Az európai nyaralók népszerű célpontjai

Az EUROSTAT már ezt is méri, hová megyünk szívesen nyaralni és mennyit költünk ott a nyaralásra.

Az átlagos nyaralók 58%-a az EU-n belül nyaral, ha nem is saját országában. A legkedveltebb célpontok sorrendben Spanyolország, Olaszország és Franciaország.

Azt hiszem ez a dobogós hármas vitathatatlan, szinte bárki, aki teheti a mediterrán országok napsütötte tengerpartjai keresi fel pihenés céljából. Bár a magyar utazóknak természetesen Horvátország és Görögország is kedvelt célpont.

Az áltagos nyaraló 4 éjszakát tölt el es 53 Eurót költ naponta a pihenésére. Persze nem ezeken a helyeken, a szórás ugyanis hatalmas.

 

topd estinations

És ha nem az EU-ban maradok, a toppok között találjuk USA-t, Törökországot és Marokkót.

Kellemes nyaralást minden olvasónak!

Comment (0) Hits: 250

Pairi Daiza, a belga állatkert

Már a reptéren rengeteg reklám, gyönyörű poszter hívja fel a figyelmet az egyik legnagyobb belga téma parkra. Ez a park nem pusztán egy állatkert, olyan szolgáltatásokat találunk itt, ami egy család egész napját tölti ki, a hely kedvelői éves bérlettel felkészülve várják a legjobb időjárást egy kis sétára, függőhíd bejárásra, játszóterezésre, állatsimogatásra, vagy csak egy ebédre.

A park távol esik minden civilizációtól, Belgium déli részén fekszik Mons városhoz közel. Megközelítése autóval ajánlott, hatalmas nagy parkoló várja a vendégeket. Kiemelt időszakokban érdemes előre jegyet váltani a honlapon, mert a beengedhető vendégek száma korlátozott.

A park a téli időszakban zárva tart, de például a helloween hétvégéjére kinyit extra programokkal.

A park méltán híres a pandájáról, neki nemrégiben kölyke született. A park témákra vagy kultúrákra van felosztva, rengeteg színes, az adott tájra jellemző épületet találunk. A bokrok között elbújó hangfalakból halk aláfestő zene szól.

Elmondható továbbá, hogy nagyon család barát hely, rengeteg család barát étterem, mosdó, pelenkázó részleg található az állatkert területén, mind akadály mentesítve lettek kiépítve, így is segítik a gyerekkel érkezőket. Nagyon sok babakocsival érkezőt látni.

A Pairi Daiza rengeteg vizes témát nyújt a látogatónak, egy párat bemutatok nektek.

Új fóka bébi született, játékos és érdeklődő.

foka bebi

Rendszeres napi program a nyilvános elefánt fürdetés.

elefant furdetes

A tájat szépen tagolják a létrehozott tavak, patakok, és olykor nagyobb vízesések is.

vizeses

Mindenkinek ajánljuk a Pairi Daizaba a látogatást, még ha a nem is olcsó kikapcsolódásnak tűnik. Végül egy kis videó a lebegő medúzákról.

Comment (0) Hits: 1690

Kirándulás Bad Ischlben a télen

Fogadjátok szeretettel Krisztián vendégposztját képeivel egy téli ausztriai kirándulásról és Bad Ischl gyógyvizéről.

2016. január 16-án Ausztriában jártam, a Salzkammerguti-tóvidéken. Ekkor meglátogattam fürdőjéről nevezetes Bad Ischl városát, ahonnan az ischler sütemény származik, ahol Lehár Ferenc zeneszerzőként sokat alkotott, és ahol 1914. július 28-án Ferenc József mindent megfontolt és mindent meggondolt, majd aláírta az első világháborút kirobbantó hadüzenetét Szerbiának.

A Bad Ischl városi ivócsarnok vizének összetételét itt találjátok. 

Bad Ischl Traun folyópart

Bad Ischl Traun folyópart

Lehár Ferenc villája a Traun folyó partján

A híres magyar zeneszerző, Lehár Ferenc villája a Traun folyó partján

 

Bad Ischl ivócsarnok

Bad Ischl ivócsarnok

 

Ischl folyó

Ischl folyó

 Bad Ischl termál gyógyfürdő

Bad Ischl termál gyógyfürdő

Comment (0) Hits: 1421

Télköszöntő madár fesztivál: a XV. Vadlúd Sokadalom

A tatai Öreg-tó körül idén is több ezren kíváncsiak erre a látványosságra. 2000-től kezdve november utolsó hétvégéjén szervezett formában, fesztiválként tartják meg ezt a programot. Ma még ellátogathatunk rá. Pakoljuk össze a családot, szerelkezzünk fel meleg ruházattal, és indulás! Ne maradjon otthon a távcső sem!

