút.

És még sok az érdekes látnivaló a túra során. Ezt, valamint a hasonló városnéző sétákat mi csak ajánlani tudjuk. Nekünk nem ez volt az utolsó.

Végre mesélni kezdett a város…

Köszönjük Ildikónak a fotókat!

Comment (0) Hits: 943