A környéken nőttem fel, de bevallom, nem jártam itt gyerekként. De ha jártam is volna, mára már teljesen más kép fogad. A Duna Múzeum idén lett 35 éves. 2001-ben megújításra került, nemcsak gyűjteményét gyarapítva, hanem jellegét tekintve is. Ugyanis - nagyon okosan - a fiatal korosztály érdeklődésére alapoztak ettől kezdve mindent: interaktív programokon és élményeken keresztül szeretnének hatni.

Ettől az átalakulástól kezdve aztán sokféle díjat bezsebeltek - köztük a Családbarát Múzeum díjat (2005) is -, de a legbüszkébbek a 2003-as Év Európai Múzeuma verseny különdíjára.

Ennyit az előzetes tájékozódásról: kíváncsivá tettek :)

A Kulturális Örökség Napja rendezvénysorozat keretein belül látogattunk el hozzájuk. Épülete egy barokk stílusú, szépen gondozott, belső udvaros Káptalan-ház. Udvarában macskakő és egy impozáns, óriás hársfa, tövében egy működő, hangulatos, karsztvíz kúttal.

epulet

A múzeum bejárata.                         fotó: wizesblog

A múzeum év elején 2-3 hónapig zárva tartott. Ekkor hozták létre a Látványtárat, ami első hallásra – gyerekként legalábbis biztosan - unalmas polcokat sejtet. Ide csoporttal lehet csak bejutni, a múzeum honlapján meghirdetett időpontokban. Nekünk egy nyolcadik osztályos csapathoz sikerült csatlakozni.

Kb. fél órát voltunk bent, és ebből a tárlatvezető hölgy mesélnivalója nagyjából a fele volt, a többi idő nézelődéssel és/vagy játékos formában telt el. Hihetetlen aktívak lettek a serdülők – akikről pedig nem ez a kép él sokakban, ha múzeumlátogatáson képzeli el őket.

A bevezetőben volt szó gátőr-munkáról, dunai aranymosásról, a Vizafogó lakótelep elnevezésének miértjéről, Széchenyi Istvánról. Itt említették meg, hogy itt őrzik az ország harmadik legnagyobb, Széchenyihez köthető kézirat együttesét. Egy érdekességet fel is festettek a falra: egy részletet az egyik neki írt rágalmazó levélből (érdekességből az írás végére bemásolom). Ezt egyébként mindenki elolvasta, míg ha mondjuk egy hivatalos szöveg lett volna látható, azt a fele banda se nézte volna meg, az tuti.

level

A rágalmazó levél részlete és az érintőképernyős szerkezet a Látványtárban.          fotó: wizesblog

Egy javarészt hagyatékokból származó, óriási képeslap-gyűjteménnyel is büszkélkedhetnek. Digitalizált formában, egy érintőképernyős gépen keresgélve, lapozgatva akár Tunéziából, Marokkóból származó száz éves képeslapokat is olvasgathatunk. Mi persze néhány magyar fürdővárosra is rákerestünk. Érdekes volt olvasni az „ízes beszéddel” íródott üdvözleteket a ’900-as évek elejéről.

kepeslap

A hévízi strandfürdőből egy Pesterzsébetre küldött lap 1932-ből.             fotó: wizesblog

A fiatalok az ezt követő feladatoktól dobódtak igazán fel. Tableteket kaptak, amin tárgykereső játékot játszhattak: például meg kellett találni QR-kódok leolvasásával a halász/gátőr/stb. mesterség által használt tárgyakat.

tabletesjatek

A tablettel fotózhatták is egymást, emléket hagyva itt jártukról.          fotó: wizesblog

Közben mások a falon és az asztalon elhelyezett érintőképernyős készülékeken keresgéltek érdekességeket, vagy épp szintén játszottak valamit: például a tárgyat és annak használatát kellett párosítani egymással.

Természetesen tárgyi kiállítás (azaz „unalmas polcok”) is voltak a Látványtár hátsó traktusában - ásványvizes palackok, festett, porcelán fürdőszoba felszerelés, hajó-, zsilip-, víztorony- és cölöpverő makettek -, de egy-két érdekességet hallhattunk is róluk. Nekem egy fából készült hajómalom makett lett a kedvencem. Mivel megtudtam, hogy Ráckevén van egy működő ilyen szerkezet, amit hétvégenként látványosság gyanánt be is kapcsolnak, el is határoztam, hogy hamarosan megnézem.