Mi tavaly voltunk kint először, de akkor a tó fölötti óriási köd miatt semmit sem lehetett látni, csak a ludak hangját hallottuk. Idén az időjárás szerencsésebben alakult – bár a felhős idő miatt naplementét nem láttunk -, de sajnos a ludak nem voltak hozzánk kedvesek. Az is lehet, hogy épp emiatt. Hiszen papírforma szerint a vadludak már a naplemente előtt elkezdenek behúzni az esti pihenőhelyükre. Hát, tegnap ezt csak 3-4 csapat madár „tudta”…

A tavon telelő vadludak Skandináviából és Szibériából – akár tízezer kilométer távolságból -, Hollandia és Németország érintésével érkeznek. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelő-területeikre.

Most hétvégére nagyjából 22 ezerre becsülik a tavon éjszakázó madarak számát. Ez jócskán elmarad például a tavalyitól, mivel akkor 40 ezer volt itt ugyanezen időszakban a vadlúd. Ezt az eltérést a viszonylag enyhe időjárásnak tulajdonítják, késik a tél. Aztán, ha majd jön később egy erős front a sarkvidék környékéről, akkor előfordulhat, hogy reggel kimegy innen 20 ezer madár, és este behúz akár 40-50 ezer is.

A mostani állomány zöme, kb. 90%-a nagylilik, van kb. kétezer vetési lúd, néhány száz nyári lúd. A madármegfigyelők veszélyeztetett fajokat is láttak: vörösnyakú ludat, kisliliket, apácaludat, valamint 5-6 darab, kuriózumnak számító indiai ludat és nílusi ludat.

A ludak korán reggel felszállnak a tóról, és kihúznak a környező táplálkozó-területekre. Naplementekor térnek vissza, hogy a tó biztonságot nyújtó vizén töltsék az éjszakát. A rendszerint DNY felől visszaérkező madarak hangos zsivajjal szállnak le a tó vizére.

A sok ezer vadlúd reggeli kirepülését (7 órától), valamint esti behúzását (f4-től) Orbán Zoltán ornitológus tolmácsolásában követhettük idén is nyomon. De napközben is rengeteg program közül választhatunk: solymászbemutató, madárgyűrűzés, madármegfigyelő verseny, a rendezvénysátorban előadások, könyvbemutató dedikálással egybekötve, a gyerekeknek kézműves foglalkozások és ismeretterjesztő játékok.

Enni-innivalókat a büfék nagy választékban kínálnak. Idén is sláger a bodag (más néven lepény), a kürtőskalács és az elmaradhatatlan forralt bor.

Háromnegyed 4 körül szépen el is kezdődött a behúzás. Néhány csapat vadlúd megjelent az erdősáv felett egy vonalban, és szép, rendezett sorban, V-vonalban közeledtek a tóhoz. A tóhoz érve azonban felszakadt a rend, és pörögve zuhantak a tó felé, míg a legvégén egy alacsonyabb repülési ívre váltva leszálltak. Itt próbáltam fotózni, de a szürkületben nehéz volt. Egy igazán jó fényképezőgéppel azért szép képeket lehetett még ekkor csinálni. A parton sorakoztak a háromlábú, óriás lencsével rendelkező gépek, amik nagyjából 35-40-szeres zoommal (persze ez „fotós nyelven” nem ennyire egyszerű, de egy lelkes fényképész lefordította nekem közérthetőbb formára) gyönyörű képeket varázsoltak elénk a melléjük készített laptopokon.

A behúzásról készített képeink:

vonulas

vonulas2

vonulas3

vonulas4

vonulas5

fotók: wizesblog

Aztán csak álltunk, vártunk majdnem egy órán keresztül. Ki a lecsapolt tómederben a szalagokkal kijelölt részen, ki a parton. Az élelmesebbek a kirakodóvásáron nézelődtek és sorban álltak forró italért. A vadludak nem akartak jönni.

