Még sosem jártam a Szecskában, de egy ideje tervbe van már véve. Így igencsak kapóra jött a hétvégi Magyar Fürdőkultúra Napjára meghirdetett épületlátogatási lehetőség, külön idegenvezetővel.

Előre kellett regisztrálni a választott időpontra egy megadott e-mail címen. A gyülekező a Kós Károly sétány felőli bejárat kupolacsarnokában, az épület legdíszesebb részében volt. Szonja nevű idegenvezetőnk innen indított.

kupola bejarat

A Városliget felőli bejárat igazán impozáns látványt nyújt.

Szechenyi kupola

A kupolacsarnok mennyezeti freskói.

A kis bevezető után kiballagtunk a Szent István forrás fölé emelt ivócsarnokba, ahol megkóstolhattuk a gyógyvizet. (Én korábban jártam már itt, olvashattatok is róla.) Ezután átgyalogoltunk a másik bejárathoz, az uszoda részhez, ahol a beléptető kapun túljutva a belső udvarra néző, 2. emeleti teraszról nézelődhettünk egy kicsit.

uszodabejarat

A Fővárosi Nagycirkusszal szembeni bejárat is díszes, de szerényebb, mint a másik oldal.

És most a hallottakról:

Zsigmondy Vilmosnak (bányamérnök) köszönhető, hogy Pesten is elkezdték az artézi kutak fúrását. Munkásságának, kitartásának hála, a mai Hősök terén, az Árpád fejedelem lovas szobor előtti részen 1878 januárjában 970 méter mélyen 74 °C-os termálvízre bukkantak. Ez a kút táplálta a hamarosan kialakuló kisebb gyógyfürdőt, ami az Artézi Fürdő nevet kapta.

szobor

Zsigmondy Vilmos mellszobra az épület bejáratával szemben, a sétány bal oldalán áll.

A nagy fürdőkomplexum megtervezésével a főváros Czigler Győző műegyetemi tanárt bízta meg a 19. század legvégén. A terveket 1903-ban hagyták jóvá, de a tényleges építkezés csak 1909-ben kezdődött meg. Az új létesítmény 6220 nm kiterjedésű lett, és 1913-as megnyitásakor már Széchenyi nevét viselte. Megépítése 3 900 000 aranykoronába került, ami óriási pénz volt akkoriban.

Az épületet kívülről és belülről díszítő igényes szobrok, üvegmozaikok, freskók a kor legjelentősebb művészeinek alkotásai. Egytől-egyig mind a víz témaköréhez köthető alkotások, még a járólapok is a víz motívumaival díszítettek.

Tágas medencecsarnokainak kialakításánál a római fürdőkultúra hatását érezhetjük, míg a (régen magán-) kádfürdőknél a görög fürdőkultúra, és máshol az északi fürdőkultúra nyomai is fellelhetők.

A kupolacsarnok jobbra eső részén nappali kórház üzemel hidro- és balneo-kádakkal, amiket orvosi beutalóval, 80%-os TB támogatás mellett lehet igénybe venni. Balra indulva pedig többek közt rendezvényterembe botlunk, amit akár esküvők alkalmával is ki lehet bérelni.

1927-ben, Francsek Imre építész tervei alapján a Széchenyit kibővítették egy strandfürdővel, így 6900 nm-esre bővült az alapterület. Ekkor épült meg a Fővárosi Nagycirkusszal szembeni bejárati rész és a külső udvar három medencéje.

foto

Az uszoda rész beléptető és kiléptető kapuinál a falon áll bekeretezve a kibővített fürdő régi látképe.

Ekkor egyre inkább szükségessé vált egy második artézi kút fúrása is a folyamatos vízellátás szempontjából. 1938-ban 1256 méter mélyen 77 °C-os termálvizet találtak, ami a mai napig olyan óriási gyógyvíz mennyiséggel lát el bennünket, hogy az első kutat le is zárhatták. A 24 óra alatt 6000 m3 vizet termelő kút a medencéken kívül az épületkomplexum fűtési rendszerét is ellátja, sőt még az állatkertnek is jut belőle. Gondolnánk, hogy a vízilovak is ebben fürdenek?

kut

A gyógyfürdőt ellátó artézi kút a kupolacsarnok közti bejárat és az ivócsarnok között bújik meg a zöldben.

A fürdő a világháborúk alatt is üzemelt. Szerencsére a kutat nem érte támadás, emellett az épületnek nagyjából 20%-a szenvedett csak valamilyen sérülést.

A gyógyfürdőt 1963-ban téliesítették, addig az öltözőkabinok nyitottak voltak, ekkor ablakozták be a folyosókat.

kilato

Kilátás a 38 °C-os termálmedencére a zárt teraszról.

kilato2

Az élménymedence is kapós, az úszómedence 26 °C-os vize viszont már túl hideg volt ebben a zord időben.

Érdekesség, hogy a budapesti fürdők közül ennek és a Gellért Gyógyfürdő vendégforgalmának 90%-át külföldiek teszik ki. A többi fürdőben ez az arány jóval kisebb.

A Szecska legutóbbi felújítási munkálatai 1997-ben kezdődtek, és 2006-ban fejeződtek végül be a kupolacsarnok stukkóival, mozaikképeivel.

Leszögezhető, hogy méltán szerepel az épület méretarányos makettje a brüsszeli Mini Európa kiállításon, hazánkat képviselve. Kívül-belül igényes és lenyűgöző.

Leave your comments

Post comment as a guest

0
Your comments are subjected to administrator's moderation.
  • No comments found