A múzeum állandó kiállítása az emeleten kapott helyet. A lépcsőfordulóban egy több méter magas, fából faragott, 18. századi vízimalom-féle makett áll. Egy esztergomi lakos tervei alapján készítették el. Mozgatható alkatrészei vannak, be tudják rajta mutatni a víz erejével működő népi eszközöket: a kerekek mellett a víz mozgatott annó kalapácsot, fújtatót és pecsétet is.

vizimalom

A szerkezet 2001-ben került ide.                       fotó: wizesblog

A fenti folyosó falán üvegezett tablókban a magyarországi vizekkel kapcsolatos történésekről olvashatunk, valamint több híres, magyar mérnök munkásságát tekinthetjük át. A folyosó közepén kialakított pihenőpadon ücsörögve az általunk választott, vízzel kapcsolatos verset vagy zenét hallgathatjuk fülhallgatóval. (Vörösmarty, Petőfi, Juhász költemények, Strauss, Smetana művek, Sebestyén Márta dalok)

Ezután ismét egy interaktív program: az ún. Pancsoló-szobában ki lehet próbálni az (ősi) vízi szerkezetek működését, valamint a víz fizikai tulajdonságait is tesztelhetjük. Van itt búvárharang, különböző szivattyúk, terelőlapát az örvénykeltéshez, hullámtörő gát, turbinakerék, zsilip, láncos kút.

pancsolo

Kicsiknek köpenyt is adnak itt.                          fotó: wizesblog

zeneles

Ti tudtok zenélni így? Kipróbáltuk, működik.           fotó: wizesblog

A következő szoba az árvizekkel és folyószabályozásokkal foglalkozik. Legérdekesebb darabja egy helikopter-szimulátor. Üléseiben ülve egy hazai vizek feletti légi utazáson vehettünk részt. Itt szó volt az árvízi védekezés mai módszereiről és vizeink jelenlegi állapotáról is.

Ezután következett a térképterem. Padlóján egy kb. 20 nm-es, Magyarországról készült űrfelvétel fotója. Az 1:100 000 méretarányú kép 2000-ben készült, és szinte minden települése felismerhető rajta, valamint a nagyobb épületeket is fel lehet fedezni nagyító segítségével.

terkep

Csak cipőre húzott zacskóval lehetett rálépni az üveglapra. A háttérben a szimulátor.         fotó: wizesblog

A kiállítás legutolsó állomásán egy 19. századi polgári lakás berendezett mosókonyháját és fürdőszobáját találtuk. Emellett egy 1850-es évekbeli Andrássy úti részlet: fából készült macskakővel, tűzcsappal, csatornanyílásokkal, nyomókaros utcai kúttal és hirdetőoszloppal. A hangszóróból lovak patáinak dobogása szólt, hangulatfokozónak.

Mint megtudtam, a múzeumban foglalkoztató szoba is van, ahol előre leegyeztetve, tervezett, iskolán kívüli tanóra megtartása is kérhető. Óvodás csoportoknak is vannak programlehetőségek, akár bábozással egybekötve is.

Igazán érdekes, nem csak száraz tényeket bemutató intézmény ez, ahol a múzeumi dolgozók abszolút segítőkészek és kedvesek. Minden akadálymentes. A mellékhelyiségek is tiszták.

Mintha fél óra lett volna az a két óra, amit ott töltöttünk. Szóval le a kalappal az ott dolgozók előtt! Szép munkát végezt(n)ek!

Ahogy ígértem, bemásolom a Széchenyi Istvánhoz írt rágalmazólevél-részletet, amely a Duna Múzeum gyűjteményének része:

"Te Grof Szécsényi Istvány!

Midön voltál á szép 's remek Presesnénél kurafi

á világgal elhitetéd hogy te vagy nagy hazafi

most vagy látiuk és bámuliuk a Giregnél szolgafi.

Lettél igy hazaárúló, azaz hunczvut, és gazfi.

Pfi, Pfi, Pfi! Pfi, Pfi, Pfi! Pfi! Pfi! Pfi!

De ha tetszik, még van üdő magadat javitani,

csak ted meg, ne fogia urad á hidat állitani.

Ha pedig á hid fel áll

Téged maid golyó tanál

Á vagy csak maid mint ebet

agyon ütünk mint lehet."

 

Leave your comments

Post comment as a guest

0
Your comments are subjected to administrator's moderation.
  • No comments found