Jöttek helyettük a vetési varjak, óriási seregben. Több ezren húztak el a fejünk felett hangos ricsajjal, és a környező erdősávokban és mezőkön szálltak sorban le. Érdekes volt látni élőben is a szembetűnő különbséget a varjak és a vadludak vonulása és leszállása között. A varjak - számunkra legalábbis úgy tűnő – összevisszaságban repültek, a leszállást pedig szinte függőleges vonalban, lezuhanás-szerűen tették. Fényképezőgéppel sajnos lehetetlen volt ez utóbbit megörökíteni, pedig próbálkoztam lelkesen.

varjak serege

A varjak serege.                                       fotó: wizesblog

Végül öt óra után indult meg a vadludak hatalmas tömege a tó felé. Szép volt, hangos volt, de ekkor már tényleg nem tudtam értékelhető fotókat készíteni.

Valami ilyesmit szerettem volna én is látni, de sajnos idén sem sikerült. Talán jövőre.

Comment (0) Hits: 1065

Az újjáépülő Hernád-híd

A szlovákiai Kenyhec és a magyar Abaújvár közti Hernád-híd alapkövét májusban tették le mindkét oldalon. Októberre ígérték, hogy elkészül. Nem így lett. Hétvégén megnéztük, hogyan is áll jelenleg az építkezés.

hid1

Közeledvén ez a látvány fogad. Maga a híd kész, csak még nincs a helyére rakva. A hídszerkezet alapján még dolgoznak.

hid2

A vasbeton szerkezetű hidat 72 méter hosszúra tervezték. Annak a hét új hídnak az egyike (az első) lesz, amit Magyarország és Szlovákia történelmének legnagyobb közös fejlesztési programja keretében építenek. A tervek szerint két új kompkapcsolat is épül majd, így 2020-ra megduplázódna a két ország közötti átkelési lehetőségek száma.

A hidat kétirányú gépkocsi-, kerékpár- és gyalogosforgalomra tervezték. Valószínűleg nem lesz rajta óriási forgalom (22 km-re innen van a Tornyosnémeti határátkelőhely), így maga a hídon átvezető út nem túl széles. Járda csak az egyik oldalon van.

hid33

Mindez természetesen EU támogatással készül. A Hernád-híd, valamint az új bekötőutak együttes építési költségei a tervek szerint 4,2 millió eurót tesznek majd ki. Ennek az összegnek a 85 százalékát az EU regionális fejlesztési alapjából (ERDF) finanszírozzák, a beruházás költségeinek 10 százalékát fele-fele arányban a két ország, 5 százalékát pedig a két település állja. (forrás: hirado.hu)

A két országot több mint másfél évszázaddal ezelőttig faszerkezetű híd kötötte össze, ami az 1848-49-es szabadságharc során kigyulladt. Kőből helyére új hidat építettek, amelyen a környező falvak lakosai szabadon közlekedhettek, egészen addig, amíg a családokat összekötő hidat 1944-ben, a II. Világháború alatt felrobbantották. Íme a megmaradt hídfő, valamint elődjének, a fahídnak maradványai.

hidmaradvany

(A kép forrása: epiteszforum.hu)

 

Comment (0) Hits: 2298

Épületlátogatáson a Széchenyi Gyógyfürdőben

Még sosem jártam a Szecskában, de egy ideje tervbe van már véve. Így igencsak kapóra jött a hétvégi Magyar Fürdőkultúra Napjára meghirdetett épületlátogatási lehetőség, külön idegenvezetővel.

Előre kellett regisztrálni a választott időpontra egy megadott e-mail címen. A gyülekező a Kós Károly sétány felőli bejárat kupolacsarnokában, az épület legdíszesebb részében volt. Szonja nevű idegenvezetőnk innen indított.

kupola bejarat

A Városliget felőli bejárat igazán impozáns látványt nyújt.

Szechenyi kupola

A kupolacsarnok mennyezeti freskói.

A kis bevezető után kiballagtunk a Szent István forrás fölé emelt ivócsarnokba, ahol megkóstolhattuk a gyógyvizet. (Én korábban jártam már itt, olvashattatok is róla.) Ezután átgyalogoltunk a másik bejárathoz, az uszoda részhez, ahol a beléptető kapun túljutva a belső udvarra néző, 2. emeleti teraszról nézelődhettünk egy kicsit.

uszodabejarat

A Fővárosi Nagycirkusszal szembeni bejárat is díszes, de szerényebb, mint a másik oldal.

És most a hallottakról:

Zsigmondy Vilmosnak (bányamérnök) köszönhető, hogy Pesten is elkezdték az artézi kutak fúrását. Munkásságának, kitartásának hála, a mai Hősök terén, az Árpád fejedelem lovas szobor előtti részen 1878 januárjában 970 méter mélyen 74 °C-os termálvízre bukkantak. Ez a kút táplálta a hamarosan kialakuló kisebb gyógyfürdőt, ami az Artézi Fürdő nevet kapta.

szobor

Zsigmondy Vilmos mellszobra az épület bejáratával szemben, a sétány bal oldalán áll.

A nagy fürdőkomplexum megtervezésével a főváros Czigler Győző műegyetemi tanárt bízta meg a 19. század legvégén. A terveket 1903-ban hagyták jóvá, de a tényleges építkezés csak 1909-ben kezdődött meg. Az új létesítmény 6220 nm kiterjedésű lett, és 1913-as megnyitásakor már Széchenyi nevét viselte. Megépítése 3 900 000 aranykoronába került, ami óriási pénz volt akkoriban.

Az épületet kívülről és belülről díszítő igényes szobrok, üvegmozaikok, freskók a kor legjelentősebb művészeinek alkotásai. Egytől-egyig mind a víz témaköréhez köthető alkotások, még a járólapok is a víz motívumaival díszítettek.

Tágas medencecsarnokainak kialakításánál a római fürdőkultúra hatását érezhetjük, míg a (régen magán-) kádfürdőknél a görög fürdőkultúra, és máshol az északi fürdőkultúra nyomai is fellelhetők.

A kupolacsarnok jobbra eső részén nappali kórház üzemel hidro- és balneo-kádakkal, amiket orvosi beutalóval, 80%-os TB támogatás mellett lehet igénybe venni. Balra indulva pedig többek közt rendezvényterembe botlunk, amit akár esküvők alkalmával is ki lehet bérelni.

1927-ben, Francsek Imre építész tervei alapján a Széchenyit kibővítették egy strandfürdővel, így 6900 nm-esre bővült az alapterület. Ekkor épült meg a Fővárosi Nagycirkusszal szembeni bejárati rész és a külső udvar három medencéje.

foto

Az uszoda rész beléptető és kiléptető kapuinál a falon áll bekeretezve a kibővített fürdő régi látképe.

Ekkor egyre inkább szükségessé vált egy második artézi kút fúrása is a folyamatos vízellátás szempontjából. 1938-ban 1256 méter mélyen 77 °C-os termálvizet találtak, ami a mai napig olyan óriási gyógyvíz mennyiséggel lát el bennünket, hogy az első kutat le is zárhatták. A 24 óra alatt 6000 m3 vizet termelő kút a medencéken kívül az épületkomplexum fűtési rendszerét is ellátja, sőt még az állatkertnek is jut belőle. Gondolnánk, hogy a vízilovak is ebben fürdenek?

kut

A gyógyfürdőt ellátó artézi kút a kupolacsarnok közti bejárat és az ivócsarnok között bújik meg a zöldben.

A fürdő a világháborúk alatt is üzemelt. Szerencsére a kutat nem érte támadás, emellett az épületnek nagyjából 20%-a szenvedett csak valamilyen sérülést.

A gyógyfürdőt 1963-ban téliesítették, addig az öltözőkabinok nyitottak voltak, ekkor ablakozták be a folyosókat.

kilato

Kilátás a 38 °C-os termálmedencére a zárt teraszról.

kilato2

Az élménymedence is kapós, az úszómedence 26 °C-os vize viszont már túl hideg volt ebben a zord időben.

Érdekesség, hogy a budapesti fürdők közül ennek és a Gellért Gyógyfürdő vendégforgalmának 90%-át külföldiek teszik ki. A többi fürdőben ez az arány jóval kisebb.

A Szecska legutóbbi felújítási munkálatai 1997-ben kezdődtek, és 2006-ban fejeződtek végül be a kupolacsarnok stukkóival, mozaikképeivel.

Leszögezhető, hogy méltán szerepel az épület méretarányos makettje a brüsszeli Mini Európa kiállításon, hazánkat képviselve. Kívül-belül igényes és lenyűgöző.

Comment (0) Hits: 1868